Magyar egészségügy 2020: A beteg halála után jött a levél, nem indokolt a sürgős ellátása

Publikálás dátuma
2020.05.15. 06:30
A beteg a nagyatádi kórház hospicerészlegén vesztette életét decemberben
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A hetvenes éveiben járó férfinél tavaly augusztusban, egy szűrővizsgálaton diagnosztizáltak tüdődaganatot.
Borzalmas képet fest a hazai egészségügy állapotáról egy idős nagyatádi férfi története, melyről elsőként az Atádhír számolt be. A decemberben tüdőrákban meghalt beteg családja áprilisban kapott egy levelet az illetékes kórháztól, melyben arról tájékoztatták őket, hogy a korábban előjegyzett vizsgálati időpontot a koronavírus miatt elhalasztják, ugyanis a férfi állapota nem indokolja a sürgős ellátást. A hetvenes éveiben járó férfinél tavaly augusztusban, egy szűrővizsgálaton diagnosztizáltak tüdődaganatot. A vizsgálatra azért ment el, mert hat évvel korábban már kezelték húgyhólyagrákkal, amiből szerencsésen felgyógyult, ám évente ellenőrzésre kellett járnia. - Utóbb kiderült, már hat éve láttak a tüdején egy foltot, ám senki sem foglalkozott vele, egyetlen egyszer sem vizsgálták, amikor szűrésen járt – mondta a férfi neve elhallgatását kérő lánya. – És hiába derült ki augusztus elején, hogy daganat van a tüdején, akkor sem mondott semmit a kórház. Csak azt jelezték, hat hét múlva lesz eredmény, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a daganat. A család nem bírta kivárni a megadott időpontot, elmentek egy másik város kórházába, ahol négy héttel később megtudták a lesújtó diagnózist: tüdőrák. - Az állapota rettenetesen gyorsan romlott. Miután a kórház, melyhez körzetileg tartozunk, hónapokkal későbbre adott konzultációs időpontot, ahol elvileg eldöntötték volna, milyen kezelésre lesz szükség, elmentünk ismét a másik kórházba – folytatta az elhunyt férfi lánya. – Olyan gyenge volt, hogy tolókocsiban vittük az osztályra, ahol az orvos közölte, nincs olyan rossz állapotban, hogy felvegyék. Így hát a nagyatádi kórház hospice részlegére került, s ott is halt meg december elején. Egy nappal ezután érkezett az első levél a körzetes kórházból: számon kérték, miért nem jelent meg a férfi a néhány nappal korábbi konzultáción, egyúttal egy újabb, tavaszra előjegyzett időpontot adtak meg. - Felhívtam őket, s elmondtam, édesapám meghalt – magyarázta a lánya. – Azt hittem, ezzel lezárult az ügy, erre április 17-i keltezéssel érkezett a második levél. Azt írták benne, több mint négy hónappal apám halála után, hogy „tekintettel arra, hogy az Ön ellátása nem esik az egészségügyi törvény által meghatározott sürgős szükség (életveszély, vagy tartós egészségkárosodás) körébe, így azt a fenti jogszabályok és miniszteri utasítás alapján az Ön érdekében, valamint a járvány terjedésének megakadályozása céljából kénytelenek vagyunk elhalasztani”. Arra a márciusi, Kásler Miklós miniszter által kiadott rendeletre hivatkoztak, ami alapján a veszélyhelyzet idejére el kell halasztani minden, azonnali ellátást nem igénylő vizsgálatot. Az asszony szerint többszörösen is felháborító a levél. Egyfelől nem foglalkozott senki a korábbi bejelentésével, hogy édesapja meghalt, másrészt a kórházban senkinek sem tűnt fel, hogy egy rákbeteg több mint négy hónapon át nem járt semmiféle kezelésen. - Az pedig túlmegy minden határon, hogy a magyar egészségügy szerint a tüdőrák sem nem életveszélyes, sem nem egészségkárosító – jegyezte meg. 
Szerző

Veszélyzónába küldött idősek: majdnem minden harmadik covidos beteg meghalt a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a Pesti útról is kerültek oda fertőzésgyanús esetek

Publikálás dátuma
2020.05.15. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kórház dolgozóinak szűrését csak március végén kezdték el szúrópróbaszerűen, miután többen megbetegedtek.
Fuldokolnak a koronavírusos betegek és fuldoklunk mi is a maszk és védőruha alatt. Feltéve, hogy van és használható a védőfelszerelés. Bár abban sem vagyunk biztosak, hogy az általunk használtak valóban elég védettséget adnak. Szkafanderünk csak elvétve volt. A kapott maszkok és kesztyűk között volt olyan, amelyik az első pillanatban elszakadt. Az izolációt egy gipszkarton fal és egy ajtó jelenti, csakhogy az nem ér fel a mennyezetig – számolt be a Népszavának egy neve elhallgatását kérő nővér a Bajcsy-Zsilinszky Kórház egyik covidos osztályán uralkodó állapotokról. S ez már a feljavított változat. Az első hetekben sokkal rosszabb volt. Az osztályt március elején alakították át covidos-részleggé és rögtön hozták is a betegeket, miközben senkinek fogalma sem volt arról, hogy mégis mit kellene tenni. Nem volt központi utasítás, mindenki tette, amiről úgy vélte, jó lesz. A fertőzés-gyanúsakat több ágyas szobákba zárták össze és csak két nap múlva derült ki, hogy ki kapta el valóban a vírust. Sokan megpróbáltak megszökni, mások dühöngtek, amit meg is értettünk, de semmit se csinálhattunk. Most már őrök felügyelik a rendet. A kórház kialakítása okán nincs minden ágynál oxigén. Sok kórteremben csak mosdó van, fürdőszoba a közös folyosó végén. Odáig pedig el kell menni a többi kórterem előtt is – teszi hozzá. A dolgozók szűrését csak március végén kezdték el szúrópróbaszerűen, miután többen megbetegedtek. Az erről szóló főigazgatói utasítás – a központi eljárásrenden felül - azonban csak április végén született meg. Az RTL Klub kedden arról számolt be, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 1400 munkatársa közül 24 fertőzött. A Népszava információi szerint közöttük van az egyik covidos osztály főorvosa is, ami egy májusi szűrésből derült ki.   A Népszavához eljutott hírek szerint az intézmény egyik osztályán takarékosság okán építkezéseken használatos kék műanyag takarófóliával alakították ki a covidos osztályokra vezető járvány-zsilipeket. Ezek hivatottak megállítani a vírus tovább terjedését. Mindezek után elég furcsa, hogy a népegészségügyi központ állítólagos áprilisi járványügyi ellenőrzésekor a kórház egyik covidos osztályát sem záratta be. Így azok azóta is fogadják a betegeket.  A Népszava birtokába került egyik iratból pedig az derült ki, hogy magas a koronavírusos betegek halálozási aránya a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, amely egyébként a Pesti úti idősek otthona területileg illetékes ellátóhelye. A járvány kitörése óta összesen 202 Covid pozitív beteget ápoltak a kőbányai fekvőbeteg intézményben, közülük eddig 60 beteget veszítettek el. A később elhunytak csaknem felét a Pesti úti Idősek otthonából szállították be. (Az idősotthon lakói közül 44-en haltak meg eddig a koronavírus-járványban.) A halálozási arány a kórházban 29 százalékos, míg a magyar általános halálozási ráta 12,2 százalék.  
Karácsony Gergely főpolgármester a kezdetektől hangoztatta, hogy a fertőzést nagy valószínűséggel a kórházból hurcolták be az intézménybe. Márpedig a Pesti úti idősek otthona területileg illetékes egészségügyi ellátó intézménye a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, így az otthonban megbetegedő lakókat az esetek túlnyomó részében a Bajcsyba szállították el kezelésre és onnan is hozták vissza. Karácsonyék már a fővárosi operatív törzs első ülésén kérték az idősotthonokba kórházakból visszavitt betegek tesztelését. Sára Botond a Fővárosi Kormányhivatal vezetője azonban az intézményvezetőknek március 26-án küldött levelében költségesnek és feleslegesnek tartotta a tesztelést és arra kérte az idősotthonok vezetőit, hogy ne nehezítsék tovább a helyzetet. Valószínűleg tévedett.  A Nemzeti Népegészségügyi Központ Válasz Online által megszerzett és tegnap közzétett egyik prezentációja szerint április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt. Minden harmadik fertőzés kórházi eredetű. Az állami fenntartású kórházakban tehát gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, illetve az idősotthonokban. Az adatokból az is kiderült, hogy a kórházakban már akkor jelen volt a fertőzés, amikor a városvezetés azt kérte a fővárosi kormányhivataltól, hogy csak negatív koronavírus-teszttel rendelkező időseket vigyenek vissza az otthonokba, de Sára Botond ezt elutasította.  Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője néhány nappal korábbi prezentációjából az derül ki, hogy április közepén már 20 kórházban volt jelen a fertőzés és 143 egészségügyi dolgozó betegedett meg. Ehhez képest a Bajcsy kórház főigazgatója, Bodnár Attila egy intézményi körlevél tanúsága szerint csak április végén rendelte el az egészségügyi dolgozók rendszeres és ütemezett szűrését. A Pesti úti idősek otthonából április 3-án szállították el az első öt koronovírusos beteget. Az intézményben március 9. óta látogatási tilalom van.  A kórház egyébként most is fogad koronavírus-gyanúval érkező betegeket. Holott Müller Cecília országos tiszti főorvos és Kásler Miklós miniszter május 8-tól módosította az eljárásrendet. Azóta a Szent László és a Korányi látja el a középsúlyos, súlyos betegeket. A Bajcsyba szerdán 8 covidos beteget vettek fel, a kórház osztályain jelenleg csaknem 120 Covid gyanús vagy igazolt fertőzött beteg fekszik, közülük 24 a Pesti úti szociális intézmény lakója.  A Népszava úgy tudja, hogy a Pesti úti otthonban történtek miatt indított rendőrségi vizsgálat részeként a Bajcsy kórházból is kértek be dokumentumokat, sőt arról is keringenek pletykák, hogy a kórházra is kiterjesztették a nyomozást.
Szerző

Elhunyt Tóth Jenő, régi munkatársunk

Publikálás dátuma
2020.05.14. 21:48

Fotó: Népszava
Hosszú, súlyos betegség után, életének 71. évében elhunyt Tóth Jenő, lapunk egykori rovatvezetője és lapszerkesztője. Szűk családi körben helyezik örök nyugalomra.
Most már tudom, hogy jobban oda kellett volna figyelni, amikor meséltél. Azokból meg lehetne írni a Népszava egész újkori történetét, és segítenének most is, amikor már csak emlékezni tudunk rád. 45 évet töltöttél a lapnál, dolgoztál mindenféle munkakörben, ismertél szinte mindenkit. És azokban a sztorizásokban gyakran előkerült a gyermekkorod, a ceglédi évek éppúgy, mint egyik legnagyobb büszkeséged, a fiad, Péter. Nem mentség, csak magyarázkodás, hogy közben el kellett készíteni a lapot, figyelni kellett arra is. De abban sem volt soha hiba. Mindent tudtál az újságírásról, ha kellett, cikkeket írtál, ha meg úgy hozta a sors, akkor szerkesztettél. Hosszú éveken át te voltál az, aki a nyomdába küldés előtt még mindent ellenőriztél, rajtad múlott tehát, megjelenik-e másnap a Népszava. És a szerkesztők, újságírók, fotósok, tördelők nyugodtak lehettek, mert te biztos kézzel irányítottál és dolgoztál. Pedig tudjuk, közben hol itt fájt, hol meg ott, átvészeltél még egy infarktust is, de a gondok és bajok nem látszottak a munkádon. Az viszont biztos, hogy jobban oda kellett volna figyelni rád, miután – több mint három éve – megszűnt a lapszerkesztői munkakör, és te végképp nyugdíjas lettél. Hiszen azt, aki évtizedeken át újságot készít, elsősorban a munka élteti. És nehezen éli meg, ha tapasztalatára, tudására, a történeteire már nincs szükség. Mondhatjuk, hogy most veled együtt elment egy darab a régi Népszavából, de ezzel inkább csak magunkat vigasztalhatjuk a veszteség miatt. Azért a veszteségért, ami 2017-es távozásoddal a lapot érte, és május 8-án, halálod napján visszafordíthatatlanná vált. Ez a dátum sokfelé a győzelem napja, bennünk meg ezentúl erősíti a hiányodat. Hogy volt egyszer egy nagyszerű ember és újságcsináló, akire mindig emlékezni kell.
Szerző
Témák
nekrológ
Frissítve: 2020.05.15. 09:31