Melegtűrő korallokat hoztak létre

Publikálás dátuma
2020.05.14. 15:46

Fotó: Stringer/Imaginechina / AFP
A globális felmelegedés okozta korallfehéredés ellen védenék így a virágállatokat ausztrál kutatók.
A korallzátonyok pusztulása világszerte felgyorsult az elmúlt években a klímaváltozással összefüggő korallfehéredés és más természeti jelenségek, valamint az emberi tevékenységekből fakadó problémák miatt. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Az ausztrál tengertudományi intézet (AIMS) kutatóinak most sikerült ellenállóbbá tenniük a virágállatokat a hőmérséklet-emelkedés okozta korallfehéredéssel szemben azáltal, hogy fokozták a bennük élő mikroszkopikus algák hőtűrő képességét. A korallszövetből izolált mikroalgát laboratóriumi körülmények között kezdték tenyészteni, majd úgynevezett "irányított evolúciónak" vetették alá: négy év alatt egyre magasabb és magasabb hőmérsékletnek tették ki.
Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatója, Patrick Buerger szerint amikor a mikroalgák összekerültek a korall-lárvákkal, az "újonnan létrejött korall-alga szimbiózis az eredetihez képest sokkal ellenállóbb volt a meleggel szemben". A szakemberek a Science Advances című folyóiratban publikálták eredményeiket.
Szerző

"Szökőkutakat" találtak a Jupiter holdján

Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:19
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A Neptunusz és a Plútó holdjaihoz hasonlóan az Európé is a felszín alatti vizét lövelli az űrbe – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint "szökőkutak" tevékenységét figyelhette meg a szonda.
Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, amelyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.
Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, amely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.
Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.
Szerző
Témák
Jupiter holdja

Összefüggést találtak a rovarirtószerek és a lisztérzékenység között

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:29

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Fokozhatják a cöliákia kockázatát a vérben felhalmozódó mérgező anyagok – derült ki egy fiatalok körében elvégzett vizsgálatból.
Összefüggést mutattak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtószerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (cöliákia) fokozott kockázata között fiataloknál. 
A New York-i Egyetem Langone orvostudományi központjának szakemberei 30 olyan gyermek és fiatal felnőtt - 3 és 21 éves kor közötti páciens - vérében vizsgálták meg a mérgező anyagok szintjét, akiknél újonnan diagnosztizáltak lisztérzékenységet a központ Hassenfeld gyermekkórházában. Az eredményeket 60 azonos korú, nemű és etnikai hovatartozású ember adataival vetették össze.
Az Environmental Research című folyóirat internetes oldalán publikált eredmények szerint azoknál a gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, akiknek vérében magas volt a rovarölőszerek szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg cöliákiát, mint azoknál, akiknek szervezetében nem voltak felhalmozódva ezek az anyagok – olvasható a Medicalxpress.com hírportálon.
A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a nők esetében - akik körében eleve jóval magasabb a cöliákia előfordulási aránya -, a növényvédőszereknek való fokozott kitettség legkevesebb nyolcszorosára növelte a lisztérzékenység kockázatát. Azok a fiatal lányok, nők, akiknek vérében magas volt - az egyebek között ételfőző és -tároló fémfelületek gyártásához használt - perfluoroalkil vegyületek szintje, ötször-kilencszer nagyobb eséllyel küzdöttek lisztérzékenységgel. 
A fiatal fiúknál, férfiaknál pedig kétszer nagyobb eséllyel állapítottak meg lisztérzékenységet, ha a vérükben emelkedett volt az égésgátlóként használt polibrómozott-difenil-éterek szintje. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy ezek a mérgező anyagok a lisztérzékenység közvetlen kiváltói okai közé tartoznak. Mint hozzátették, mindegyik érintett kemikália negatív hatással van az állatok és az emberek hormonrendszerére, amely kulcsszerepet játszik a nemi fejlődésben és a fertőzésekre adott immunválaszban.
Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a cöliákia hátterében elsősorban genetikai hajlam áll, amelyet a szülők örökítenek át az utódokra. "A tanulmányunk szolgáltatja az első mérhető összefüggést a környezetben előforduló mérgező anyagoknak való kitettség és a cöliákia között" – mondta Jeremiah Levine, a tanulmány egyik készítője.
Az emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel és puffadással járó lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható. Az egyedüli hatásos kezelés a gluténmentes diéta.
Szerző