Előfizetés

Erős szívdobogást is okozhat a járvány-helyzet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.14. 16:11

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A koronavírus miatti helyzet az egyébként nyugodt embereket is szorongással töltheti el, a stressz megemeli a pulzust, ami az alvást is megzavarhatja.
A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek – mondta Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. Az éjszakai nyugalmat megzavaró magas pulzus, nyomasztó érzés a jelenlegi helyzetben legtöbbször érthető, a stressz okozhatja. Érdemes átgondolni, hogy a vírus, a betegség, a munka miatt erősebben szorongunk-e, mint korábban, esetleg megpróbáljuk ezt elnyomni. 
Leggyakrabban egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. Ráadásul ez nemcsak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.
Szapora szívműködést okozhat valódi tachycardia, szívritmuszavar is. Az esetek más részében akár lezajlott infarktus, cardiomyopathia vagy endokrin betegség is állhat a háttérben. Ha az éjszakai magas pulzus mellett légszomj, levegő után kapkodás is jelentkezik, annak oka éppúgy lehet szorongás, mint vashiányos vérszegénység, szívelégtelenség, alvási apnoé, pitvarfibrilláció, de a koronavírus okozta nehézlégzés is.
Ha remegés, reszketés is társul az erős szívdobogáshoz, annak lehet oka láz, túl sok koffein vagy stimuláns tartalmú gyógyszer fogyasztása, cukorbetegség, pajzsmirigy túlműködés vagy az úgynevezett éjszakai felriadás nevű betegség is. Ha mellkasi fájdalom, szédülés kapcsolódik a pulzus megemelkedéséhez, az akár szívinfarktusra is utalhat, ezért mentőt kell hívni. 
„Ha valaki többször is tapasztalja az éjszakai magas pulzus jelenségét, amelyhez esetleg más tünet is kapcsolódik, ajánlatos kivizsgáltatnia magát, de enyhe tünetek esetén ajánlatos megvárni a veszélyhelyzet elmúltát” – hangsúlyozta a kardiológus. Ha azt gyanítjuk, hogy a tüneteket a koronavírus okozza, a háziorvost kell hívni.

Melegtűrő korallokat hoztak létre

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.14. 15:46

Fotó: Stringer/Imaginechina / AFP
A globális felmelegedés okozta korallfehéredés ellen védenék így a virágállatokat ausztrál kutatók.
A korallzátonyok pusztulása világszerte felgyorsult az elmúlt években a klímaváltozással összefüggő korallfehéredés és más természeti jelenségek, valamint az emberi tevékenységekből fakadó problémák miatt. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Az ausztrál tengertudományi intézet (AIMS) kutatóinak most sikerült ellenállóbbá tenniük a virágállatokat a hőmérséklet-emelkedés okozta korallfehéredéssel szemben azáltal, hogy fokozták a bennük élő mikroszkopikus algák hőtűrő képességét. A korallszövetből izolált mikroalgát laboratóriumi körülmények között kezdték tenyészteni, majd úgynevezett "irányított evolúciónak" vetették alá: négy év alatt egyre magasabb és magasabb hőmérsékletnek tették ki.
Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatója, Patrick Buerger szerint amikor a mikroalgák összekerültek a korall-lárvákkal, az "újonnan létrejött korall-alga szimbiózis az eredetihez képest sokkal ellenállóbb volt a meleggel szemben". A szakemberek a Science Advances című folyóiratban publikálták eredményeiket.

"Szökőkutakat" találtak a Jupiter holdján

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:19
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A Neptunusz és a Plútó holdjaihoz hasonlóan az Európé is a felszín alatti vizét lövelli az űrbe – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint "szökőkutak" tevékenységét figyelhette meg a szonda.
Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, amelyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.
Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, amely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.
Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.