Elfogyott a bambusz, hazaküldik az óriáspandákat Kanadából

Publikálás dátuma
2020.05.14. 13:39

Fotó: Liu Hongsheng/ Qianlong/Imaginechina / AFP
A "kölcsönkapott" pandapár megfelelő ellátása azért is fontos lenne, mert éppen most sikerült őket szaporodásra bírni.
A kanadai Calgary-i Állatkert légi úton, Kínából szerzi be a bambuszt, ám mint közölték, a járvány miatt leállt a légiforgalom, és nem tudják beszerezni a szükséges élelmet, a fejenként napi 40 kilogramm bambuszt. Az állatkert megpróbált ehhez más forrásokból hozzájutni, de számos logisztikai nehézségbe ütközött. Attól is tartottak, hogy ha hirtelen elapadnak az új források, a pandák teljesen élelem nélkül maradnak. 
A két óriáspanda, Er Shun és Da Mao egy Kanadával kötött tízéves megállapodás szerint 2023-ig élhetett volna Kanadában, de az állatkert úgy döntött, korábban visszaküldi Kínába a veszélyeztetett fajhoz tartozó állatokat.
Az állatkert arról is beszámolt, hogy jó ideje próbálják szaporodásra bírni a pandapárt, és végül éppen most, a járvány miatt elrendelt karantén alatt sikerült. Ezért is fontosnak tartják, hogy a pandák visszatérjenek Kínába, ahol nyugodt körülmények között élhetnek tovább és biztosított az ellátásuk. Clément Lanthier, az állatkert igazgatója hangsúlyozta, hogy nehéz döntés volt, de az állatok jólétét tartották szem előtt.
Er Shun és Da Mao 2014-ben érkezett Kanadába, öt évet töltöttek a Torontói Állatkertben, majd 2018 márciusában két bocsukkal Calgaryba kerültek. A kölyköket már visszavitték Kínába. Lanthier elmondta, hogy a pandák hazaszállítását néhány hete kezdték szervezni, jelenleg a szükséges engedélyekre várnak, amelyeket a héten kaphatnak meg.
Az óriáspandák a Föld legritkább állatai közé tartoznak. Vadon 1864 példány él belőlük. Kína a "pandadiplomácia" keretében hosszú évek óta ad kölcsön óriáspandákat külföldi állatkerteknek.
Szerző

Jó a Balaton vízminősége

Publikálás dátuma
2020.05.13. 15:21

Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / AFP
Egyelőre semmi szokatlan nincs a tó vizében, viszonylag alacsony az algaszám – derült ki az idei első vízminták vizsgálatából. Ez tavaly ilyenkor is így volt, nyár végén mégis bekövetkezett az algavirágzás.
Az idei első vízminták vizsgálatából az derült ki, hogy egyelőre semmi szokatlan nincs a Balaton vizében, a korábbi éveknek megfelelően jó minőségű, és viszonylag alacsony az algaszám. Tavaly ilyenkor is hasonlóan kedvező eredményeket mutattak a vízvizsgálatok, nyár végén mégis bekövetkezett az algavirágzás, ezért korai még azt feltételezni, hogy idén nem ismétlődhet meg a tavaly nyárihoz hasonló esemény –  közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. 
Az algásodás megjelenéséhez szükséges tápanyagok vagy a Balaton egyes befolyóin juthattak be a tóba, vagy - valószínűbb módon - a tó üledékéből mobilizálódhatott az ott korábban kötött tápanyagok egy része. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ez a két hatás egyszerre érvényesült és összeadódott a kritikus időszakban.
A tihanyi kutatók feltételezései szerint nem zárható ki, hogy a tóban élő egyes algák képesek lehetnek olyan enzimeket termelni, amelyek segítségével feltárják az egyébként összetettebb molekulákban raktározott foszfort. Ez esetben a foszfor nagy mennyiségben hozzáférhetővé válhatott az algák számára, lehetővé téve a nagyobb arányú növekedésüket, terjedésüket. A kutatóintézetben egyebek közt most olyan vizsgálatokat terveznek, amelyekkel megerősíteni vagy cáfolni tudják ezt a feltételezést - számolt be a kutató.
A tihanyi intézmény mindent megtesz, hogy a lehető legalaposabban monitorozza a Balaton élővilágát és a vízminőséget, de szűkösek az ilyen célra fordítható anyagi forrásaik. Tavasszal és ősszel havonta, nyáron pedig kéthetente végeznek mintavételeket és vizsgálatokat a tó hossztengelye mentén. Célszerű lenne a naponkénti mintavétel, de ennek a nemzetközi standardok szerinti elvégzéséhez minimum évi 100 millió forintos többletforrásra lenne szüksége a kutatóintézetnek – mondta, jelezve, igényeltek többletforrást.
Szerző

134 kilométerrel rövidítette meg az ember a Dunát

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:13

Fotó: DANIEL KARMANN/dpa Picture-Alliance / AFP
Az elmúlt kétszáz évben 40 százalékkal keskenyebb is lett a folyó.
Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban. A bajor tartományi hivatal által készített folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is. A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.
A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét. A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.
Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe, jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le. A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken. Az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött pedig teljesen hiányzik az üledék, ezáltal ott gyakran kimélyül a folyómeder - fejtették ki a szakértők.
A hordalékháztartás helyreállítása érdekében a kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása. A mezőgazdaság pedig eróziócsökkentő intézkedésekkel járulhatna hozzá a Duna hordalékszintének javításához.
A nagyrészt az Európai Unió által finanszírozott projektben 9, a Duna-térséghez tartozó ország (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt, három éven át elemezték a folyó üledékét.
A Duna jelenleg hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója, amely a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van "természeteshez közeli állapotban" a bajor hatóságok szerint.
Szerző
Témák
Duna