Öntörvényű és piszok jó könyvek – Ők az idei Libri irodalmi díjasok

Publikálás dátuma
2020.05.13. 20:55

Fotó: Libri
Láng Zsolt Bolyai és Grecsó Krisztián Vera című regénye kapja idén a Libri irodalmi és közönségdíjat – jelentették be szerda este a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.
„Az a könyv, amely most ötödik alkalommal a Libri irodalmi díjat elnyerte, nos, az a könyv valóban különleges könyv. Kibeszéli, amit nem szoktunk kibeszélni. Rafináltan személyes, néha önmaga ellenében is. Sokat mond a földrajzi helyről, ahol élünk. Európában is merészen elkalandozik. Tele van finom érzelmekkel. Az öregségről is komoly tudása van. Meg az irracionális szerelemről. Meg a hétköznapi apróságokról, szinte mikrotörténetekben. Meg a magyarságunkról, a magyar történelemről is, furcsa fénytörésben. Szóval öntörvényű író öntörvényű könyve ez, amelyben persze ott vannak a lényeges és a lényegtelen momentumok, a világ legkisebb és legnagyobb dolgai egyaránt, mert aki ezt írta, szenvedélyes viszonyban van a világ egészével, miként igazából minden jelentős író” – e szavakkal méltatta Károlyi Csaba, Artisjus díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese Láng Zsolt Bolyai című regényét, amely 2020-ban a Libri irodalmi díjat kapta. A Bolyai János matematikusról szóló könyvben a laudáció szerint „van élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom, (…) tudósregény, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény és még krimi is van benne.” A zsűritag kiemelte, nem biztos ugyan, hogy a mű könnyen megadja magát olvasójának, de aki energiát fektet olvasásába, nem fogja megbánni. „A regény írása közben fedeztem föl a világ iránti bizalom érzését. Pontosabban ez megvolt bennem korábban is, de most megerősödött. Bolyaiban is megvolt ez az érzés, az övé – általa – vált visszhangossá bennem. Soha nem kételkedett abban, hogy amit csinál, az jó, vagy hogy a világ ne hagyná magát megismerni, elzárkózna előle, netán rosszindulatúan viszonyulna hozzá” – mondta a szerző, Láng Zsolt a lapunk irodalmi mellékletében, a Nyitott mondatban megjelent interjúban, amelyben a szerző beszámolt arról is, miért döntött úgy, hogy a regény kettős szerkezetű lesz, és nem csupán a matematikus élettörténetét, a megírás körülményeit is tartalmazza majd.
A közönség szavazatai alapján legjobbnak ítélt könyv szintén egyéni sorsok mentén körvonalazódik: Grecsó Krisztián 1980-ban Szegeden játszódó regénye egy tízéves kislány, Vera története, akinek élete egyik pillanatról a másikra változik meg, mikor kiderül, szülei nem vérrokonai. A szerző, aki a regény megírását követően maga is örökbefogadó szülővé vált, ezt is érintette a Nyitott Mondatban megjelent interjúban: „Lehet, hogy nem baj, hogy nem most írom a Verát. Azt úgy kellett megírni, hogy azt a helyzetet, és hogy milyen is 10 éves kislányként létezni, nekem mindenestül el kellett képzelnem. Ha most írnám, akkor is a képzelőerőmre kellene támaszkodnom, hiszen még sok minden áll előttünk szülőként, de valószínűleg nehezebben tudnám magam távol tartani a könyvem tárgyától, az íráshoz, a karakterek megrajzolásához pedig hideg fej kell.” A díj átadásakor Beck Zoltán, dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa így méltatta a kötetet: „Itt egy prózai életmű tematikus fordulóponthoz ért, amely láthatóan nyomot hagyott a prózanyelven és az elbeszélői perspektíván is. És ez piszok jó regényt eredményezett. A nézőpont, a narrátori pozíció látszólag a kifejezett harmadik személyé, felnőtt hang ez, de nem egy kislány felnőtt hangja, tehát nem imitált visszaemlékezés, amiként nem is mindentudó az elbeszélőnk. Talán úgy mondanám: a gyermek perspektívájából a felnőtt kontrollált hangján szól ez a történet.” Mint a zsűritag elmondta, a könyv szinte minden olvasója arról számolt be, hogy saját, személyes történetükre ismertek rá. „Ami persze úgy igaz, hogy saját élményvilágukat mozgósította ez a regény, ez a néhány hónap egy kislány életéből. Hogy miért? Talán azért, mert ez a könyv beavatás-történet, az első szerelemé, az önmagával bajlódó tinédzseré, és körülötte a homályban hagyott, mégis pontosan érzékelhető valóságé. Azé a valóságé, amelyről tudjuk: kiábrándító, korrupt és boldogtalan minden időben, hogy szorongó és bizonytalan emberek a felnőttek, azok, akik mi vagyunk, vagy akikről azt gondoltuk egykor, gyerekként, hogy mi is leszünk majd – ha felnövünk egyszer. Felnőttként meg kénytelenek vagyunk belátni: gyerekként sem voltunk, gyerekként sem lehetünk tiszták és ártatlanok.”

Tízes lista

A nevezés kritériumainak 2019-ben ötvenegy kiadó repertoárjából százhetvenkilenc könyv felelt meg, amelyek közül szakmai bizottság választott: februárban száznyolcvan neves közéleti személyiség voksolt kedvenc könyveire. Ezt követően döntött az öttagú zsűri, illetve a közönség. Az idei shortlisten szerepelt Babarczy Eszter A mérgezett nő, Barnás Ferenc Életünk végéig, Bodor Ádám Sehol, Darvasi László Magyar sellő, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt (a kötet nyerte a 2020-as Aegon Irodalmi Díjat), Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint, Tóth Krisztina Fehér farkas és Závada Pál Hajó a ködben című kötete is.

A díjról

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit jutalmazza, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A nyertesek kétmillió forint pénzjutalmat és harmincmillió forint médiatámogatást kapnak. A korábbi években Rakovszky Zsuzsa, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea és Szvoren Edina vehette át az elismerést. Míg Libri irodalmi közönségdíjas volt Bartis Attila, Kepes András, Bödőcs Tibor és Krusovszky Dénes. A díj zsűritagjai az előző évhez hasonlóan Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház társulatának tagja, Károlyi Csaba Artisjus díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató, Szilágyi Zsófia Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke voltak. A közönség a Libri honlapján szavazhatott az általa legjobbnak ítélt könyvre, ezúttal harmincezren voksoltak.

A szakmai zsűri díjazottja

Láng Zsolt 1958-ban Szatmárnémetiben született. József Attila- és Márai Sándor-díjas író, a Látó folyóirat szerkesztője. Első kötetét 1989-ben Fuccsregény címmel adta ki. Bestiárium Transylvaniae-regénysorozata 1997–2011 között jelent meg. Legújabb regényét, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Bolyait a 2019-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatták be. Marosvásárhely mellett Várhegyen él.

A közönségdíjas

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. József Attila-, és Aegon Művészeti Díjas költő, író, az Élet és Irodalom munkatársa. Első verseskötete Vízjelek a honvágyról címmel 1996-ban jelent meg, első, Pletykaanyu című novelláskötetét 2001-ben adta ki. Legújabb regénye, a Vera 2019-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Idén tavasszal adta ki Magamról többet című verseskötetét. Első drámáját, a Cigányokat, a budapesti Katona József Színházban játszották. 2016 őszén mutatta be a Vígszínház az általa színpadra írt Molnár klasszikust, A Pál utcai fiúkat. Újlipótvárosban él.

Szerző

A Teátrumi Társaság megvenné a Karinthyt

Publikálás dátuma
2020.05.13. 18:19

Fotó: Nagy Zoltán / MTI
"Kétségtelen, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a Karinthy Színházat üzemeltető gazdasági társaság tulajdonát megszerezné a Magyar Teátrumi Társaság, mert mindenki által elfogadottan ez jelentené az egyetlen módját annak, hogy a színház fennmaradhasson, az ott dolgozók a munkahelyüket megőrizhessék, és fennmaradhasson színház édesapám által megteremtett szellemisége is - fogalmazott Karinthy Vera, a színház alapítójának Karinthy Mártonnak a lánya, a magánszínházat működtető kft. egyik tulajdonosa. Kérdésünkre Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára megerősítette a hírt. Az ügy előzménye, hogy a napokban jelent meg a minisztérium  honlapján az Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásáról szóló lista, amelyben szerepel, hogy a kormányhoz közel álló Magyar Teátrumi Társaság 300 milliót kap a Karinthy Színház ingatlanjának megvásárlására. A színház ingatlanjának nagy része azonban bérlemény. Szabó László hozzátette, hogy ők a kft-ét vennék meg, miután jogilag és gazdaságilag átvilágították a céget. Karinthy Vera hozzátette, örvendetesnek tartja a színház jövőjét megalapozó támogatás megítélését, amely azt tükrözi, hogy az állam is fontosnak tartja azt a nemzeti kulturális értéket, amelyet édesapja hozott létre.
Szerző

Csütörtökön vesznek végső búcsút Tettamanti Bélától

Publikálás dátuma
2020.05.13. 17:08

Fotó: Népszava
A dorogi városi temetőben helyezik végső nyugalomra csütörtökön a 73 éves korában elhunyt Tettamanti Béla Munkácsy Mihály-díjas és Pulitzer-emlékdíjas grafikust - közölte az önkormányzat az MTI-vel.
A városháza tájékoztatása szerint a településhez gyerekkorától több szállal kötődő művészt az önkormányzat saját halottjának tekinti. Tettamanti Béla hosszú betegség után 2020. április 17-én hunyt el Budapesten. Tettamanti Béla 1946-ban Bánhidán, Tatabánya egyik elődtelepülésén született. Első rajzait 1975-ben az Élet és Irodalom közölte, 1981 óta rendszeresen készített illusztrációkat, könyvborítókat, rajzokat, plakátokat. Dolgozott az Új Tükör, a Pesti Hírlap és az Európa hírmagazin grafikusaként, rajzai megjelentek a Népszabadságban, a Pester Lloydban, a Figyelőben, a Múlt-korban és a 168 Órában. Ő rendezte 1990-ben az I. Nemzetközi Karikatúra és Szatirikus Grafikai Biennálét, amelyet az akkori amerikai first lady, Barbara Bush fővédnökségével nyitottak meg a Magyar Nemzeti Galériában. Mesterének, Réber Lászlónak 2003-ban a Vigadó Galériában életműkiállítást rendezett az alkotó lányával közösen. 
Szerző