"Szökőkutakat" találtak a Jupiter holdján

Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:19
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A Neptunusz és a Plútó holdjaihoz hasonlóan az Európé is a felszín alatti vizét lövelli az űrbe – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint "szökőkutak" tevékenységét figyelhette meg a szonda.
Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, amelyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.
Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, amely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.
Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.
Szerző
Témák
Jupiter holdja

Összefüggést találtak a rovarirtószerek és a lisztérzékenység között

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:29

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Fokozhatják a cöliákia kockázatát a vérben felhalmozódó mérgező anyagok – derült ki egy fiatalok körében elvégzett vizsgálatból.
Összefüggést mutattak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtószerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (cöliákia) fokozott kockázata között fiataloknál. 
A New York-i Egyetem Langone orvostudományi központjának szakemberei 30 olyan gyermek és fiatal felnőtt - 3 és 21 éves kor közötti páciens - vérében vizsgálták meg a mérgező anyagok szintjét, akiknél újonnan diagnosztizáltak lisztérzékenységet a központ Hassenfeld gyermekkórházában. Az eredményeket 60 azonos korú, nemű és etnikai hovatartozású ember adataival vetették össze.
Az Environmental Research című folyóirat internetes oldalán publikált eredmények szerint azoknál a gyerekeknél és fiatal felnőtteknél, akiknek vérében magas volt a rovarölőszerek szintje, kétszer nagyobb valószínűséggel állapítottak meg cöliákiát, mint azoknál, akiknek szervezetében nem voltak felhalmozódva ezek az anyagok – olvasható a Medicalxpress.com hírportálon.
A szakemberek kimutatták továbbá, hogy a nők esetében - akik körében eleve jóval magasabb a cöliákia előfordulási aránya -, a növényvédőszereknek való fokozott kitettség legkevesebb nyolcszorosára növelte a lisztérzékenység kockázatát. Azok a fiatal lányok, nők, akiknek vérében magas volt - az egyebek között ételfőző és -tároló fémfelületek gyártásához használt - perfluoroalkil vegyületek szintje, ötször-kilencszer nagyobb eséllyel küzdöttek lisztérzékenységgel. 
A fiatal fiúknál, férfiaknál pedig kétszer nagyobb eséllyel állapítottak meg lisztérzékenységet, ha a vérükben emelkedett volt az égésgátlóként használt polibrómozott-difenil-éterek szintje. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak bizonyításához, hogy ezek a mérgező anyagok a lisztérzékenység közvetlen kiváltói okai közé tartoznak. Mint hozzátették, mindegyik érintett kemikália negatív hatással van az állatok és az emberek hormonrendszerére, amely kulcsszerepet játszik a nemi fejlődésben és a fertőzésekre adott immunválaszban.
Korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a cöliákia hátterében elsősorban genetikai hajlam áll, amelyet a szülők örökítenek át az utódokra. "A tanulmányunk szolgáltatja az első mérhető összefüggést a környezetben előforduló mérgező anyagoknak való kitettség és a cöliákia között" – mondta Jeremiah Levine, a tanulmány egyik készítője.
Az emésztőszervi panaszokkal, például hasmenéssel és puffadással járó lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható. Az egyedüli hatásos kezelés a gluténmentes diéta.
Szerző

Nem csak genetikai okai vannak, hogy a nőstények tovább élnek, mint a hímek

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:27

Fotó: Thomas Dressler/Biosphoto / AFP
Igaz ez az emberekre is, egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatásból kiderült az is, hogy a 8 százalékos élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozunk.
A nemek eltérő élethossza jól ismert az emberi populációk esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban – a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő. A franciaországi University Lyon 1 kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences vezető nemzetközi folyóirat közölt 101 különféle emlősállat esetében hasonlították össze a nemek élethosszát – közölte az MTA. 
Az eredmény megerősíti az embereknél tapasztaltakat: a nőstény emlősök élettartama átlagosan 18 százalékkal hosszabb, mint a hímeké. Ez jelentősen nagyobb, mint a humánpopulációk 8 százalék körüli különbsége. A vizsgálat másik fontos eredménye, hogy a nőstények hosszabb élettartamának oka nem lassabb öregedési rátájuk, amint azt gyakran feltételezik. Ehelyett a nőstények minden korcsoportban alacsonyabb halálozási rátája vezethet a hosszabb élettartamhoz. Habár egyelőre nem ismert biztosan a halálozási ráta különbségének az oka,
ezt valószínűleg genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.

A kutatás egyik magyar közreműködője, Székely Tamás professzor, a Debreceni Egyetem NKFIH Élvonal Kutatócsoportjának tagja szerint a markáns ivari különbség meglepő: „A nőstény oroszlánok például 50 százalékkal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez. A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat.”
A kutatás másik résztvevője, Liker András professzor, a Pannon Egyetem MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának tagja szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is számításba esnek. A magyar kutatók egyik korábbi vizsgálata az elsők között igazolta ezt az elképzelést a különböző (XY és ZW) ivari kromoszóma-rendszerű gerinces állatok felnőttkori ivararányainak összehasonlítása révén, egy nemrég megjelent kutatás pedig az ivari kromoszómák és a nemek élethossza között mutatott ki kapcsolatot. Liker András szerint a kutatás eredményeivel összecseng, hogy
számos betegségnek komolyabbak a következményei férfiakban, mint nőkben.

Például a jelenleg zajló koronavírus- (Covid-19) járványban jóval több férfinál alakul ki súlyosabb megbetegedés, mint nőnél, és a férfiak halálozási rátája több országban duplája a nőkének. A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák, például a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan.
A vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak. Szerepet játszhat például a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt. Az erre vonatkozó ismeretek egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai, például élethosszbeli, mortalitási, immunitási különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.  
A PNAS-ban közölt cikk jelentős figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Ismertette például a BBC, a CNN, valamint a The Times is.
Szerző