Vuhanban a teljes lakosságot tesztelnék koronavírusra a hatóságok

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:45

Fotó: Cheng Min / AFP/Xinhua
Az utóbbi napokban újabb eseteket regisztráltak a járvány epicentrumában.
A közép-kínai Vuhan teljes lakosságát tesztelnék az új koronavírusra a helyi hatóságok az elkövetkező tíz napban, miután a hétvégén néhány újabb, a vírusfertőzésből eredő megbetegedést jelentettek a járvány eredeti gócpontjának számító városból. A kínai sajtó tudósítása szerint 
a város kerületeinek és lakónegyedeinek illetékes bizottságait arra szólították fel, hogy dolgozzanak ki tervet a fennhatóságuk alatt álló terület teljes lakosságának tesztelésére.

A felhívás szerint a széles körű tesztelés elsődleges célcsoportjai az időskorúak, a sűrűn lakott területeken élők, valamint az ingázók. Nem egyértelmű azonban, hogy olyanokat is alávetnének ismét a vizsgálatnak, akiket már korábban teszteltek. A Global Times című kínai lap szerint a járvány kezdete óta a 11 milliós városban már mintegy 5 millió emberen végezték el a vírustesztet. Vuhanban, ahonnan az új koronavírus tavaly év végén terjedni kezdett, április 3. óta először a hétvégén diagnosztizáltak újabb fertőzötteket. A hat beteg mind ugyanabban a lakónegyedben lakott, és már előzőleg orvosi megfigyelés alatt álltak, mint tünetmentes vírushordozók. A héten még nem jelentettek újabb megbetegedéseket Vuhanból. Kína szárazföldi részén azonban kedden újabb hét, belföldön megfertőződött, Covid-19-ben szenvedő beteget azonosítottak, közülük hatot az északkelt-kínai Csilin tartományban található Csilin városban. A betegek mind kapcsolatba kerültek egy, a szintén a tartományban található Sulan városból származó beteggel. Sulant a hétvégén magas kockázati besorolás alá helyezték a múlt héten megnőtt napi esetszám miatt, míg Csilin városában szintén szigorították az óvintézkedéseket, és ideiglenesen felfüggesztették a vasúti közlekedést az újabb esetek megjelenése miatt. A hivatalos adatok szerint Csilin tartományban eddig összesen 114, belföldi fertőzésből eredő Covid-19-es megbetegedést regisztráltak, közülük 92 páciens már meggyógyult, egy beteg pedig elhunyt. A további 19, külföldről beutazó beteg közül jelenleg még három áll kezelés alatt. Kína szárazföldi részén jelenleg még 110 aktív esetet tartanak számon, miközben mintegy hétszáz tünetmentes vírushordozót tartanak megfigyelés alatt. A coronavirus.app szerda délelőtti adatai szerint eddig összesen 82 926 koronavírusos esetet regisztráltak Kínában, és 4633 ember hunyt el a betegség következtében.

Identitásháború kezdődött a Balkánon

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:00
Stevo Pendarovski
Fotó: Borce Popovski / AFP/NurPhoto
A világjárvány sem állítja meg a nacionalizmus vírusának terjedését.
Most a Balkánon kezdődött egy nyelvinek tűnő identitásháború Bulgária és Észak-Macedónia között. Április végén, amikor az EU illetékes szerve elfogadta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, az erről kiadott dokumentumhoz a bolgárok egy mellékletet csatoltak. Ebben Szófia a beleegyezése fejében elvárja, hogy Szkopje mondjon le esetleges területi követeléséről, illetve arról az állításról, hogy Bulgáriában macedón kisebbség él. Ezen kívül követelik, hogy a dokumentumokban ne a „macedón nyelv”, hanem a „köztársaság hivatalos nyelve” megfogalmazás szerepeljen - ahogy az a két ország 2017-ben kötött jószomszédsági szerződésében állt. Amint az irat nyilvánosságra került, kitört a két ország között a propagandaháború. A bolgárok a maguk tudományos akadémiájának álláspontjával érvelnek, miszerint Észak-Macedóniában a bolgár nyelv helyi változatát beszélik. Hasonlóan ahhoz a viszonyhoz, amely a németországi német nyelv és az Ausztriában, illetve Svájcban használt helyi nyelvváltozatok között van. A bolgár politikusok azt állítják, hogy a macedón nyelvet és identitást a Komintern, illetve Josip Broz Tito jugoszláv vezető találta ki. Csak hetvenöt éve rögzítették a szabályait, amikor a nyugat-bolgár nyelvjárásba szerb szavakat kevertek. A történelmüket pedig kisajátították a bolgároktól. Macedóniában mindezt tagadják, és hasonló történelmi ellenérveket hoznak fel. Ez a nyelvi csetepaté és identitásháború messziről még nevetséges is lehetne, ha nem emlékeznénk a kilencvenes évek posztjugoszláv háborúira, vagy az orosz-ukrán konfliktusra. A lényeg ugyanaz: a társadalmi és regionális csoportok könnyen szembeállíthatók egymással, akár mesterségesen létrehozott identitáselemek segítségével. A tizenkilencedik században például politikai döntés hozta létre az egymáshoz közelálló déli szláv dialektusokból a szerb-horvát nyelvet. Az új nemzetállamok a huszadik század végén ezt négy önálló állami nyelvre metélték. Egy régi mondás szerint a nyelvjárást a nyelvtől az különbözteti meg, hogy az utóbbinak hadserege/hadiflottája is van. A szárazföldi Észak-Észak-Macedónia rendelkezik hadsereggel, s vitathatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult az itt élők a kulturális és történelmi azonossága. A történelemkreálás szenvedélye élezte ki korábban a vitát Görögországgal, amelyet végül sikerült megoldani. A prespai egyezségben vállalták, hogy nem sajátítják ki az antik Makedónia örökségét, s az ország nevét Észak-Macedóniára változtatják. Mi okozta az új konfliktust? Bulgáriát a jobbközép GERB párt szélsőjobboldali, nacionalista pártokkal együtt kormányozza. A történelempolitika e szélsőséges kis pártoknak a fő programja, de a bolgár társadalom egyébként is fogékony erre a narratívára. Hasonló a helyzet az ősszel parlamenti választásokat tartó Észak-Macedóniában. Ott, a nálunk bujdosó Nikola Gruevszki pártja a nacionalista VMRO-DPMNE készül a hatalom visszafoglalására. Ez fontosabb nekik még az EU-csatlakozásnál is. A frázisok persze nem idegenek a szociáldemokratáktól sem. „Nem kell az EU-tagság, ha nem lehetünk macedónok”! - fakadt ki Sztevo Pendarovszki államelnök. Nem könnyű diplomáciai feladat vár Várhelyi Olivér bővítési EU-biztosra. 

Szabad szemmel: az Európai Néppártban fura rítus alakult ki Orbán miatt

Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:39

A jelek szerint ahhoz hozzá szokott az EU, hogy se lenyelni, se kiköpni nem tudja a magyar miniszterelnököt, de lassanként a torkán akad.

Süddeutsche Zeitung

Az újság felszólítja mind az Európai Néppártot, mind az uniót, hogy végre lépjenek Orbán Viktor ellen, hacsak nem akarják, hogy az belülről ossza meg és verje szét az EU-t, ahogyan a saját országával is tette. Merthogy a politikus immár úgy látja, hogy a saját maga által kreált illiberális demokrácia képviseletében vezeti a harcot a másik Európáért. Tudja, hogy az idő neki dolgozik, hiszen eddig jóformán kivétel nélkül elérte a többi tagállamnál, amit csak akart. Ennek megfelelően pofátlan, amit legutóbb is bizonyított, amikor berendelte az öt északi ország nagyköveteit. Az ok az volt, hogy Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország nyilvánosan csatlakozott az Európa Tanács főtitkárához, aki nyugtalanságát fejezte ki az Orbánnak adott különleges jogosítványok miatt. És még jó, hogy a nagyköveteket védi a diplomáciai mentesség, mert ha nem így volna, még az is elképzelhető lenne, hogy akár öt évig leültetik őket rémhírterjesztés vádjával. Ám az eset azt támasztja alá, hogy Orbán csak újabb kapaszkodóhoz jut, ha megbírálják. Duzzad az erőtől és úgy alakítja, hogy a végén jól jöjjön ki az európai partnerekkel vívott küzdelmekből. A minap például dühös levélben hányta a néppárti tagszervezetek elnökeinek szemére, hogy azok „dezinformációs kampányt” kezdtek Magyarország ellen. Brüsszel a felhatalmazási törvény kapcsán is csak igen óvatosan hangoztatta fenntartásait. A jogállamiságért felelős alelnök egyelőre nem lát jogalapot újabb kötelezettségszegési eljárásra. De Orbán nem kell aggódnia a már folyamatban lévő eljárás miatt sem, amely az Európai Parlament javaslatára indult „a demokrácia és a közösségi értékek súlyos megszegése” miatt. A lengyelek úgyis megvédik, sőt, most már számíthat szlovén elvbarátjára is. Az EPP-ben immár rítusnak számít, hogy tárgyalnak a magyar kormánypárt kizárásáról, de idáig csak annyi történt, hogy tavaly márciusban felfüggesztették a tagságát. Ám most már valamit tényleg tenni kell. A kereszténydemokraták aligha tudják elkerülni, hogy ne paterolják ki a Fideszt. Az uniónak pedig ki kell mondania, hogy nem kaphat uniós támogatást az a tagország, amely semmibe veszi a közös játékszabályokat.

Die Welt

A magyar és a lengyel jogrendszer átalakításának egyik legfőbb szakértője szerint a német Alkotmánybíróság döntése után valószínűleg már csupán idő kérdése, mikor követi Magyarország a lengyel példát, miután Varsó már idáig is jó párszor visszautasította az Európai Bíróság határozatait. Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológia professzora ezért úgy gondolja, hogy ily módon az EU még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a két országban a bíróságok helyzetével. Arra is kitért: különös, hogy a német testület vezetője, aki mandátuma lejártával azóta már távozott tisztségéből, pontosan tudja, mire mennek ki a lengyel jogi reformok, hiszen korábban többször is bírálta azokat. Mégis ez a döntés született Karlsruhéban. Ám szakértők fejcsóválással fogadták az ítéletet, mert éppen Budapest és Varsó miatt az ügynek immár van egy politikai dimenziója, és a keleti populisták most erősítést kaptak. Így még jobban leépíthetik a jogállamot. Lengyel kormánypárti politikusok egyfolytában méltatják a német alkotmánybírákat, mivel azok az Európai Bíróság véleményével szembehelyezkedve elutasították, hogy a német jegybank közreműködjön az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjában, ami a járvány miatt megrendült gazdaságok támogatását célozza. A lengyel vezetés évek óta vitában áll az Európai Bírósággal. Azt mondja, az túllépte jogkörét, miután már többször is kifogásolta az igazságszolgáltatás átalakítását. A karlsruhei verdikt miatt azonban most azt fenyeget, hogy Magyarország és Lengyelország még jobban lecsúszik, hiszen Orbán Viktor is nagy mértékben ellenőrzése alá vonta a bíróságokat. A lengyel igazságügyi miniszter máris kijelentette: íme, kétségtelenül beigazolódott, hogy a nemzeti hatóságoké a végső szó, amikor az uniós szervek ténykedését kell elbírálni. Ehhez csak annyit, hogy Varsóban az Alkotmánybíróságot Kaczynski egyik bizalmasának a felesége vezeti. A testület a kormány minden döntésére rábólintott, állásfoglalásai mindig ütköztek az Európai Bíróság irányvonalával. A lengyel vezetés alighanem most ellenszegül annak a felszólításnak is, hogy szüntesse meg az új bírósági fegyelmi kamara működését, ily módon azonban az egész európai jogrendszer legitimációs válsága fenyeget. Mindazonáltal Sergey Lagodinsky, a német zöldek EP-képviselője, aki maga is ügyvéd, óva int attól, hogy bárki egy lapon említse a karlsruhei határozatot, illetve Varsó és Luxemburg viszályát, Hiszen a német alkotmánybírák illetékességi vitába bonyolódtak, a lengyelek ellen viszont újabb szerződésszegési eljárás készül, mivel erősen feltételezhető, hogy az ország nem tartja be a jogállami normákat. Azaz ez utóbbi esetben fel sem merül, hogy az unió, vagy annak legfőbb bírósága túllépte volna hatáskörét.

Frankfurter Rundschau

Az európai zöldek azt javasolják, hogy a jövőben a városok és régiók jussanak meghatározó szerephez a menekültek elosztásánál, mármint azok, amelyek hajlandóak menedékkérőket befogadni. A Strasbourgban előterjesztett javaslat búcsút mondana annak az elvnek, hogy az érkezők ügyében azok az államok az illetékesek, ahol a migránsok először léptek az unió földjére. Azaz a déli országok. A környezetvédők felvetik, hogy a külső határokon létesüljenek regisztrációs központok, ahol az EU menedékhatóságának munkatársai jegyzékbe veszik a jelentkezőket és egyben meghatározzák számukra, hogy melyik tagállamba kell menniük. Mégpedig a lehető leggyorsabban. Mindenki számára kijelölnék a célországot, majd ott eldöntik, hogy jogosultak-e a menedékjogra. A rendszer egyesítené a kötelező és önkéntes szolidaritás előnyeit. Ha a települések és körzetek készek átvenni embereket, akkor ezért pénzt kapnának az uniótól. Viszont ha nincs elég hely, akkor a tagállamoknak kellene gondoskodniuk az elhelyezésről, illetve hozzá kellene járulniuk a befogadás költségeihez. A zöldek szerint ily módon meg lehetne törni a magyar és a lengyel ellenállást a kvótákkal szemben. De ha valamely kormány megszegi a rendelkezéseket, akkor a Bizottság büntetést szabhatna ki rá. A lényeg, hogy a szolidaritást jutalmaznák és segítenék, és a jelenlegi helyzettől eltérően nem járna rosszul, aki hajlandó rá. Aki viszont nem akar közreműködni az új rendszerben, az fizessen érte. Egyébként az elkövetkező hetekben Brüsszel is bemutatja a saját tervét a menedékpolitika reformjára, ami a 2. félévben elvileg a német uniós elnökség egyik súlyponti kérdése lesz. Ha nem szorítja háttérbe, hogy miként építsék újjá a gazdaságot a járvány után.

Médiapart

Szörnyű állapotokat mutat be a két magyar tranzitövezetben a riport, de még szörnyűbb a hatóságok hozzáállása, miközben a fogvatartottak többsége még fiatalkorú. Köztük van egy 17 éves iráni fiú, aki a nagybátyjával és annak négytagú családjával jutott el Röszkéig. A többiek menedéket kaptak, neki jó egy év után utasították el a kérelmét. Merthogy nem látták bizonyítottnak a rokoni kapcsolatot, úgy hogy elszakították a többiektől. Az utóbbi hónapokat teljesen magányosan töltötte. Ezt már Kovács Timea ügyvéd mondja, aki a Helsinki Bizottság megbízásából képviseli a fiatalt. A civil szervezet, amely ritka kivételként időnként kap felvilágosítást az illetékes szervektől, úgy becsüli, hogy a két táborban 350-400-an vannak. Hogy többségük gyerek, azt Szél Bernadett derítette ki, miután a két létesítménybe nem mehetnek be sem újságírók, sem civil aktivisták, de még az ENSZ menekültszervezetének munkatársai sem. Korábban napi egy-egy menedékkérő léphetett oda be, de a járvány miatt most egyetlen egy sem. A többiek a határ túloldalán vadkempingekben várnak a jó szerencséjükre. Akik bent vannak a konténervárosban, azok bármikor visszamehetnek Szerbiába, így ez sem Magyarország, sem a strasbourgi bíróság szerint nem jelent fogva tartást. Csakhogy aki dél felé elhagyja a zónát, még mielőtt így vagy úgy, de pecsét kerülne az ügye végére, az örökre elveszti a jogát, hogy menedékért folyamodjon valamelyik uniós tagállamban. Szóval, a rendszer perverz. Valóságos börtön, amellyel el akarják riasztani mindazokat, akik immár négy év óta szeretnének bejutni az országba. Akiket mégis beengednek, azokat megmotozzák, ujjlenyomatot vesznek tőlük és azokat összevetik a nemzetközi bűnügyi adatbázisokkal. Majd berakják a szerencsétleneket egy konténerbe, ahol joguk van várni a vizsgálat lezárultáig. Vagyis őrizetben tartják őket, noha ez szigorúan tilos a nemzetközi menekültügyi egyezmények értelmében. A gyakorlatot elítélte az Amnesty International és a WHO is, de mindhiába. Léderer András a Helsinki Bizottságtól úgy becsüli, hogy átlag 400 napot kell tölteni a műintézményben. Beleértve, hogy ez szép csendben vonatkozik a gyerekekre is. Budapest sajátságos módszere az ott lévők meggyőzésére, tehát hogy térjenek vissza szerb területre, hogy napokon keresztül éhezteti őket. Általában 3 napig, mert ennyi idő kell, hogy a Helsinki Bizottság értesítse az Európai Emberi Jogok Bíróságát és az felszólítsa a magyar szerveket, hogy ne vonják meg az élelmet az adott kérelmezőktől. A magyar fél arra hivatkozik, hogy akinek a kérelmét elutasították, az már nem jogosult az ellátásra. A gyerekek azonban végig kapnak enni, de Szél Bernadett tud olyanról, amikor az őrök kényszerítették a kicsiket, hogy dobják el a kekszet, amelyet a zsebükben akartak a szülőknek vinni. Strasbourg 2018 augusztusa óta 17 ilyen esetet tárgyalt, így 27-en jutottak ismét táplálékhoz. Ám a magyar hatóságok álláspontja az, hogy az ítéletek mindig az adott ügyre vonatkoznak, és nem érvényesek a rendszer egészére.
Szerző