134 kilométerrel rövidítette meg az ember a Dunát

Publikálás dátuma
2020.05.13. 14:13

Fotó: DANIEL KARMANN/dpa Picture-Alliance / AFP
Az elmúlt kétszáz évben 40 százalékkal keskenyebb is lett a folyó.
Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt - állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban. A bajor tartományi hivatal által készített folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is. A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.
A kutatás megállapította azt is, hogy az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét. A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.
Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe, jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le. A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken. Az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött pedig teljesen hiányzik az üledék, ezáltal ott gyakran kimélyül a folyómeder - fejtették ki a szakértők.
A hordalékháztartás helyreállítása érdekében a kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása. A mezőgazdaság pedig eróziócsökkentő intézkedésekkel járulhatna hozzá a Duna hordalékszintének javításához.
A nagyrészt az Európai Unió által finanszírozott projektben 9, a Duna-térséghez tartozó ország (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt, három éven át elemezték a folyó üledékét.
A Duna jelenleg hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója, amely a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van "természeteshez közeli állapotban" a bajor hatóságok szerint.
Szerző
Témák
Duna

Szépen kerekedik a pocakja az első, Hollandiában született óriáspandának (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.13. 12:33
Illusztráció
Fotó: REMKO DE WAAL / AFP
Fényképekkel és videóval mutatták be az Ouwehands Állatkert gyorsan cseperedő bocsát.
Közzétették az első képeket és egy videót is a hollandiai Ouwehands Állatkert csaknem kéthetes óriáspandájáról, az elsőről, amely a nyugat-európai országban jött világra. A kedden bemutatott felvételeken az látszik, ahogy az anyaállat, Vu Ven átöleli, a szájában cipeli és megeteti a gyorsan cseperedő bocsot az odújukban. 
Az óriáspanda május 1-jén jött a világra és épp most van túl azon a kritikus időszakon, amikor a bocsok túlélése még kérdéses. "A pocakja szépen kerekedik és a jellegzetes színezet is kezd kirajzolódni" – írta közleményében az Utrecht tartományban, a német határhoz közeli Rhenenben található állatkert. A kis panda nemét egyelőre nem tudni, csak akkor fog kiderülni, miután, várhatóan néhány hónapon belül elhagyja az odút.
Az anyaállat és párja, Hszing Ja 2017-ben érkezett Hollandiába a középnyugat-kínai Szecsuan tartományból. Kína kölcsönbe adta az állatokat a hollandiai intézménynek. Az állatkert szerint a bocs négy évig marad Hollandiában, mielőtt Kínába szállítják, ahol egy tenyészprogramhoz fog csatlakozni.
A rheneni állatkert május 18-án nyit ki újra két hónapig tartó vesztegzár után, akkortól a látogatók is láthatják az újszülöttet a barlangjában, igaz, egyelőre csak monitoron keresztül.
Nagyjából 420 óriáspanda él fogságban állatkertben és természetvédelmi területeken, a többségük Kínában, körülbelül 1864 példányuk él szabadon.
Szerző

40 év után először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában

Publikálás dátuma
2020.05.13. 08:59

Fotó: Arvind Sharma/The Times of India / AFP
Már korábban elindult a javulás, de a járványügyi korlátozások következtében a drasztikus emissziócsökkenés mellett a folyók is tisztábbak lettek.
A klímavédelemmel foglalkozó Carbon Brief brit weboldal elemzése szerint az alacsonyabb villamosenergia-felhasználás és a megújuló energiaforrások támasztotta verseny már hónapokkal azelőtt gyengítette a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, hogy a járvány elérte Indiát. A drasztikus emissziócsökkenés azonban a március második felében életbe lépett járványügyi korlátozások nyomán kezdődött.
India szén-dioxid-kibocsátása becslések szerint 15 százalékkal esett vissza márciusban és áprilisban valószínűleg 30 százalékkal tovább süllyedt. A korlátozások nyomán országszerte csökkent a légszennyezettség. Indiai és kínai egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint évente 650 ezerrel kevesebben halálnak meg Indiában, ha sikerülne tisztán tartani a levegőt.
A helyi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint az elmúlt hetekben az ország folyói, köztük a Jamuna és a Gangesz is sokkal tisztábbak lettek.
Szerző