Szabad szemmel: az Európai Néppártban fura rítus alakult ki Orbán miatt

Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:39

A jelek szerint ahhoz hozzá szokott az EU, hogy se lenyelni, se kiköpni nem tudja a magyar miniszterelnököt, de lassanként a torkán akad.

Süddeutsche Zeitung

Az újság felszólítja mind az Európai Néppártot, mind az uniót, hogy végre lépjenek Orbán Viktor ellen, hacsak nem akarják, hogy az belülről ossza meg és verje szét az EU-t, ahogyan a saját országával is tette. Merthogy a politikus immár úgy látja, hogy a saját maga által kreált illiberális demokrácia képviseletében vezeti a harcot a másik Európáért. Tudja, hogy az idő neki dolgozik, hiszen eddig jóformán kivétel nélkül elérte a többi tagállamnál, amit csak akart. Ennek megfelelően pofátlan, amit legutóbb is bizonyított, amikor berendelte az öt északi ország nagyköveteit. Az ok az volt, hogy Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország nyilvánosan csatlakozott az Európa Tanács főtitkárához, aki nyugtalanságát fejezte ki az Orbánnak adott különleges jogosítványok miatt. És még jó, hogy a nagyköveteket védi a diplomáciai mentesség, mert ha nem így volna, még az is elképzelhető lenne, hogy akár öt évig leültetik őket rémhírterjesztés vádjával. Ám az eset azt támasztja alá, hogy Orbán csak újabb kapaszkodóhoz jut, ha megbírálják. Duzzad az erőtől és úgy alakítja, hogy a végén jól jöjjön ki az európai partnerekkel vívott küzdelmekből. A minap például dühös levélben hányta a néppárti tagszervezetek elnökeinek szemére, hogy azok „dezinformációs kampányt” kezdtek Magyarország ellen. Brüsszel a felhatalmazási törvény kapcsán is csak igen óvatosan hangoztatta fenntartásait. A jogállamiságért felelős alelnök egyelőre nem lát jogalapot újabb kötelezettségszegési eljárásra. De Orbán nem kell aggódnia a már folyamatban lévő eljárás miatt sem, amely az Európai Parlament javaslatára indult „a demokrácia és a közösségi értékek súlyos megszegése” miatt. A lengyelek úgyis megvédik, sőt, most már számíthat szlovén elvbarátjára is. Az EPP-ben immár rítusnak számít, hogy tárgyalnak a magyar kormánypárt kizárásáról, de idáig csak annyi történt, hogy tavaly márciusban felfüggesztették a tagságát. Ám most már valamit tényleg tenni kell. A kereszténydemokraták aligha tudják elkerülni, hogy ne paterolják ki a Fideszt. Az uniónak pedig ki kell mondania, hogy nem kaphat uniós támogatást az a tagország, amely semmibe veszi a közös játékszabályokat.

Die Welt

A magyar és a lengyel jogrendszer átalakításának egyik legfőbb szakértője szerint a német Alkotmánybíróság döntése után valószínűleg már csupán idő kérdése, mikor követi Magyarország a lengyel példát, miután Varsó már idáig is jó párszor visszautasította az Európai Bíróság határozatait. Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológia professzora ezért úgy gondolja, hogy ily módon az EU még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a két országban a bíróságok helyzetével. Arra is kitért: különös, hogy a német testület vezetője, aki mandátuma lejártával azóta már távozott tisztségéből, pontosan tudja, mire mennek ki a lengyel jogi reformok, hiszen korábban többször is bírálta azokat. Mégis ez a döntés született Karlsruhéban. Ám szakértők fejcsóválással fogadták az ítéletet, mert éppen Budapest és Varsó miatt az ügynek immár van egy politikai dimenziója, és a keleti populisták most erősítést kaptak. Így még jobban leépíthetik a jogállamot. Lengyel kormánypárti politikusok egyfolytában méltatják a német alkotmánybírákat, mivel azok az Európai Bíróság véleményével szembehelyezkedve elutasították, hogy a német jegybank közreműködjön az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjában, ami a járvány miatt megrendült gazdaságok támogatását célozza. A lengyel vezetés évek óta vitában áll az Európai Bírósággal. Azt mondja, az túllépte jogkörét, miután már többször is kifogásolta az igazságszolgáltatás átalakítását. A karlsruhei verdikt miatt azonban most azt fenyeget, hogy Magyarország és Lengyelország még jobban lecsúszik, hiszen Orbán Viktor is nagy mértékben ellenőrzése alá vonta a bíróságokat. A lengyel igazságügyi miniszter máris kijelentette: íme, kétségtelenül beigazolódott, hogy a nemzeti hatóságoké a végső szó, amikor az uniós szervek ténykedését kell elbírálni. Ehhez csak annyit, hogy Varsóban az Alkotmánybíróságot Kaczynski egyik bizalmasának a felesége vezeti. A testület a kormány minden döntésére rábólintott, állásfoglalásai mindig ütköztek az Európai Bíróság irányvonalával. A lengyel vezetés alighanem most ellenszegül annak a felszólításnak is, hogy szüntesse meg az új bírósági fegyelmi kamara működését, ily módon azonban az egész európai jogrendszer legitimációs válsága fenyeget. Mindazonáltal Sergey Lagodinsky, a német zöldek EP-képviselője, aki maga is ügyvéd, óva int attól, hogy bárki egy lapon említse a karlsruhei határozatot, illetve Varsó és Luxemburg viszályát, Hiszen a német alkotmánybírák illetékességi vitába bonyolódtak, a lengyelek ellen viszont újabb szerződésszegési eljárás készül, mivel erősen feltételezhető, hogy az ország nem tartja be a jogállami normákat. Azaz ez utóbbi esetben fel sem merül, hogy az unió, vagy annak legfőbb bírósága túllépte volna hatáskörét.

Frankfurter Rundschau

Az európai zöldek azt javasolják, hogy a jövőben a városok és régiók jussanak meghatározó szerephez a menekültek elosztásánál, mármint azok, amelyek hajlandóak menedékkérőket befogadni. A Strasbourgban előterjesztett javaslat búcsút mondana annak az elvnek, hogy az érkezők ügyében azok az államok az illetékesek, ahol a migránsok először léptek az unió földjére. Azaz a déli országok. A környezetvédők felvetik, hogy a külső határokon létesüljenek regisztrációs központok, ahol az EU menedékhatóságának munkatársai jegyzékbe veszik a jelentkezőket és egyben meghatározzák számukra, hogy melyik tagállamba kell menniük. Mégpedig a lehető leggyorsabban. Mindenki számára kijelölnék a célországot, majd ott eldöntik, hogy jogosultak-e a menedékjogra. A rendszer egyesítené a kötelező és önkéntes szolidaritás előnyeit. Ha a települések és körzetek készek átvenni embereket, akkor ezért pénzt kapnának az uniótól. Viszont ha nincs elég hely, akkor a tagállamoknak kellene gondoskodniuk az elhelyezésről, illetve hozzá kellene járulniuk a befogadás költségeihez. A zöldek szerint ily módon meg lehetne törni a magyar és a lengyel ellenállást a kvótákkal szemben. De ha valamely kormány megszegi a rendelkezéseket, akkor a Bizottság büntetést szabhatna ki rá. A lényeg, hogy a szolidaritást jutalmaznák és segítenék, és a jelenlegi helyzettől eltérően nem járna rosszul, aki hajlandó rá. Aki viszont nem akar közreműködni az új rendszerben, az fizessen érte. Egyébként az elkövetkező hetekben Brüsszel is bemutatja a saját tervét a menedékpolitika reformjára, ami a 2. félévben elvileg a német uniós elnökség egyik súlyponti kérdése lesz. Ha nem szorítja háttérbe, hogy miként építsék újjá a gazdaságot a járvány után.

Médiapart

Szörnyű állapotokat mutat be a két magyar tranzitövezetben a riport, de még szörnyűbb a hatóságok hozzáállása, miközben a fogvatartottak többsége még fiatalkorú. Köztük van egy 17 éves iráni fiú, aki a nagybátyjával és annak négytagú családjával jutott el Röszkéig. A többiek menedéket kaptak, neki jó egy év után utasították el a kérelmét. Merthogy nem látták bizonyítottnak a rokoni kapcsolatot, úgy hogy elszakították a többiektől. Az utóbbi hónapokat teljesen magányosan töltötte. Ezt már Kovács Timea ügyvéd mondja, aki a Helsinki Bizottság megbízásából képviseli a fiatalt. A civil szervezet, amely ritka kivételként időnként kap felvilágosítást az illetékes szervektől, úgy becsüli, hogy a két táborban 350-400-an vannak. Hogy többségük gyerek, azt Szél Bernadett derítette ki, miután a két létesítménybe nem mehetnek be sem újságírók, sem civil aktivisták, de még az ENSZ menekültszervezetének munkatársai sem. Korábban napi egy-egy menedékkérő léphetett oda be, de a járvány miatt most egyetlen egy sem. A többiek a határ túloldalán vadkempingekben várnak a jó szerencséjükre. Akik bent vannak a konténervárosban, azok bármikor visszamehetnek Szerbiába, így ez sem Magyarország, sem a strasbourgi bíróság szerint nem jelent fogva tartást. Csakhogy aki dél felé elhagyja a zónát, még mielőtt így vagy úgy, de pecsét kerülne az ügye végére, az örökre elveszti a jogát, hogy menedékért folyamodjon valamelyik uniós tagállamban. Szóval, a rendszer perverz. Valóságos börtön, amellyel el akarják riasztani mindazokat, akik immár négy év óta szeretnének bejutni az országba. Akiket mégis beengednek, azokat megmotozzák, ujjlenyomatot vesznek tőlük és azokat összevetik a nemzetközi bűnügyi adatbázisokkal. Majd berakják a szerencsétleneket egy konténerbe, ahol joguk van várni a vizsgálat lezárultáig. Vagyis őrizetben tartják őket, noha ez szigorúan tilos a nemzetközi menekültügyi egyezmények értelmében. A gyakorlatot elítélte az Amnesty International és a WHO is, de mindhiába. Léderer András a Helsinki Bizottságtól úgy becsüli, hogy átlag 400 napot kell tölteni a műintézményben. Beleértve, hogy ez szép csendben vonatkozik a gyerekekre is. Budapest sajátságos módszere az ott lévők meggyőzésére, tehát hogy térjenek vissza szerb területre, hogy napokon keresztül éhezteti őket. Általában 3 napig, mert ennyi idő kell, hogy a Helsinki Bizottság értesítse az Európai Emberi Jogok Bíróságát és az felszólítsa a magyar szerveket, hogy ne vonják meg az élelmet az adott kérelmezőktől. A magyar fél arra hivatkozik, hogy akinek a kérelmét elutasították, az már nem jogosult az ellátásra. A gyerekek azonban végig kapnak enni, de Szél Bernadett tud olyanról, amikor az őrök kényszerítették a kicsiket, hogy dobják el a kekszet, amelyet a zsebükben akartak a szülőknek vinni. Strasbourg 2018 augusztusa óta 17 ilyen esetet tárgyalt, így 27-en jutottak ismét táplálékhoz. Ám a magyar hatóságok álláspontja az, hogy az ítéletek mindig az adott ügyre vonatkoznak, és nem érvényesek a rendszer egészére.
Szerző

Koronavírus: Oroszországban van a második legtöbb beteg az Egyesült Államok után

Publikálás dátuma
2020.05.12. 22:01
Képünk illusztráció
Fotó: Alain Pitton / AFP/NurPhoto
Több mint 4,2 millió fertőzöttet tartanak számon világszerte, sok országban azonban enyhítik a korlátozásokat.
Oroszország "átvette" az Egyesült Államok mögött a második helyet a világon az igazolt fertőzések számában, kedd estig világszerte 4 233 504-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 289932, a gyógyultaké pedig 1 481 314 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint. Eközben számos országban tovább enyhítenek az eddigi korlátozásokon,  írja az MTI ( távirati iroda által közölt adatokat frissítettük az egyetem este kilenc óra után közölt számaival- a szerk).
A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol kedd estig 1 358000 volt az igazolt fertőzöttek, 81 650 a halálos áldozatok és 232 733 a gyógyultak száma.

 Oroszországban a kedden közzétett hivatalos adatok szerint az elmúlt egy nap alatt 10 899-cel 232 243-ra nőtt az igazolt fertőzések száma, ami meghaladta a spanyolországi adatot, és az második helyen áll az Egyesült Államokban regisztrált szám mögött. A halottak száma 107-tel 2 116-ra, a gyógyultaké pedig 3711-gyel 43 512-re emelkedett. A járvány kezdete óta elvégzett tesztelések száma meghaladta az 5,8 milliót. Eközben Moszkvában ismét működni kezdtek kedden a Covid-19-járvány miatt leállított ipari vállalatok és újraindultak az építkezések. Új fejlemény, hogy kórházba szállították koronavírus-fertőzéssel Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét. Ukrajnában keddre meghaladta a 16 ezret az azonosított fertőzöttek száma, az elmúlt 24 órában 375 új fertőzöttet azonosítottak - a múlt héten még több napon át ötszáz fölött volt a napi növekmény -, velük együtt az eddig regisztrált fertőzöttek száma elérte a 16 023-at. A betegségben elhunytak száma 17 újabb halálos áldozattal 425-re emelkedett, a gyógyultaké 85-tel 3373-ra.  
Spanyolországban meghaladta a 27 ezret az új koronavírus okozta halálesetek száma; a spanyol egészségügyi minisztérium elrendelte a külföldről érkezők szabad mozgásának kéthetes korlátozását is. Az elmúlt egy nap során a fertőzöttek közül 176-an hunytak el, a halálozások száma már negyedik napja kétszáz alatt maradt. A járvány eddigi 26 920 (a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 26744) emberéletet követelt az országban. Tovább nőtt a gyógyultak száma: az elmúlt 24 órában 1841 pácienst nyilvánítottak ismét egészségesnek. Németországban eddig 172 905 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-29), a betegségben (Covid-19) meghalt igazolt fertőzöttek száma 116-tal 7713-ra emelkedett. A gyógyultnak minősülő - a fertőzésen már átesett igazolt fertőzöttek - becsült száma 147 200, ami 1600-zal több vasárnaphoz képest.  
 A nyolc hétig tartó általános karantén feloldását követő első napon a franciák tömegesen indultak cigarettát venni a francia-spanyol határon fekvő Perthusba, ahol fele annyiba kerül a dohánytermék, mint Franciaország más településein. Miután nem tartották be a társadalmi távolságtartás szabályait, a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A Johns Hopkins esti összesítése szerint Olaszországban 2221 216 a koronavírus fertőzöttjeinek, 30 911 a halálos áldozatainak száma, és 109 039-en gyógyultak fel. Az előrejelzések szerint a fodrászatok és kozmetikai szalonok megrohamozása várható május 18-ától, szigorú óvintézkedésekkel nyitják újra a strandokat is. A mintegy félmillió olaszországi bár és étterem megkezdte felkészülését a vendégek hétfőtől újrakezdődő fogadására. A szlovén kormány döntött a belföldi és nemzetközi légi forgalom újraindításáról, az első menetrend szerinti külföldi kereskedelmi járatok indulása június elsejétől várható. Az országban már közel két hete egyszámjegyű az új koronavírus-fertőzéssel regisztráltak száma. A legfrissebb adatok szerint 24 óra alatt eggyel 1461-re emelkedett az ismert fertőzöttek száma, és senki nem hunyt el a betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma 102 maradt. A szomszédos Horvátországban egy nap alatt tizeneggyel, 2207-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma.   A szerdán lejáró rendkívüli állapot után is csak részlegesen oldják fel a kijárási korlátozásokat Romániában: a település elhagyását továbbra is csak indokolt esetekben, az utazás halaszthatatlan voltát indokló előre megírt nyilatkozatokkal engedélyezik - jelentette be kedden Klaus Iohannis államfő. Romániában eddig 15 778 embernél mutatták ki a koronavírust, közülük 1002-en életüket vesztették, 238 beteget intenzív osztályon ápolnak, 7685-öt pedig gyógyultnak nyilvánítottak. Az aktív esetek száma két hete lassan csökkenni kezdett, és az utóbbi napokban 7300 körül mozgott. Szerbiában egy nap alatt 10 114-ről 10 176-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Koszovóban hétfőről keddre 884-ről 895-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 1642-ről 1674-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Montenegróban majdnem egy hete nem jelentettek új esetet, a fertőzöttek száma 324, az aktív esetek száma viszont már csak 21. A montenegrói kormány bejelentette, hogy legyőzte a koronavírust, és júniusban az idegenforgalmi szezon is megkezdődik. Bosznia-Hercegovinában keddre 2130-ról 2158-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma.    
Szerző

Spanyolországban 27 ezerhez közelít a halálos áldozatok száma

Publikálás dátuma
2020.05.12. 16:26

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
A tartományok jelentései alapján készült összesítés szerint 176-an hunytak el az elmúlt egy nap során a fertőzöttek közül, a halálozások száma már negyedik napja kétszáz alatt maradt.
Spanyolországban 27 ezerhez közelít az új koronavírus okozta halálesetek száma - közölte kedden a spanyol egészségügyi minisztérium, amely elrendelte a külföldről érkezők szabad mozgásának kéthetes korlátozását is. A tartományok jelentései alapján készült összesítés szerint 176-an hunytak el az elmúlt egy nap során a fertőzöttek közül, a halálozások száma már negyedik napja kétszáz alatt maradt. A járvány eddigi 26 920 emberéletet követelt az országban. Tovább nőtt a gyógyultak száma: az elmúlt 24 órában 1841 pácienst nyilvánítottak ismét egészségesnek. A fertőzést összesen 138 980-an győzték már le. A szaktárca szerint a járvány lassuló terjedését bizonyítja, hogy egy nap alatt 426 új fertőzöttet szűrtek ki az országban a legmegbízhatóbbnak tartott PCR-tesztekkel. A módszerrel eddig 228 030 esetet azonosítottak. További 41 490 embernél már lezajlott fertőzést igazoltak ellenanyag-vizsgálattal az elmúlt hónapokban. Az új esetek 43 százalékát, 184 fertőzöttet Katalóniában regisztrálták, amelyet a madridi autonóm közösség követ 48 új fertőzöttel. A Baleár-szigeteken, Murcia és La Rioja tartományokban, valamint a két észak-afrikai exklávé, Ceuta és Melilla területéről nem jelentettek új fertőzötteket - derült ki a keddi tájékoztatásból. Salvador Illa egészségügyi miniszter a kormány ülését követő sajtótájékoztatón ismét kedvezőnek nevezte a járvány alakulását. Elmondta: hétfőről keddre 0,2 százalékkal lett több új fertőzött, a cél, hogy ez a növekedés továbbra se haladja meg az egy százalékot. Annak érdekében, hogy az eddig hozott "erőfeszítések" ne vesszenek kárba, a szaktárca péntektől elrendelte a külföldről érkezők szabad mozgásának kéthetes korlátozását. Az érintettek ebben az időszakban csak élelmiszer- és gyógyszervásárlás miatt hagyhatják el lakhelyüket, kötelezően maszkot viselve - jelentette be, hozzátéve, hogy az intézkedés nem érinti az áru-, illetve személyszállításban dolgozókat. A döntés kiegészíti a belügyminisztérium kedden életbe lépett rendelkezését, amely szerint május 24-ig, a járvány miatt elrendelt és már negyedszer meghosszabbított szükségállapot idejére kiterjeszti a határok lezárását. Továbbra is csak a spanyol állampolgárok, az itt élő, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok, valamint a határon át naponta ingázó munkavállalók léphetnek be az országba. Salvador Illa felhívta a figyelmet az óvatosságra és az egészségügyi előírások betartására különösen azokon a területeken, ahol hétfőtől tovább lazítottak a járványügyi védekezésen. Ebben, az úgynevezett egyes fázisban például megnyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, de csak 50 százalékos kihasználtság mellett. Az enyhítés első napján országszerte több helyszínen kellett a rendőrségnek intézkednie, mert nem tartották be az előírt létszámkorlátozást. A madridi tartomány nehezményezi, hogy az egészségügyi tárca még csak részlegesen sem engedélyezte területén az óvintézkedések oldását, de szerdán ismét kérelmet nyújt be, hogy jövő hétfőtől bevezethessék az egyes fázis könnyítéseit. Ennek érdekében az autonóm kormány egészségügyi tervet dolgozott ki, amelyben vállalja a koronavírus-gyanús esetek 24 órán belüli tesztelését és napi telefonos követését. A helyi vezetés fontolgatja továbbá, hogy kötelezővé tegye a szájmaszk viselését a zárt nyilvános helyeken. 
Szerző