Tunguszka elszállt a Föld felett

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:30
A letarolt Telegráf-erdő
Fotó: Wikimédia
1908-ban történt a legnagyobb feljegyzett robbanás a Földön, amit egy űrből érkezett objektum okozott. A Tunguszka-eseményre most új magyarázat született.
1908. június 30-án, helyi idő szerint, reggel 7 óra után hatalmas robbanás történt Szibéria középső részén. Ez volt a tunguszkai esemény, melyet egy légkörbe belépő égitest idézett elő. Bár több mint egy évszázada vizsgálják a kutatók, még mindig rengeteg rejtély övezi – többek között az is kérdés, hogy miért nem találtak becsapódási krátert. Abban eddig is egyetértettek a magyarázatot kereső tudósok, hogy az eseményt egy olyan, az űrből érkezett aszteroida, meteor, vagy üstökösdarab okozta, amely végül nem csapódott be a földbe, hanem már a levegőben nagyrészt elégett. Azt is gondolták, ott felrobbant, erre utal, hogy nem találtak becsapódási kráternyomot és a meglelt meteoritdarabkák száma minimális. Orosz tudósok most a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Társaság Havi Értesítője) című folyóiratban jelentették meg új elméletüket: e szerint az égitest egy nagy vasmeteorit volt, amely miután látványos égi tűz- és hangjelenségeket mutatott be, visszatért a Föld légköréből az űrbe, vagyis nem robbant fel. Ennek ellenére 2000 négyzetkilométeres területen elpusztított az erdőt, 80 millió fát, azonkívül több száz rénszarvast megölt, és ha igaz, három ember is áldozatául esett az eseménynek. 
A cseljabinszki meteorit egy kisebb darabkája
Fotó: Didier Descouens / Wikimédia
Az öt orosz tudós matematikai modellezés alapján azt állítja, a jelenséget eddig nem sikerült ésszerű és kielégítő módon megmagyarázni. Három különböző nagyságú, egy 50, egy 100, és egy 200 méter átmérőjű testtel végezték a modellszámításokat. Ezek anyagául a legelfogadottabb elméletek szerinti anyagokat, a vasat, kőzetet, és a vízjeget tették meg. Az eredmények szerint az aszteroida egy 100-200 méter átmérőjű vasdarab lehetett, amely 10-15 kilométer magasságban száguldott a föld felett 72 ezer kilométer/órás sebességgel. 1200 kilométeres útja során belépéskori anyagának felét elvesztette, miután felszínének hőmérséklete több ezer fokos lett. A vas azonnal szublimálódott, gőz állapotba került, a részecskék pedig vasoxidként hullottak alá: az ennek során bekövetkező gyors tömegvesztés okozta a lökéshullámot, amely kidöntötte fákat. És így lehetett, hogy nem kerültek tömegesen nagyobb meteorit darabok a földre. „A modell megmutatja, hogy a Tunguszka-meteor teste nem lehetett kőből vagy jégből, mert ezek a darabok nem kapcsolódnak olyan erővel össze, hogy kibírják a légkörbe való belépéskor keletkező aerodinamikai nyomást, szétestek volna” – mondta Szergej Karpov a tanulmány egyik szerzője. Ez a verzió magyarázatot ad arra is, hogy az atmoszféra ,,beporosodott" Európa felett, ami éjszakai ragyogást okozott. A tudósok elismerik, hogy elméletük nem teljes, de a 2013-as cseljabinszki meteorrobbanás az mutatja, lehetséges, hogy egy olyan vasmeteor, amilyen a tunguszkai volt, ekkora pusztító lökéshullámot hozzon létre.

Robbanások

A tunguszkai esemény 1908. június 30–án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között egy a légkörbe lépett égitest tűzgömbbé vált, majd a felrobbant. A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, a hangrobbanás a 65 kilométerre lévő település házainak ajtajait, ablakait betörte. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik. A cseljabinszki meteorrobbanás 2013. február 15-én egy légkörbe belépő, becslések szerint 17 méter átmérőjű, 10 ezer tonnás bolida (olyan meteor, ami a légkörben felrobbanva hangrobbanást kelt) erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant. Az eseményt több videófelvétel is megörökítette, ami az egyik legjobban dokumentált meteorhullássá tette. A robbanás következtében mintegy 1200-an megsebesültek, és jelentős anyagi kár keletkezett. Hivatalos források azt közölték, hogy a meteor egy darabja 80 kilométerre Cseljabinszktól hullott le.

Szerző
Témák
meteor

A túl kevés, de a sok alvás is súlyosbíthatja a felnőttkori asztmát

Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:31

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Korábbi kutatások szerint az alvás minősége összefügg az asztma tüneteinek erősségével, egy új tanulmányból kiderült, a mennyisége is befolyásolja a beteg egészségi állapotát és életminőségét.
A túl kevés és esetenként a túl sok alvás is súlyosbítja a felnőttkori asztmát – derült ki az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmányból.
"Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás negatívan befolyásolja az asztma tüneteit a felnőtteknél. Tanulmányunk kimutatta, hogy az asztmás felnőttekre hasonlóan hat a túl kevés vagy néha a túl sok alvás is. A normál alvókkal összehasonlítva a keveset vagy sokat alvók esetében nagyobb azok aránya (45 százalékhoz képest 59, valamint 51 százalék), akik az elmúlt évben asztmás rohamot éltek át és tapasztaltak egészségi állapotuk miatt életminőség-romlást. Ezt az életminőség-romlást több napon át tartó gyenge mentális vagy fizikai teljesítmény jellemezte" – mondta el Faith Luyster, a kutatás vezetője.
A kutatás 1389, húsz évnél idősebb, asztmás felnőttet vizsgált. A résztvevők válaszai szerint a csoport 25,9 százaléka naponta legfeljebb öt órát, 65,9 százaléka 6-8 órát, 8,2 százaléka pedig legalább 9 órát aludt –írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A átlagos időtartamot alvókhoz képest a keveset alvóknak nagyobb eséllyel volt az elmúlt évben asztmás rohamuk, száraz köhögésük vagy volt szükségük kórházi ellátásra. Lényegesen rosszabb volt az egészségi állapotuk, életminőségük is. A túl sokat alvóknál nagyobb volt az esélye annak, hogy légzési nehézségek korlátozzák őket a testmozgásban, más szignifikáns eltérést a normális alvókhoz képest nem talált a vizsgálat.
Az asztmás betegek alvászavarai arra is figyelmeztethetnek, hogy a betegség nincs kellően kezelve – véli Gailen D. Marshall, az ACAAI tagja. Hozzátette, hogy eredményeik alátámasztják a beteg alvási szokásai ismeretének fontosságát.
Szerző
Témák
asztma alvás

Eddig ismeretlen vírusmutációkat találtak Észtországban

Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:31

Fotó: ARNE DEDERT / AFP
Két olyan mutációt is találtak a virológusok, amelyeket máshol még nem azonosítottak a SARS-CoV-2-vírus genetikai elemzésekor – számolt be kedden a helyi sajtó.
A vizsgálatok során a szakértők hat észt állampolgártól vett koronavírusos mintát összehasonlították a vírus kezdeti törzsével, amelyet Kínából kaptak. A vírus nyolc olyan mutációját mutatták ki, amelyek megjelentek más országok mintáiban is, de két olyan mutációt is találtak, amelyeket máshol még nem azonosítottak – mondta a Postimees című helyi lapnak Radko Avi, a tartui egyetem tudományos munkatársa
"Ha az utóbbiakat alaposan megvizsgáljuk, akkor látható, hogy kemény küzdelem folyik az észt lakosok immunrendszerében a vírussal. Az a tény, hogy a mutációk a fehérjék szintjén jelennek meg, azt mutatja, hogy az immunrendszer nagy nyomása alatt van, ezért keresi útját az emberi szervezetben. Ez azt mutatja, hogy a vírus új az emberi populáció számára, ami persze már eddig is ismert volt" – fejtette ki a Avi.
Az elemzés szerzői szerint a genom vizsgálatával le lehet követni, hogy terjednek a betegséget előidéző vírusok.
Nidhan Biszvasz és Partha Madzsúmder, az indiai nemzeti biomedikai genomika intézetének szakértői április végén kimutatták, hogy a koronavírus tavaly decemberben jelent meg Kínában, és 10 különböző mutációja alakult ki. Egyikük - az A2a - kis híján kiszorította a többit és dominánssá vált a világ különböző részein.
Észtországban kedden 1746 fertőzöttet tartottak nyilván. Egy nap leforgása alatt öt új fertőzéses esetet mutattak ki, az előző napon kettőt. Hatvanegy ember halt meg. Március 13-tól vezettek be rendkívüli járványhelyzetet, amely május 17-ig van érvényben.
Szerző