Pihés hattyúfiókák cseperednek az Állatkertben

Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:45

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
A négy kismadár eleinte egy kupacban, a felnőttek közelében tartózkodott, de most már sokszor járja mindegyik a maga útját, időnként aztán összetalálkoznak és összedugják a fejüket.
Négy pihés fióka cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő fekete hattyúknál. Az apróságok egy hónapja keltek ki a tojásból, vagyis azóta jöttek világra, hogy a koronavírus járvány miatt átmenetileg be kellett zárni – olvasható az intézmény közleményében
A szülőpár, Édua és Eduárd 2011 óta élnek Budapesten, azóta már több fészekaljra való utódot is sikeresen felneveltek. Az azonban, hogy egyszerre négy apróságot is neveljenek, még náluk is ritkaságnak számít. A hattyúk jellemzően monogámok, azaz hosszútávú párkapcsolatban élnek, ez a helyzet a fekete hattyúk esetében is, egy kutatás szerint 6 százalék a „válási arány” a körükben. Édua, a tojó még február végén rakta le a tojásokat, amelyeken aztán mindkét szülő felváltva kotlott bő öt héten át. A kikelő fiókákról is közös erővel gondoskodnak. Ez az apróságok védelmezését is jelenti, ha valaki a fiókák felé közelít, a szülők dühösen sziszegnek, és a kerítés mentén járőrözve figyelmeztetnek: nem viccelnek, ha utódaikat kell megvédeniük.
A fiókák még nem hasonlítanak felnőttkori önmagukra, de ezt Andersen híres meséjéből is tudhatjuk: a "rút kiskacsáról" kiderült, hogy hattyúfióka. Míg a felnőtt állatok tollazata teljesen fekete, jellegzetes piros színű csőrrel, a fiókákat ebben a korban világosszürke, pihe borítja. Az első hetekben folyamatosan egy „kupacban”, mindig a felnőtt madarak közelében tartózkodtak, ám az elmúlt hetekben sokat önállósodtak, így megesik, hogy a négy fióka négyfelé indul a kifutóban, illetve a maga útját járva úszkál a tavacskában. Időnként azonban összeverődnek, még a fejüket-csőrüket is összedugják ilyenkor, különösen, ha ugyanaz a finom falat érdekli mindegyiküket. A fiókák általában 9 hónapos korukra cseperednek fel, a szülők addig gondoskodnak róluk.
A hattyúk általában jól ismert állatok, Magyarországon a Balatonnál, a Duna mentén, de akár még a Városligeti-tavon is lehet találkozni velük. A hazánkban honos három faj; a bütykös, az énekes és a kis hattyú is fehér színű tollazatot visel, így nem meglepő, hogy szinte mindenki fehér madarakként ismeri őket. Fekete hattyúról sokan csak a Csajkovszkij híres balettjében, A hattyúk tavában szereplő Odilia, illetve Darren Aronofsky 2010-es amerikai sikerfilmje kapcsán hallottak. A fekete hattyú (Cygnus atratus) Ausztráliában őshonos. Az ottani vizes élőhelyeken számos vidéken jellegzetes fajnak számít, olyannyira, hogy a fekete hattyú Nyugat-Ausztrália szövetségi állam címermadara. Az a folyó pedig, amelynek partján az állam székvárosa, Perth található, a vidék felfedezésekor a hattyúkra utaló Swan River nevet kapta – írták.  
Szerző

Névadót keres a debreceni állatkertben született welsh póni

Publikálás dátuma
2020.05.12. 14:10

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
Még anyja gondoskodását élvezi a vidám és életerős kis csődör, amely már látható a karámban.
A welsh póni elnevezésébe a debreceni állatkert szeretné bevonni a közönséget is, péntekig várják a névjavaslatokat a közösségi oldalukon. Az április 29-én született, vidám és életerős, tarka mintázatú kis csődör már megtekinthető a karámban, ahol anyja gondoskodását élvezi – közölte Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója.
A származási helyét nevében hordozó welsh póniló Wales hegyvidékein őshonos, és valószínűsíthetően a kelták által bevitt és az ott eredetileg élő észak-atlanti pónik keresztezéséből alakult ki.  Kicsi, de arányos termetéhez az otthonában jellemző domborzati és időjárási viszontagságok következtében rendkívüli szívósság és ellenállóképesség társul. Világszerte kedvelt lófajta, ideális azoknak a gyermekeknek, akik szeretnének lovagolni. Erre hamarosan a debreceni állatkertben ismét lehetőség nyílik: a kínálatukba tavaly nyáron visszatért pónilovaglás idén június 1-jétől ismét elérhető lesz a Nagyerdőben – jelezte az igazgató.
Szerző

Lassult a világon az erdőpusztulás az elmúlt öt évben

Publikálás dátuma
2020.05.12. 12:13

Fotó: Michel Rauch/Biosphoto / AFP
Tízmillió hektárnyi erdő tűnt el évente, de folyamat eltérően a zajlik az egyes kontinenseken – állapították meg az ENSZ kutatói.
Az elmúlt évtizedben Dél-Amerikában – az erdőirtás egykori gócpontjában – felére csökkent a pusztulás, Európa és Ázsia egyes részein nőtt az erdővel borított felszín az ENSZ világ erdeit felmérő jelentése, a még csütörtökön bemutatott Global Forest Resources Assessment 2020 szerint. Az utóbbi öt évben tízmillió hektárnyi erdő tűnt el évente, ami csökkenést jelent az előző fél évtized évi 12 millió hektáros veszteségéhez képest.
A felmérés nem tartalmazza Amazónia tavalyi számait, amikor a bozóttüzek kiterjedt erdősávokat pusztítottak el. A kutatók szerint azonban a tendencia valószínűleg az amazóniai erdőpusztulással együtt is pozitív lett volna.
Csökkent az erdőveszteség, nőtt a védett terület és több erdőnek lett fenntartható kezelési terve – mondta el Anssi Pekkarinen, a tanulmány koordinátora, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) vezető erdőgazdálkodási szakembere. A regionális különbségek jelentősek, Afrikában romlik a helyzet, nagyon valószínű, hogy a népességnövekedés miatt – tette hozzá.  
A kontinensen a Szaharától délre fekvő térségekben a legnagyobb az erdőveszteség, ahol az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik a népesség. Pekkarinen szerint hatékonyabb földművelési módszerekkel több erdőterületet lehetnek megmenteni. „Az embereket kis gazdaságok tartják el, a területen élők nagy tömegének az egyetlen energiaforrása a fa és a faszén. Ezen kell valahogy változtatnunk” – magyarázta.
A tudósok szerint a klímaváltozás megállításának egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módja az erdők megóvása, mivel a fák felveszik a légkörből a szén-dioxidot, az üvegházhatást okozó gázok legfontosabbikát. Egészségügyi és környezetvédelmi szakemberek szerint 
az erdők gyors fogyatkozása a fertőző betegség kórokozói – köztük az új koronavírus – terjedésének egyik fontos tényezője is.

Szerző