Előfizetés

Az EP Orbánt várja a csütörtöki vitára, a kormányfő mégis Varga Juditot küldi

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.12. 10:48

Fotó: Varga Judit / Facebook
Az igazságügyi miniszter szeretett volna felszólalni a magyar felhatalmazási törvényről rendezett európai parlamenti vitában, de az EP elnöke megüzente neki, hogy csak az első számú vezetők kaphatnak szót.
Az Európai Parlamentben csütörtök reggel vitáznak a képviselők a magyarországi vészhelyzeti kormányzásról és annak a jogállamiságra, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról. Az eszmecserét az EP zöldpárti frakciója indítványozta, később a a néppártiak és a balliberálisok is az áldásukat adták a kezdeményezésre. Az utolsó pillanatban szerda estéről csütörtök reggelre halasztott a vitában először az Európai Bizottság, majd az EU soros horvát elnökségének a képviselője kap szót, utánuk következnek a képviselői hozzászólások. Ha Orbán Viktor elfogadja az EP elnökének váratlan meghívását, akkor ő lehet a napirendi pont harmadik felszólalója. A járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések miatt a képviselők többsége nem a brüsszeli ülésteremben fogja követni az ülést, hanem a távolból, videokapcsolaton keresztül. Hozzászólásra azonban csak a jelenlévők kapnak lehetőséget. Varga Judit igazságügyi miniszter is szeretett volna beszédet mondani és az elhangzottakra reagálni a csütörtöki vitában. Emiatt levelet váltott David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, illetve kabinetfőnökével. Kérését végül elutasították, amit Facebook- és Twitter-bejegyzésekben sérelmezett: “A demokratikus legitimációjára oly büszke EP úgy kíván jogállamiságról, demokratikus alapértékekről vitatkozni, hogy a tisztességes eljárás alappillérét, az érintett fél személyes meghallgatását kívánja ellehetetleníteni”. Sassoli elnök irodája arra hivatkozva mondott nemet Varga kérésére, hogy az EP plenáris ülésén a kormány képviseletében csak állam- vagy kormányfő szólalhat fel.

Orbán Sassolinak: a magyar kormányt az igazságügyi miniszter képviseli

Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki csütörtökre meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd este. Orbán Viktor kifejtette, hogy jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, így a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhívta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen - tette hozzá Havasi Bertalan. Mindezek alapján Orbán Viktor levelében arra kérte az Európai Parlament elnökét, hogy biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit miniszternek.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években mindig megkapta ezt a lehetőséget az EP éppen soros elnökétől. A parlamenti elnök most megismételte a meghívást, jóllehet azt a címzett ezúttal nem kérelmezte. Az Orbánnak kedd este elküldött levelében Sassoli leszögezi: hálás lenne, ha a magyar miniszterelnök tájékoztatná arról a szándékáról, hogy részt kíván-e venni vitában, ami csütörtök reggel 9 órakor kezdődik az EP brüsszeli székházának plenáris üléstermében. Mint Sassoli az Orbánnak írott levelében kifejti: kedvezőnek tartja és szorgalmazza, hogy egy ilyen fontos eseményen az Európai Parlament képviselői meghallgathassák a magyar kormány képviselőjét.

Orbánnak már az is sok volt, hogy az ellenzék egyáltalán bosszúságot okozhatott neki

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.12. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Bod Péter Ákos szerint csak színjáték, hogy összeül a parlament.
Orbán Viktor kormányfő egy kis hezitálás után hamar ráérzett a járványhelyzetben rejlő lehetőségekre. Látja, hogy a hatalmát korlátozó maradék ellensúlyokat is lebonthatja, ezért gátlástalanul hozzákezdett céljainak megvalósításához – mondta a Népszavának Bod Péter Ákos. Az Antall kormány ipari-, és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke annak a V21 csoportnak a társelnökeként nyilatkozott lapunknak, amely volt kormánytagokból és uniós biztosokból, vagyis egykori döntéshozókból áll. Emiatt - mint Bod Péter Ákos fogalmazott - nem utasították el eleve azt a kormányzati állítást, miszerint a rendkívüli helyzet rendkívüli kormányzati intézkedéseket kíván. A felhatalmazási törvényt azonban már nem támogatták, mert álláspontjuk szerint nincs szükség ilyen jogi megoldásra ahhoz, hogy hatékony járványügyi intézkedéseket hozzon a kormány vagy az illetékes hatóság. Ellenben a jogszabály teret a a hatalommal való visszaélésre. A törvény elfogadása óta hozott intézkedések alapján a V21 tagjai úgy vélik, megalapozott volt az aggodalmuk, ezért állásfoglalást bocsátottak ki Koronatükör címmel, amelyben megállapították: a kormány által hozott rendeletek és intézkedések egy része nem a járvány elleni védekezést szolgálja. Példaként említik, hogy bár növelték az önkormányzatok járványügyi feladatait, ezzel párhuzamosan forrásokat vontak el a településektől. A kifogásolt kormányzati lépések közé sorolták azt is, hogy állami tulajdon alá vonták a hatóságokkal vitában álló Kartonpack csomagolóanyag gyárat Debrecenben; valamint hogy a gödi Samsung gyár helyi adóztatásának jogát elvették az ellenzéki vezetésű településtől és a fideszes Pest Megyei Közgyűlés kezébe adták. Mindezek mellett ráadásul nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzlettársának lakópark-építését. - A jelenlegi ellenzék parlamenti számarányánál fogva már a felhatalmazási törvény előtt is legfeljebb csak bosszúságot okozhatott a hatalomnak, de a jelek szerint Orbán Viktornak már ez is sok volt: most olyan eszközt kreált magának, amellyel minden zavaró tényezőt kiiktatott – mondta a Népszavának Bod Péter Ákos. Hozzátette: ilyen körülmények között csak politikai színjáték, hogy minden héten összeül a parlament, a lényeges döntések ugyanis már végképp nem ott születnek.

Szijjártó Péter öt ország külügyminiszterének írt levelet a magyar felhatalmazási törvényről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.12. 07:59

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A tárcavezető álláspontja szerint a törvény valójában kibővíti az Országgyűlés kormánnyal szembeni előjogait, és nem korlátozza a parlament tevékenységét.
Szijjártó Péter hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban találkozott Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország budapesti nagykövetével, miután az öt ország külügyminisztere közös levélben biztosította támogatásáról a magyar felhatalmazási törvény miatt aggódó Marija Pejcinovic Buricot, az Európa Tanács főtitkárát. 
Hétfő este pedig a tárcavezető Facebook-oldalán azt a levelét is megosztotta, amelyet az öt ország külügyminiszterének küldött. Ebben Szijjártó Péter azt írta, hogy kötelességének tartja, hogy komoly aggodalmát és csalódottságát fejezze ki, hiszen a miniszterek levelükben konkrétan hivatkoznak Magyarországra és azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a járvány leküzdése érdekében hozott.  Megfogalmazása szerint sajnálja, hogy a törvény arányosságával és szükségességével kapcsolatos biztosítékok, amelyeket különböző fórumokon adtak, nem oszlatták el aggodalmaikat, és hogy „hazám ellen intézett megalapozatlan, politikailag motivált támadásaik nem szűntek meg”. 
Kiemelte, hogy ez a törvény valójában kibővíti az Országgyűlés kormánnyal szembeni előjogait. Nem tartalmaz semmilyen, az Országgyűlés tevékenységére vonatkozó korlátozást: továbbra is felügyeletet és kontrollt gyakorol.

Hozzátette, hogy a törvény jogot biztosít a parlamentnek arra, hogy bármikor visszavonja a felhatalmazást.
„A kormány csak abban az esetben foganatosíthat különleges intézkedéseket, ha azok a járvány alakulásának fényében szükségesek és arányosak az állampolgárok életének, egészségének, biztonságának megvédése és a gazdasági stabilitás érdekében”

– állapította meg.

Szijjártó Péter megjegyezte azt  is, hogy a magyar koronavírus-törvény értelmében hozott intézkedések csak a veszélyhelyzet megszűnéséig vannak érvényben.
„Osztozom Önökkel az Európa Tanács az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme terén végzett figyelemreméltó munkája iránti elismerésükben, mindazonáltal az európai család egyes országairól szóló álhírek terjesztése csak megoszláshoz vezet és aláássa ezen multilaterális intézmények működését”

- fűzte hozzá.

Levelét azzal zárta, hogy a magyar emberek kellően érettek ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzanak saját országuk jövőjéről, és a külügyminisztereket arra kérte, hogy ne vonják kétségbe ezen képességüket.