Előfizetés

Ezer év

Ez a hétvége sem múlt el a nemzetközi liberális mainstream álhírterjesztése nélkül – mondja Szijjártó Péter. Mi pedig azt gondoljuk, ez a a hétvége sem múlt el úgy, hogy a külügyminiszter ne csinált volna hülyét magából és a kormányból. 
A vehemencia oka: öt észak-európai ország (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) külügyminisztere levélben biztosította támogatásáról az Európa Tanács a magyar „koronavírus-törvény” miatt aggódó főtitkárát, s többen is nyilatkozni mertek („álhírt terjesztettek”) rólunk. Miután a külügyminisztert már nem érte meglepetés a magyar jogállamiságot illető esetleges kritika miatt, át is lépett a „már unalomig ismert hazugságokon, megrántotta a vállát”. Majd természetesen mind az öt ország Budapesten akkreditált nagykövetét berendelte a Külügyminisztériumba. 
Nyomorult nagykövetek! Nem elég, hogy kocsikázhatnak a járvány idején, de még hallgathatják is Szijjártó eszmefuttatását, melyet így előlegezett meg: „a magyar több mint ezer éves nemzet, mely nem kér a szánalmasan képmutató gyámkodásból. Ne gondolja magáról se a dán, se az izlandi, se a finn, se a norvég, se a svéd külügyminiszter, hogy jobban tudja a magyaroknál, hogy mi a jó a magyaroknak. Bízzák nyugodtan ezt ránk, a magyar emberek el tudják dönteni, hogy mit akarnak és mit nem. Ők pedig foglalkozzanak nyugodtan a saját dolgaikkal”. 
Nem éppen kulturált hang egy ezer éves államtól, de a Bem téren elszoktak attól, az uniót kioktatni meg nem kell félnetek, amióta ez a kormány egyenlő a nemzettel. Főhet a diplomaták feje, mert azt mégsem jelenthetik haza az audienciáról, hogy nem történt semmi, csupán az Európába cihelődő debilitás ágaskodik. Arra pedig alighanem csak a vállukat tudják vonogatni, hogy mi a fene köze van az ezer éves államnak mindehhez.

Álom

Olyan Európáról álmodom, amely védi az egyén jogait, miközben a közösséggel szembeni kötelezettségeket is megköveteli – az idézet nem az Európai Unió egyik alapítójától származik, hanem Ferenc pápától. Bár egyházfőként nem az a feladata, hogy fellépjen Európa egységéért, jól tudja: ha az EU szétesik, az egész világ stabilitása kerül veszélybe.
Az utolsó négy-öt év arról szólt, hogy némely visegrádi tagállamok rendre azon mesterkedtek, miként cselezhetnék ki az EU előírásait. Kiderült, minden korábbinál nagyobb szükség van egy ellenőrző mechanizmusra, amely azt vizsgálja, a tagállamok tartják-e magukat a vállalásaikhoz. Kivált Lengyelország és Magyarország űzött gúnyt az uniós alapértékekből. Egyes kétes ügyek egészen az Európai Unió Bíróságáig (EUB) jutottak. Ha egy tagállam a luxemburgi testület előírásához sem tartja magát, akkor súlyos pénzbüntetésre számíthat.
Ugyan elvben teljesen természetes, hogy az EU-t érintő kérdésekben az európai bíróság mindenek felett áll, ezen alapelvet a múlt héten megkérdőjelezte a német alkotmánybíróság, amely alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy az Európai Központi Bank kötvényt vásárol az euró védelmében – annak ellenére, hogy az EUB korábban nem talált kivetnivalót ebben.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hatalmas győzelemről beszélt, hiszen ha a német taláros testület felülbírálhatja az uniós bíróság ítéletét, akkor miért ne tehetné meg a lengyel alkotmánybíróság, vagy akár a magyar, amelyeket a politikai vezetők rég manipuláltak a saját érdekeik szerint? Ha ez válna gyakorlattá, az EU despotái kedvükre játszadozhatnának a teljesen széteső Unióval.
Varsóban vagy Budapesten irigykedve szemlélhetjük a német kormánypárti politikusok reakcióját, akik szembehelyezkedtek a saját alkotmánybíróságukkal, mondván: európai kérdésekben az EUB szava számít, és nem a németé. Nem kezdtek el nemzeti szuverenitásról papolni, ahogy az nálunk magától értetődő lenne. Ilyenkor szembesülünk azzal, mennyire messze van tőlünk az az Európa, amit Ferenc pápa is megálmodott.

Vírusszínház

Pelikán, ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához? – förmedt rá Virág elvtárs a nép egyszerű gyermekére a Tanú című filmben. Az évekre karanténba zárt film tanulsága ma is érvényes. A magukat a nép megmentőjének láttató rezsimek mindenkor azt várják el az alattvalóktól, hogy nyugodjanak csak szépen bele, hogy itt ők csak olyan buták lehetnek, mint egy zsák szárazbab, és engedelmesen adják át a gondolkodás jogát a népen, nemzeten, sorsokon átívelő összefüggéseket átlátó, bölcs vezérnek. 
Így van ezzel az Orbán-rezsim is: láthatóan komoly erőket fektet abba, hogy még véletlenül se adjon a nyilvánosságnak olyan konkrét információkat – most éppen a vírushelyzetről –, amelyek önálló gondolkodásra késztetnék a tömegeket. Így lehet egyik nap zsebre vágott kézzel maszk nélkül, másnap pedig vírusvédő űrruhában „győztes ütközetekről” meg „újranyitásról” beszélni, ráadásul úgy, hogy tömeges tesztelés híján voltaképpen ma sem tiszta, mekkora lehet a magyar társadalom tényleges átfertőzöttsége, azaz fejest ugrunk-e egy sokkal súlyosabb járványba vagy sem. Így lehet felelős döntéshozót játszani úgy, hogy közben máig nem derült ki, miért kellett rohammenetben utcára tenni a krónikus betegek ezreit. 
Nagyon téved, aki az egymásnak ellentmondó kormányzati közlésekben valamiféle rendszerhibát lát. Orbán most sem csinál mást, mint amit az illiberális szappanopera-licenctulajdonos Putyintól eltanult: ez az új diktatúra, a „szuverén demokrácia” (lásd még illiberális demokrácia) azóta nemzetközi hálózattá lett rendszere. Vlagyiszlav Szurkov, az orosz alternatív színházi érából indult, majd a közelmúltig Putyin „Habonyaként” üzemelő manipulációs nagymester ismerte fel, hogy Sztálin némileg feleslegesen lövetett agyon egy generációnyi néptömeget. A modern tömegpropaganda és a hatalom által irányított káosz Molotov-koktélja ugyanolyan hatékony hatalomszervező tényező tud lenni, mint anno egy NKVD-s kivégzőosztag. 
Az orosz-mintájú új rezsimek legfőbb fegyvere a szervezett értelmetlenség: itt az emberek szüntelenül azt érzik, hogy az őket körülvevő világ, ideértve a saját hazájukat is, átláthatatlan, ellentmondásos, természetétől fogva gonosz és értelmetlen. A sok kormányzati titkolózás, félretájékoztatás, egymásnak ellentmondó értelmetlenség és az arra adott dühödt ellenzéki reakciók egyvelege akkor nyer egy magasabb szinten értelmet, és dermed rendszerré, amikor az emberek azt látják, hogy ebben a kavargó őrületben a mindig derűs, rezzenéstelen arcú vezér az egyetlen biztos pont. 
A magyar vezér pedig jól hozza a putyini szappanopera-licenc rá osztott karakterét: jön-megy, FFP3 maszkja mögül kikacsintva két dakota közmondással vidítja fel a kormányzat mulasztásai miatt naponta súlyos fertőzésveszéllyel szembenéző mentősöket. A hívek pedig ehhez is tapsolnak. Bár most a fideszes is hatszor meggondolja, hogy a hatóságok által  vírusmentesnek nyilvánított kórházba beküldje-e a mamáját vagy a papáját.