Akár 31 fokot is mérhetünk, de az északi megyékben megérkeznek a zivatarok

Publikálás dátuma
2020.05.11. 07:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Hétfőn általában vékony fátyolfelhőzet szűri a napsütést, de napközben átmenetileg megvastagszik a felhőzet, és főként északon és nyugaton alakulhat ki néhol zápor, esetleg zivatar is előfordulhat. A délnyugati, déli szél megélénkül, időnként megerősödik, de az Alpokalján és a Kisalföldön viharos széllökések is előfordulhatnak. Késő délutántól az Északi-középhegység térségében, estétől pedig északnyugaton a záporok mellett néhol zivatarok is lehetnek. A zivatarok veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a szél miatt is figyelmeztetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 31 fok között valószínű. Késő estére 18 és 23 fok közé hűl le a levegő. 
Várhatóan keddre virradóan hidegfront vonul át fölöttünk, és a legtöbb helyen már 10-15 fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.
Szerző

Kibővül a hivatali nyelv

Publikálás dátuma
2020.05.11. 07:40

Fotó: Népszava
Várhatóan kötelező lesz nemzetiségi nyelvet is beszélő köztisztviselőt alkalmazni ott, ahol az adott nemzetiség aránya eléri a húsz százalékot, és ezt a helyi kisebbségi képviselet kéri.
Az elmúlt száz év során az európai országok közül nálunk veszítették el a nemzetiségek a legnagyobb arányban az anyanyelvüket – hívta fel a figyelmet Ritter Imre parlamenti képviselő, aki a német nemzetiségi listáról került be az Országgyűlésbe. – A múlton már nem lehet változtatni. Ha azonban a határon túli magyarok esetében elvárjuk, hogy a közhivatalokban a magyar kisebbség számarányának megfelelő arányban beszéljék a magyar nyelvet, akkor Magyarországon is meg kell teremteni a nemzetiségi nyelvhasználat feltételeit – hangsúlyozta lapunknak. A Ritter Imre által jegyzett parlamenti indítvány szerint „azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutolsó népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során – az általános szakmai követelmények megtartása mellett – biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását”. A javaslat elfogadásához a nemzetiségi törvény módosítására, ehhez pedig kétharmados támogatottságra van szükség. A jelek szerint ennek nem lesz akadálya. Ritter Imre felidézte, hogy a nemzetiségek parlamenti bizottságában külön munkacsoportot hoztak létre. Egyeztettek mind a tizenhárom nemzetiség országos önkormányzatával, az ombudsmani hivatallal, minisztériumokkal, valamennyi országgyűlési frakcióval és független képviselővel, a kormánnyal. Az indítványt az összes parlamenti erő, kormánypárt és ellenzék is támogatja. Ritter Imre nem tudta megmondani, hány olyan település van az országban, ahol valamely nemzetiség aránya eléri a húsz százalékot. Kérdésünkre, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak mellett miért éppen a közjegyzők és bírósági végrehajtók kerültek be nevesítve a javaslatba, lakonikus választ adott: „ebben volt konszenzus”. Közlése szerint nem feltétlenül kell azonnal új embereket felvenni a hivatalokba, az elvárást – mivel az indítványban nem szerepel határidő – úgy is teljesíteni lehet, ha a „fluktuáció” során, amikor megüresedik egy státusz, előnyt élveznek a nemzetiségi nyelvet beszélő jelentkezők. Az elképzelés amúgy nem teljesen előzmény nélküli. Még a baloldali kormányzás idején, 2008-ban készült olyan törvényjavaslat, amely idővel kötelezővé tette volna beás vagy romani (lovari) nyelven beszélő munkatársak alkalmazását a közintézményekben. A kormány tudta, hogy a magyarországi cigányok beszélnek magyarul, sőt: nagy többségük csak magyarul beszél. Az intézkedés célja – bár a megvalósítás elmaradt – az volt, hogy erősítse a kisebbségi nyelvhasználatot. A lényeget Ritter Imre is ebben látja. A nemzetiségeknek egyszerűen joguk van állami, önkormányzati intézményekben is használni a saját anyanyelvüket. Ajánlatos lenne, ha a húsz százaléktól elmaradó, de jelentős létszámú kisebbségi közösségek esetében is ez történne. Ritter Imre a saját városát hozta fel példaként: Budaörsön a német nemzetiség aránya „csak” tizenöt százalékot tesz ki, ami azonban 4500 lakost jelent.

Tizenhárom nemzetiség

A törvényben elismert nemzetiségek saját önkormányzatokat, kulturális és oktatási autonómiájuk biztosítása érdekében intézményeket hozhatnak létre. A kilencvenes évek első felében elfogadott jogszabály tizenhárom nemzetiséget sorol fel, ez a szám – több próbálkozás ellenére – azóta sem növekedett. A törvényben szereplő nemzetiségek: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.

Szerző

Polgármester nélkül is működő települések

Publikálás dátuma
2020.05.11. 07:20
A 3500 fős Kengyelen az országos politikával részben összefüggő okok vezettek oda, hogy a településnek ma nincs polgármestere
Fotó: Népszava
„A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt valamennyi időközi választás elmarad, új választás nem tűzhető ki” – olvasható a Nemzeti Választási Iroda közleményében. Eddig tucatnyi időközi önkormányzati és 11 nemzetiségi voksolást kellett elhalasztani. Az utolsó választást március 8-án a baranyai Teklafaluban tartották, elvileg még a zalai Dobriban is meg lehetett volna tartani az időközit, ám miután senki sem jelöltette magát a január elején lemondott polgármester posztjára, így induló híján elmaradt a március 22-i voksolás. A 12 időközi önkormányzati választásból hét helyen polgármestert kellett volna választani. A törvény szerint a lemondásuk után az alpolgármester vette át a feladatukat, s ez érvényes a veszélyhelyzetben is. - Az alpolgármester egy személyben, teljes jogkörrel irányít, de döntéseit egyezteti a képviselő-testület tagjaival – mondta a Népszavának Istenes Ibolya. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszegényebb régiójában lévő ötezres lélekszámú város történetében tavaly először választottak roma polgármestert a helyiek, bár ennek körülményei finoman szólva is vitathatók voltak. A 444.hu szúrta ki a polgármester saját közösségi oldalán egy azóta már törölt videót, amelyen élőben közvetítette, ahogyan a szavazás előtt egy furgonból osztogatja az élelmiszercsomagokat. Dolányi János a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, március közepén lemondott posztjáról. Szendrőn május 17-én tartották volna meg az időközi voksolást, előtte azonban jó néhány településen az urnákhoz kellett volna járulnia a szavazóknak. Április első vasárnapján Salgótarjánban önkormányzati képviselőt, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyelben polgármestert választottak volna. A nógrádi megyeszékhelyen tavaly októberben az ellenzék fölényes győzelmet aratott, a polgármesteri poszt mellett a tíz egyéni mandátumból nyolcat szerzett meg. Januárban az egyik kormánypárti győztes mondott le – Turcsány László, a salgótarjáni Fidesz frakcióvezetője egy halálos baleset áldozatáról posztolt fotót közfelháborodást okozva –, ám így ez a helyi erőviszonyokra nincs hatással.  A 3500 fős Kengyelen az országos politikával részben összefüggő okok vezettek oda, hogy a településnek ma nincs polgármestere. A tavaly októberben harmadszorra megválasztott Nagy Szilárd volt ugyanis az, aki egyfajta vádalkut kötött az ügyészséggel egy, a részére felrótt bűncselekmény ügyében. A politikus részletesen elmondta, miként működött kézi vezérléssel Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében a TOP-os pályázati pénzek elosztása.  Kengyel polgármesterét sikkasztás miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, ám a bíróság úgynevezett előzetes mentesítésben részesítette, ami azt jelentette, hogy mindez nem járt automatikusan a polgármesteri tisztség megszűnésével. A képviselő-testület azonban méltatlansági eljárást kezdeményezett, s felmentette tisztségéből a falu vezetőjét: április 5-re időközi választást írtak ki a posztra, ám ez a járvány miatti veszélyhelyzetben elmaradt. Nagy Szilárd a Népszavának elmondta: ismét ringbe száll, mert úgy érzi, élvezi a helyiek bizalmát. Szavai szerint az eddig történtek nagyon megosztották a települést, s nehéz lesz elsimítani az utóbbi hónapokban felgyülemlett konfliktusokat. Április utolsó hétvégéjén Ráckevén és Hajdúszoboszlón egyéni önkormányzati mandátumról, a békési Zsadányban polgármesterről döntöttek volna a szavazók. Egy héttel később a Komárom-Esztergom megyei Dunaszentmiklóson két testületi tagot kellett volna pótolni. Június első vasárnapján négy településen – a somogyi Istvándiban, a baranyai Alszószentmártonban, a csongrádi Kiszomborban és a szabolcsi Beregdarócon – választottak volna polgármestert. Alsószentmártonban a posztjáról méltatlanság miatt második ciklusának elején lemondott Budai László utódát kellett volna megtalálni. A polgármestert két esetben is felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Előbb hűtlen kezelés – feleségét alkalmazta takarítónőnek az önkormányzatnál, a kétórás állásra teljes munkabérrel –, majd csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt. Három rokonával ugyanis összeverték a falu kocsmájának és boltjának gazdáját, Mali Zoltánt, aki a közeli Drávapiski polgármestere. Lemondásakor Budai ráadásul még meg akart magának szavaztatni hathavi bérének megfelelő jutalmat is. A csongrádi Kiszombor és a szabolcsi Beregdarócon szintén polgármesterére vár.