Előfizetés

Méregben az orvosság

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:30
Glenn King
Fotó: Youtube
Miközben növényekből izolált speciális vegyületek több mint száz éve szolgálnak gyógyszerek alapjaként, az állati molekulák ilyen felhasználása még várat magára. A fehérjék új vizsgálati módszerei azonban alapjaiban változtathatják ezt meg.
A modern tudomány már fel tudta térképezni a DNS teljes szerkezetét, folyik a sejteket alkotó fehérjék és a hírvivő molekulák teljes körű felmérése is. Ennek egyik gyakorlati eredménye, hogy azoknak a vegyületeknek a megismerése, amelyek gyógyításra alkalmazhatók, sokkal könnyebb lett. Ma már egy hónap alatt több száz ilyet lehet áttekinteni, tizenöt évvel ezelőtt ezeket darabonként kellett volna megvizsgálni, ami tíz évet vett volna igénybe. Nem kell laboratóriumokban kígyó- és skorpiómérget fejni, hanem csak adatbázisokban utánanézni, melyek azok a peptidek, amelyek alkalmasak lehetnek gyógyításra. A peptidek olyan molekuláris építőkövekből épülnek fel, mint a fehérjék, csak kisebbek, kevésbé bonyolultak. Egy aszpirin molekulánál azonban tízszer, negyvenszer nagyobbak, így sokkal célzottabban fejtik ki hatásukat, ezért sokkal kevésbé valószínű, hogy mellékhatásaik vannak. Kígyókban, pókokban, csigákban lehet utánuk kutatni: két cukorbetegség elleni gyógyszer, fájdalomcsillapító, magas vérnyomás csökkentő, szívroham megelőző szer készül belőlük. 220 ezer állatfajban található méreg, ezek akár évmilliók százai során fejlődtek, ezért a molekulák bonyolultak, stabilak, hatásosak, gyorsak és főleg nagyon pontosan célzottak. Az állati mérgek felhasználásának egyik legtöbbet ígérő felhasználási területe az agyi sztrók utáni oxigénhiány okozta károsodások megakadályozása, az agyi érkatasztrófa a második vezető halálozási ok világszerte, hatmillió halált és ötmillió maradandó károsodást okoz évente. Jelenleg még nincs olyan szer, amellyel gyógyítani lehetne azt a károsodást, amit a véráramlás leállása okoz. Glenn King, az ausztráliai Queenslandi Egyetem tudósa azt vizsgálja, hogy a kontinensen élő egyik halálos mérges pókfaj, a tölcsérhálós pók mérgének egyik molekulája (a Hi1a) hogyan hat az agysejtek ioncsatornáinak működésére. A pók mérge egyébként háromezer alkotórészt tartalmaz, King szerint a legösszetettebb kémiai fegyvertár, ami létezik, az ilyenek 400 millió év alatt fejlődtek ki. 2017-ben közzétett tanulmányában a tudós azt írta, ha patkányoknak négy órával a sztrók után adtak Hi1a-t az utóhatások 90 százalékát sikerült megelőzni, ha nyolc óra után, akkor számottevően nagy részét. Mellékhatások nem vagy csak minimálisak voltak. „Egy méreg nem feltétlenül méreg számunkra. Több mint százezer pókfaj létezik, csak egy pár közülük veszélyes az emberre” – mondta Glenn King. Az ioncsatornákkal való kísérletezések másik területe az epilepszia okozta károk kivédése. Ezenkívül folynak kísérletek skorpióméreg alkotórészének rákellenes gyógyszerként való alkalmazására, és a különféle okokból – betegség, sérülés - eredő krónikus fájdalmak csökkentésére, ilyen szer már forgalomban is van. Az állati peptidekből készült fájdalomcsillapító különösen azért lehet hasznos, mert nem alakulnak ki elvonási tünetek a szedés beszüntetése után. Használhatóknak tűnnek a peptidek a 80-féle autoimmun betegség esetében, ilyenek a multiplex szklerózis, a cukorbetegségek, a lupusz, a reumás ízületi gyulladás. Az adatbázisokból már több ezer feltérképezett peptid közül lehet választani, már csak azt kell kideríteni, melyik mire használható. Könnyen lehet, hogy olyan is van közöttük, amely a koronavírus tüskéjéhez képes kötődni, megakadályozva, hogy az behatolhasson a sejtbe. A tudósoknak azonban sietniük kell, ezrével halnak ki manapság évente állatfajok, sok még azelőtt, mielőtt megismerhetnénk őket.  

Az anyatej a koronavírustól is megvédheti a csecsemőt

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:16

Fotó: Sara Monika/Image Source / AFP
Egy új kutatás szerint az anyatej nem közvetíti a fertőzést.
A fertőzött anyák tejének koronavírus elleni antitestjei megvédhetik a csecsemőt a betegségtől – a New York-i Mount Sinai kórház Icahn Orvostudományi Egyetemének tudósa, Rebecca Powell vezette kutatócsoport tanulmánya szerint, amely a medRxiv portálon jelent meg, egyelőre szakértői ellenőrzésen nem esett át, még nem publikálták nyomtatásban.
„Azokat az anyákat, akik megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal, arra biztatjuk, szoptassák a csecsemőjüket, mert más kutatók bebizonyították, hogy az anyatej nem közvetíti a fertőzést anyáról gyerekére. Megállapítottuk, hogy szinte bizonyosan jelen vannak az anyatejben az antitestek és lehetséges, hogy megvédik a csecsemőt a Covid-19 betegségtől” – mondta el a Reutersnek Powell.
Az új koronavírus okozta betegség ellen az emberi immunrendszer által termelt antitestekről készült kutatások többsége a vérben lévő ellenanyagra koncentrál. Powell csapata 15 mintát vizsgált meg, mindegyik koronavírus-fertőzött anyától származott. Elemeztek 10 másik, 2019 decembere előtti mintát is, amelyek igazoltan nem fertőzött anyától származtak. A pozitív minták jelentős része (80 százaléka) erős immunválaszra utaló anyagokat tartalmazott. A kutatók úgy vélik, érdemes átfogó kutatást végezni a kérdésről.
Az anyatejről tudományosan bizonyították, hogy az anyai szervezet által termelt ellenanyagok átkerülnek bele és védik a szoptatott csecsemőt a betegségektől.

Több mint 14 ezren engedték, hogy megfertőzzék őket koronavírussal

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:00

Fotó: Shutetrstock
Önkénteseket tesz ki a fertőzésnek a Harvard Egyetem kutatócsoportja, hogy gyorsabban haladjon a védőoltás kifejlesztése.
Chris Bakerlee, a Harvard Egyetem tudósa és kutatócsoportja olyan embereket keres, akik készen állnak a vírusfertőzésre, hogy felgyorsítsák a védőoltás fejlesztését.  
Egy vakcina kidolgozásának több fázisa van. Először többek között a biztonságosságát, később a hatásosságát tesztelik. Az önkéntesek egy része ekkor magát a hatóanyagot kapja meg, a másik része hatóanyag nélküli szert, úgynevezett placebót vagy az általános terápiát. Klasszikusan ezután vizsgálják, kit fertőz meg természetes úton a kórokozó és kit nem. Ha azonban ez a kórokozó nem túlságosan elterjedt, akkor esetleg több tízezer résztvevőre van szükség a kutatáshoz. Ez a tesztfázis így nagyon sokáig eltarthat.
A 1Day Sooner (egy nappal korábban) nevű kezdeményezés kitalálóinak az az elképzelése, hogy a résztvevőket – mind a valóban beoltottakat, mind azokat, akik placebót kaptak – célzottan kiteszik a vírusnak és figyelik, kit fertőz meg és kit nem. Így kevesebb alanyra van szükség és gyorsabban is halad a tesztelés a kezdeményezők szerint.
Azok a tudósok, akik nem értenek egyet az elképzeléssel, azzal érvelnek, hogy óriási egészségügyi kockázata lehet egy sok szempontból még nem kutatott kórokozó, mint a SARS-CoV-2 fertőzésének.