Előfizetés

Ki vezényli a győzelmi parádét?

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.05.10. 14:17

Fotó: Viktor Tolochko / Sputnik/AFP
„Lakoma pestis idején” – így nevezte egy fehérorosz ellenzéki a szombaton Minszkben megtartott díszszemlét.
Sokan látják úgy, hogy Alekszandr Lukasenko a történelmi emlékezetért folytatott kis Minszk-Moszkva háborúban kész újabb ezreket feláldozni. Az országát huszonhat éve uraló despota számára kitalált, a szovjet marsallokéra emlékeztető egyenruhában, mondott beszédében azt mondta: a parádé megtartása érzelmi döntés volt, a „belaruszok nem tehették meg, hogy ne emlékezzenek meg a Győzelem 75. évfordulójáról. Az oroszok – akiket Lukasenko korábban a „Győzelem privatizálásával” vádolt, erre képesek voltak. Lemondták a díszszemlét, annak csak égi részét tartotta meg az orosz légierő Moszkva és még 47 orosz város felett. Viszont 43 napos bujkálás után megjelent a nyilvánosság előtt Vlagyimir Putyin, beszédet mondott és megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A parádé látványára éhes oroszokat pedig megnyugtatták, hogy később lesz (talán szeptember 3-án, Japán megadásának napján?) nagy katonai felvonulás.
Minszkben 3000 katona és 150 harci jármű dübörgött a tribünök előtt, ahol tízezresre becsülik a résztvevők számát. Lukasenko előzőleg azt mondta, senkit nem kényszerítenek megjelenésre, de a belarusz közösségi portálokból kiderült, a részvétel „kikényszerítetten önkéntes” volt sokak számára. Munkahelyeken némi béremeléssel kecsegtettek, az egyetemistáknak az ellógott órák törlését, a diákotthoni elhelyezés javítását ígérték. Előírták: megjelenés zászlócskákkal és maszk nélkül. Fehéroroszok sokasága ráadásul elhiszi az állami propagandát, amely szerint nincs koronavírus, hiszen senki sem látta. 
A Minszkben élő Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író a szombati díszszemlét az 1986-os május elsejéhez hasonlította. A hatóságok, akkor a csernobili katasztrófa tudatában hajtották ki az embereket a felvonulásra. Az írónő a spanyol El Paísnak nyilatkozva úgy vélte, a fehéroroszok félnek ellenállni a rezsimnek. Minszk és Moszkva viszonyát jellemzi, hogy Alekszijevics mondatát azonnal átvette az orosz állami média, pedig a kritikus hangú alkotó egyébként nem létezik az orosz rezsim számára. Most azonban ez is része a két autoriter rendszer közötti helyi hadakozásnak, amely eddig főleg a szénhidrogénárakról és a belarusz tejtermék kitiltásáról szólt. Most ennek része az emlékezetháború is. Ez korábban orosz kezdeményezésre indult, s egyebek között az 1939-es Hitler-Sztálin paktum újra értelmezéséről szólt, illetve azt sugallta, hogy jogos volt a sztálinista kliens-rezsimek fenntartása Közép-Európában és a Baltikumban. Ez az eszme, azaz az orosz birodalmi erő és nagyság helyreállítása, lett a putyinizmus egyetlen ideológiája. Aminek a soros ünnepe lett volna a május 9-i díszszemle, amit a belarusz vezető átvezényelt a maga térfelére.

Védekezés Lukasenko szerint

Május 7-én 20 116 betegről és 116 halálos áldozatról szóltak a ritka statisztikák Belaruszból, ahol a futballbajnokság folyik, a színházak működnek, az iskolák is csak részben zártak be. A távolságtartást, otthonmaradást senki nem szorgalmazza. Sőt! A vezető számtalan kijelentést tett, amiben kétségbe vonta a járvány veszélyét. A tudósítások szerint Belaruszban nem követik a WHO útmutatását a koronavírus elleni védekezésben, pedig ez a feltétele annak, hogy megkapják az EU-tól az igényelt 60 millió eurót a pandémia elleni harcra.

Vuhanban egy hónap után ismét új koronavírusos beteget diagnosztizáltak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.10. 13:33

Fotó: Taketo Oishi / Yomiuri
A férfi kritikus állapotban van.
Április 3. óta először ismét koronavírusos beteget regisztráltak vasárnap a kínai Vuhanban, a járvány epicentrumában - írja a CNN helyi egészségügyi tisztviselők tájékoztatása alapján. A beteg állapota jelenleg kritikus. Felesége tesztje is pozitív lett, ő azonban tünetmentes. Olyan környéken élnek, ahol összesen 20 embernél mutatták ki eddig igazoltan a betegséget. Közülük öten - beleértve az új beteg feleségét is - semmilyen tünetet nem mutatnak, de megfigyelésre kórházba szállították őket. Kína egyébként nem számítja be a tünetmentes betegeket az összes diagnosztizált eset közé. Vuhan határait április 8-án nyitották meg, 76 napos lezárást követően. A helyi egészségügyi bizottság szerint vasárnapig összesen 50 334 embernél mutatták ki a COVID-19 betegséget a városban. (Az Index nyomán.)

Már nyolcadik napja 10 ezer fölött van a napi új koronavírusos esetek száma Oroszországban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.10. 12:50

Fotó: Evgeny Biyatov /
Az 5. legfertőzöttebb országban eddig összesen 209 688 embernél mutatták ki igazoltan a fertőzést.
Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 11 012-vel 209 688-ra nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma a vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint; a napi emelkedés immár nyolcadik napja meghaladja a 10 ezret. A tudósítás azzal árnyalja a magas számokat, hogy a napi növekmény arányait tekintve ugyanakkor az eddigi legalacsonyabb értéket, 5,5 százalékot mutatta. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 42,4 százalékánál a Covid-19-betegség lefolyása tünetmentes. A 85 orosz régió közül a fertőzöttek száma 33-ban haladja meg az ezret. Az aktív esetek száma 8534-gyel 173 476-ra, halálozásoké 88-cal 1915-re, a gyógyultaké pedig 2390-nel 34 306-ra emelkedett. Az országos napi növekmény több mint felét, 5551 főt Moszkvában mutatták ki, ahol ezzel 109 740-re nőtt az ismertté vált fertőzöttek száma. Az aktív esetek száma a fővárosban 94 882, a halottak száma 58-cal 1068-ra, a gyógyultaké pedig 1011-gyel 13 790-re nőtt. Az eddig elvégzett tesztelések száma a járvány kezdete óta vasárnapra meghaladta az 5,4 milliót. Covid-19-szűrésen az elmúlt nap alatt 226,4 ezren estek át. Fertőzés gyanújával 243,4 ezer embert tartanak megfigyelés alatt.  A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnapi adatai szerint Oroszország az 5. legfertőzöttebb országnak számít a 187 állam közül, ahol megjelent a koronavírus.