Előfizetés

Új fecskefaj fészkelhet Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.09. 12:12

Fotó: Orbán Zoltán / MME
A világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai nevükkel ellentétben a kolibrikkel állnak rokonságban.
Május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is a területen volt. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet, ha így van, új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.   
Bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban. A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai, előfordulhat, hogy csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek. Repülési sebességük gyakran és könnyedén meghaladja a 100 kilométer/órás sebességet, miközben alig vagy egyáltalán nem is csapnak félkört alkotó szárnyaikkal. Reptében élik az életüket: a levegőben vadásznak a rovarokra, itt gyűjtik pókhálóból, növények repítőszőreiből, madártollakból álló fészekanyagukat, amiket a nyálukkal ragasztanak össze, de repülve párosodnak, sőt aludni is tudnak így.
Ha a havasi sarlósfecskék az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna – közölte az egyesület. A legfőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a nyár második felében a madarászok megfigyelhetnék a fiókák kirepülését és heteken át tartó gyakorló repüléseit is. Ebben az esetben egyrészt érdemes lesz alaposan szemrevételezni az ország más területein lévő, hasonló toronymagas épületeket, hátha máshol is próbálkozik költéssel a faj, másrészt a sarlósfecskék területhűségét ismerve izgalmas lesz, hogy jövőre is visszatérnek-e.

Bevethetik a hadsereget is az erdőirtások ellen Amazóniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.08. 08:57

Fotó: Gustavo Basso/NurPhoto via AFP / AFP
Bolsonaro brazil elnök felhatalmazása kilenc államra vonatkozik, egyelőre június 10-ig.
Jair Bolsonaro brazil elnök felhatalmazást adott csütörtökön a hadsereg bevetésére az erdőtüzek és az erdőirtások ellen. Az erről szóló, a hivatalos közlönyben megjelent rendelet szerint a katonák bevetése egyelőre a május 11. és június 10. közötti időszakra szól, és Amazónia kilenc államára vonatkozik, valamint a természetvédelmi területekre és az indián törzsek lakhelyére.
Brazíliát és mindenekelőtt az ország elnökét tavaly komoly nemzetközi bírálat érte, mert semmit vagy csak keveset tett az óriási kiterjedésű tüzek megfékezésére a térségben, ahol a világ legnagyobb esőerdői vannak, amelyek segítenek lekötni az üvegházhatást okozó gázokat.

Sérülést okozhatnak a pórázok brit kutatók szerint

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.07. 16:16

Fotó: Christoph Hardt/Geisler-Fotopres/Picture-Alliance via AFP / AFP
Ne használjuk a kutya irányításra – javasolják több nyakörvtípus veszélyességét megvizsgálva a Notthinghami Trent Egyetem kutatói.
Egy kutyanyakat utánzó modellen nyomásmérővel mérték meg, mekkora nyomást fejt ki a nyakörv és az automata póráz, ha meghúzzák a szárat. A póráz különböző stílusú húzásainál más-más erőt fejtett ki az érintkezési felületen a nyakörv a modellre, a határozott húzás 40 Newtonnak, az erős húzás 70 N-nek, a megrántás 141 N-nek felelt meg. A Notthinghami Trent Egyetem kutatói megállapították, hogy minden tesztelt nyakörv- és póráztípus, még a párnázottak és a széles kialakításúak is olyan nyomást fejtettek ki a nyakmodellre, amely elegendő lett volna sérülés okozására – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A póráz akkor rándulhat meg, amikor az automata pórázon lévő kutya hirtelen megtorpan, előre ugrik, vagy a gazda "korrigál" vele. A kutatók szerint mivel mindenfajta nyakörvvel jár bizonyos kockázat, arra kellene kiképezni a kutyákat, hogy laza pórázon járjanak, amelyet ezért nem kell húzni, vagy hámot tesznek rájuk, ami nem okoz a nyakon sérülést.
"Az összes nyakörvfajta megsértheti a kutya nyakát, ha az megrántja a pórázt. A nyakörv a kutya azonosítására vagy a gazda megnevezésére is szolgál, valamint gyakran használják a tulajdonos és az állat közötti kapcsolattartásra, a kutya irányításra, mozgatására, visszatartására" – magyarázta Anne Carter, az egyetem állat-, vidék- és környezettudományi karának kutatója. "Azt javasoljuk, a nyakörvet azonosításra vegyék igénybe, a kutyát pedig hámmal, laza pórázon sétáltassák. Ne használják a nyakörvet a kutya irányítására" - tette hozzá. 
A tanulmány a Vet Record című szaklap aktuális számában jelent meg.