Előfizetés

Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását

Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.08. 12:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból. A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit. A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel. A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől.

Gulyás és a kormányszóvivő eltérő tájékoztatását magyarázza Orbán Balázs

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.08. 11:26
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Szerinte a kormányrendelet értelmezéséből adódik az anomália.
A kormányrendelet értelmezéséből adódik az az anomália, ami Szentkirályi Alexandra tájékoztatása között – miszerint a budapestiek nem mehetnek vidékre – és Gulyás Gergely tegnapi szavai – miszerint a vidéken ingatlannal rendelkező budapestiek mehetnek vidékre – között adódott – ezt mondta az ATV Start című műsorában a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Orbán Balázs tájékoztatása szerint a kérdéssel a szerdai kormányülésen foglalkoztak, nyilvánvalóvá vált, hogy ebben nem létezik ilyen korlátozás, az van érvényben, amit Gulyás Gergely mondott. ​ A miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a politikai államtitkárok fizetését egy tavalyi törvénymódosítás miatt kellett igazítani a közigazgatási államtitkárokéhoz, ezért kaptak ők 35 százalékos fizetésemelést. A koronavírus idejéhez egy semmilyen módon nem kötődik – tette hozzá Orbán Balázs. Bár a reálbérek csak 10 százalék körül emelkednek éves szinten, de az államtitkárok bére már évek óta nem emelkedett, ezt korrigálták egy egyszeri emeléssel – mondta az államtitkár. A gazdaság teljesítményéről szólva Orbán Balázs azt is mondta: többféle módszertannal számolják a koronavírus miatt várható munkanélküliségi számokat. Az állam által támogatott álláskeresési időszak ellenzék által szorgalmazott meghosszabbításával kapcsolatban azt mondta: nem a segélyezési időszakot szeretnék nyújtani, hanem azt szeretnék, hogy 3 hónap alatt mindenki találjon munkát, vagy az államtól kaphasson. Szerinte reális a 3 százalékos gazdasági visszaesésről szóló számítás, jelenleg azonban a gazdaság nem áll rosszul, ez biztató a jövőre nézve is. 

Kásler döntött, a gyógyszertárak is forgalmazhatnak profi védőmaszkokat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.08. 10:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Engedélyezték az FFP-besorolású maszkok minden típusát, nagy roham jöhet a patikákban.
Miniszteri rendelettel, a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva engedélyezte Kásler Miklós, hogy a gyógyszertárak FFP-1-es, 2-es és 3-as típusú maszkokat is forgalmazhassanak – derül ki a csütörtök este megjelenő Magyar Közlönyből. A rendelet után nagy rohamra számíthatnak a patikák, hiszen az egyszer használatos, komolyabb védelmet nyújtó maszkok hiánycikknek számítanak a civil szférában, miközben a tömegközlekedést országosan csak védőfelszereléssel lehet használni, Budapesten pedig kizárólag maszkot, sálat viselő vásárlókat engedhetnek be az üzletekbe.
A FFP besorolású maszkok közül az 1-es típus a szálló por, lebegő részecskék ellen legalább 80 százalékos védelmet kell nyújtson, de a a kilégzett levegő 20 százaléka elszivárog belőle az arc mellett. A gőzök, gázok ellen is védelmet nyújtó FFP2-esek már a szennyező anyagok 95 százalékát felfogják, miközben a kilélegzett levegőnek már csak 8 százaléka nem a szűrőn keresztül távozik. Az FFP3-asok pedig legalább 99 százalékos védelmet kell nyújtsanak, a vírusok, baktériumok, gombaspórák, de akár a sugárszennyezett pára ellen is, miközben csak a kilégzett levegő 2 százaléka szökhet el belőlük szűrés nélkül. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerint valós védelmet csak az FFP2-es maszkoktól felfelé kapunk. Mint az mfor.hu a rendelet kapcsán megjegyzi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szinte naponta jelenti be, hogy mennyi védőfelszerelés érkezik az országba. Még április 28-án például arról beszélt a külügyi tárca egyik államtitkára, hogy az elmúlt héten húsz repülőgép és öt kamion szállított különböző védőfelszereléseket, így 9,5 millió sebészi maszkot és 234 ezer speciális, FFP típusú maszkot. Eddig már több mint 86 millió maszk érkezett Magyarországra, és további 62 millióra van szerződés.