Éhezik az érintésre az egyedül élők bőre távolságtartás idején

Publikálás dátuma
2020.05.09. 14:14

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Az immunrendszer védekezőképességét is gyengítheti az ölelés hiánya.
A járványhelyzet miatt korlátozások és a távolságtartás bár minden élethelyzetben lévőt érint, az egyedül élőket viselheti meg leginkább, lassan két hónap után fájóan hiányozhatnak az érintések és az ölelések. Ezeket, bár létfontosságúak, a telefonos, még a videós beszélgetések sem tudják pótolni. Biológiai szükséglet ugyanis az érintés, ezért is teszik az újszülötteket édesanyjuk testére, de ez a magyarázata annak is, hogy a magánzárkában lévők arról számolnak be, legalább annyira vágynak a testi kontaktusra, mint a szabadságra. Érintés nélkül romlik a pszichés és érzelmi állapot, mert az agy és az idegrendszer az érintést kellemes élményként kódolja. Hiányában kialakul az úgynevezett bőréhség, ami akár az immunrendszer működését is gyengítheti – írta a Wired alapján a Qubit.  
Egy másik emberhez érve a bőr alatti nyomásérzékelő rendszert ingereljük, ami jeleket küld az agy bolygóidegének, ennek hatására az idegrendszer lelassul, csökken a pulzusszám és a vérnyomás, az agyhullámok megnyugszanak, a kortizol nevű stresszhormon szintje is csökkenésnek indul – mondta Tiffany Field, a Miami Egyetem érintéskutató intézetének igazgatója. Ennek magas szintje azért is veszélyes, mert a hormonok megölik a vírusokat támadó természetes ölősejteket (NK-sejtek). A kutató hozzátette, HIV-fertőzött és rákos betegeknél már kimutatták, hogy az emberi érintés növeli a természetes ölősejtek aktivitását. Az érintéssel oxitocin hormon is felszabadul a szervezetben, az, ami többek között szülésnél vagy orgazmuskor is. Csökkenti a stresszt, enyhíti a fájdalmat, javítja az immunrendszer működését, a közérzetet.
A szakember szerint amíg nem nincs lehetőségünk mások érintéséhez jutni, segíthetünk magunkon; háziállatok simogatásával a kézben, gyaloglással a lábban, a fejünk masszírozásával vagy az arc krémezésével pedig a fejben található nyomásérzékelő receptorokat ingerelhetjük.
Szerző

„Szelídített” lézer segíthet a fájdalom enyhítésében

Publikálás dátuma
2020.05.09. 10:10

Fotó: Kris Ubach and Quim Roser/Cultura Creative / AFP
Otthon is kezelhetők a mozgásszervi panaszok a szemre is biztonságos technológiával.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetben a mozgásszervi panaszok kezelése vagy megszűnt, vagy korlátozottá vált, sok százezer ember maradt otthon a fájdalmával. A kezelésekre amúgy is hónapokat kell várni, de most ezek, is, beláthatatlanokká váltak. Az úgynevezett biztonságos lágylézer-technológiával azonnal és olyan gyakran lehet kezelni, amennyire a fájdalom megszüntetéséhez szükség van. Degeneratív betegségek, kopások, ízületi gyulladások mellett hatékonyan alkalmazható fülzúgás és halláscsökkenés, bőr- és felső-légúti betegségek tüneteinek enyhítésére, de eredményes a sportsérülések rehabilitációjában is. 
A legjelentősebb javulást a sarokcsont gyulladás, közismert nevén sarkantyú gyógyításában lehet elérni – mondta lapunknak Hrabovszki Tünde fizioterápiás szakasszisztens. Már 10-15 kezeléssel tünetmentességet lehet elérni az addig sokat szenvedő betegnél. A düsseldorfi egyetemen kifejlesztett, akár meleg vízben végzett, reggeli lábtornával kiegészítve még tovább rövidíthető a gyógyulási idő. A szakember tapasztalatai szerint az Achilles-ín szakadásának rehabilitációjában is látványos segítséget nyújt a módszer. A gipszben töltött 8-10 hét után már néhány kezelés után megszűnik a fájdalom, a láb terhelhetősége nagyjából 10 alkalom után tér vissza, majd a szalag teljesen összeépül. „Harminckét éves fizioterápiás asszisztensi működésem alatt összesen nem volt annyi pozitív tapasztalatom, mint ezzel a technológiával öt év alatt, százból 98 betegen tud segíteni.”
A szervezet működési zavarai legtöbbször sejtszinten keletkeznek. A sejtekben található mitokondrium termeli az élethez szükséges energiát (ATP), amelyhez oxigénre van szüksége. Sok betegségnél ebben a folyamatban keletkezik zavar, csökken az energiatermelés és a sejt elpusztul. A sejtlégzésben fontos van egy fényérzékeny enzimnek, amelyet speciális lézerfénnyel lehet gerjeszteni, így helyreáll az oxigénellátás és a sejt újra hatékonyan tud működni. A lézerkezelés tehát nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az okot is kezeli: a fényérzékeny fehérjéket, vegyületeket serkentve helyreállítja a szervezet, így a sérült rész működését – mondta Rózsa Tamás, a Safelaser ügyvezetője. 

Hungarikum a lézeres gyógyítás

Az első lézer megalkotása után hét évvel, 1967-ben, Mester Endre sebészprofesszor a kis teljesítményű, úgynevezett lágy-lézerek esetleges káros mellékhatásait kutatva azt vette észre, hogy negatív elváltozás helyett a kísérleti egerek leborotvált szőre a behatás helyén gyorsan visszanőtt. Ennek alapján felfedezte az élő szervezetre gyakorolt biostimulációs, azaz serkentő hatást, azt, hogy a sejtek, szövetek gyorsabban képesek regenerálódni, sőt új sejtek, szövetek és hajszálerek is képződnek a lézerfény hatására. Ötven évig komoly biztonsági szabályok betartása mellett használták a párhuzamos lézerfényt, ugyanis egy káros tulajdonsága azért van: ha a szemet éri, súlyos retinasérülést, akár vakságot képes okozni. 2012-ben Rózsa Károly lézerfizikus, az MTA doktora olyan új optikai rendszert alkotott, amellyel úgy lehet átalakítani a lézerfényt, hogy minden gyógyászati szempontból fontos tulajdonsága megmarad, de a szemkárosító hatása kiküszöbölhető. Ennek köszönhetően lehetett készíteni olyan, ma már magyar és EU-s engedéllyel is rendelkező orvostechnikai eszközt, amely akár otthon is biztonságosan alkalmazható.
Szerző

Árthat is a home office

Publikálás dátuma
2020.05.08. 11:05

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Az étkezőszéken megfájdulhat a derék, a kanapén kucorgás pedig gerincsérvhez vezethet.
Szerencsésebbek, akik a járványhelyzetben otthonról is tudnak dolgozni. Ám az, hogy a munkahely az otthonunkba költözött, sok kellemetlenséggel is járhat, hiszen a legtöbb lakásban nincs egész napos munkavégzésre kialakított tér. Ez az egészség mellett a hatékonyságra is negatív hatással lehet. Akik nincsenek hozzászokva a távmunkához, hiába kísérleteznek, honnan és hogyan dolgozzanak, az étkezéshez használt széken hamar megfájdul a derék, a kanapén kucorgás pedig gerincsérvhez vezethet. 
Az ülőmunkát végzők nagy része egyébként is nyak-, derék- és hátfájással küzd, ami hosszú távon akár komoly szenvedést is okozhat. A tünetek a tompa fájdalomtól a szúró érzésen át a nyilallásig változatosak lehetnek. Ha azonban odafigyelünk, sokat tehetünk a deréktájra nehezedő terhelés csökkentéséért, otthon, de akkor is, ha visszatértünk a munkahelyünkre. A Budai Egészségközpont szakértői szerint a három legfontosabb szempont a megfelelő testhelyzet, az ergonomikus munkaállomás és a core izmok erősítése.

Természetes görbületben

Sokan azt hiszik, hogy a megfelelő testtartás azt jelenti, hogy egész nap szálegyenesen kell ülni. Mivel azonban a gerincnek van egy természetes íve, amelynek az egyik görbülete éppen a derekunkra esik, az ergonomikus szék, illetve a derekunk mögé tett kispárna, esetleg speciális deréktámasz azt segíti, hogy ezt a természetes görbületet meg is tartsuk. A hátunk mindig támaszkodjon, ne dőljünk előre. Ha szükséges, tegyünk lábemelőt a talpunk alá, a fejünket pedig ne lógassuk a vállaink közé, maradjon középen. A szakemberek tanácsa szerint ne feszítsük meg a vállunkat és a nyakunkat, és nagyjából félóránként mozduljunk meg, változtassunk a testhelyzetünkön. Kétóránként, de inkább gyakrabban, álljunk fel és mozgassuk meg magunkat.

Hatékonyságot növel

Olyan, lehetőleg gurulós széken dolgozzunk, amely tartja a derekat, van karfája és forgatható, esetleg dönthető. Az ideális (író)asztal magassága 70-75 cm. Szerencsés, ha a billentyűzet egy kihúzható tartóra helyezhető, a lényeg, hogy a könyök munka közben vízszintesen helyezkedjen el. Fontos, hogy az asztal lapja megfelelően nagy, minimum 90x100 centiméteres legyen. A lábaknak egy legalább 70 cm széles és 80 cm mély területre van szüksége ahhoz, hogy kényelmesen tudjuk tartani őket az asztal alatt. A térdeket tartsuk 90 fokos szögben, a talpakat pedig a földön. A képernyőt úgy helyezzük el, hogy ne kelljen az állunkat leszorítani a nyakunk felé. A monitort nagyjából kartávolságra, 65-70 centiméterre helyezzük el a szemünktől.
Már sok munkahelyen figyelnek a vezetők az ergonómiára, mert tudják, ez növeli a munkatársak hatékonyságát. Az ilyen irodákban nemcsak ülő, hanem álló munkaállomások is vannak, ahol munka közben változtatható a testhelyzet, ami egy amerikai tanulmány szerint akár 54 százalékkal is csökkentheti a nyak- és derékfájdalmakat. Ha megtehetjük, érdemes otthonra is beszerezni egy állítható asztalt, de ha erre nincs lehetőség, keressünk alternatív megoldásokat. Például időnként az étkezőpultnál állva is nyomkodhatjuk a laptopunkat, de kreatív megoldás lehet a magasra állított vasalódeszkára költöztetni a gépet. 

Torna

A gerincfájdalmak megelőzésére és csökkentésére az egyik legjobb megoldás a core, azaz az ágyéki gerincszakaszt stabilizáló izmok erősítése, ami a megfelelő testtartást is segíti. A törzs és a gerinc statikus és dinamikus stabilizálása, illetve erősítése bizonyítottan csökkenti a sérülések, és ezáltal a fájdalmak kialakulásának esélyét., javítja az erőkifejtést, a mozgáskoordinációt, az egyensúlyozó képességet, a neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) kontrollt, az erőátvitelt az alsó és felső végtag között, valamint a teljes fizikai teljesítményt. 
Szerző