Szakdolgozókat einstandol az országos tiszti főorvos

Publikálás dátuma
2020.05.08. 06:00

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Müller Cecília nem engedte vissza a koronavírusos betegek kezelésére átvezényelt egészségügyiseket. Azt javasolta, oldják meg az újraindítás problémáját helyettesítéssel vagy szüneteltessék tovább a rendelést.
Nem adják vissza a koronavírusos betegek ellátására kirendelt szakdolgozókat a szolgáltatások újraindításához – derül ki abból a Müller Cecília által jegyzett levélből, amit az országos tisztifőorvos a fővárosi és megyei kollégáinak küldött. Az érintettek mintegy fél tucat kérdésre vártak egyértelmű választ, köztük arra, hogy most visszamehetnek-e vagy sem a 65 év felettiek, valamint a krónikus betegségben szenvedő egészségügyi dolgozók a közvetlen betegellátásba. Erre Müller Cecília csak azt írta, hogy hatályban van Kásler Miklós szakminiszter április közepén kiadott utasítása, miszerint ha a működéshez elengedhetetlenül szükség van rájuk, akkor a saját felelősségükre visszatérhetnek dolgozni. Ám semmilyen joghátrány nem érheti azokat, akik erre nem vállalkoznak. Továbbá arra is választ vártak, hogy a szakrendelőkből a koronavírusos betegek ellátására a Korányi Tüdőgyógyintézetbe kirendelt egészségügyi dolgozók az ellátórendszer újraindításával visszatérhetnek-e a munkahelyeikre. Több szakrendelő például úgy nyilatkozott, hogy egyes szolgáltatásaikat nem tudja újraindítani az elvezényelt dolgozóik nélkül. Lapunk úgy tudja, körülbelül 70 szakembert köztük asszisztenseket, diplomás ápolókat, diabetológiai és fül-orr-gégészeti szakápolókat utasították arra, hogy a Korányiban koronavírusos betegeket ápoljanak. Az egészségügyi ellátások hételeji újraindításával azonban az eredeti munkahelyükön is szükség lenne rájuk. Különösen azért is, mert Kásler Miklós utasítása szerint a szakrendelőknek, és kórházaknak maguknak kell levenniük az egyes beavatkozások előtt a betegek a PCR-tesztjéhez a mintát. 
Mint arról korábban beszámoltunk, a Korányiba kirendelt szakdolgozók többségét húsvétkor értesítették arról, hogy néhány óra múlva a koronavírusos betegek mellett kell dolgozniuk. Azóta ezt a munkát végzik, s van köztük olyan is, akinek naponta két-három óra csak az utazás a Korányiig. Mások a fizikai és pszichés terhek miatt panaszkodnak. Egyikük lapunknak azt mondta: ő éppen azért választotta a szakrendelői munkát, mert nehezen viselte, ha nem tudja enyhíteni a súlyos betegek szenvedését, most pedig a kezei között halnak az emberek. Müller Cecília válasza értelmében nekik is maradniuk kell. A tiszti főorvos pedig a szakrendelők vezetőinek azt javasolta oldják meg az újraindítás problémáját helyettesítéssel vagy szüneteltessék tovább a rendelést. Lapunknak Nagy Csaba, a XIV. kerületi szakrendelő vezetője azt mondta: a fokozatos újraindítással ugyan nyernek egy kis időt, hogy nyolc munkatársuk pótlását megoldják, de az olyan szakfeladatok esetében, mint a diabetológiai és a fül-orr-gégészeti ellátás valószínűleg kénytelenek lesznek szűkebb rendelési időben fogadni a betegeket. Információink szerint a dolgozók elvezénylése a következő kerületek szakrendelőit érinti: II, III, V, VI, IX, XIV, XVIII.

Rugalmasságot várnak a szabályok betartásával kapcsolatban

Legyenek rugalmasak a gyógyszerészek - ezt üzente Müller Cecília a kérdésünkre. Egy minapi történetet idéztünk fel neki, amelyben egy orvos felesége rosszul lett. A férj felírta a gyógyszert, rohant a patikába, nem adták ki neki, mert dél elmúlt. A férfi pedig 65 év feletti. Hiába mondta, hogy orvos és sürgős, de a tárában álló gyógyszerész hajthatatlan maradt. Az orvos is. Jó negyed óra múlva a vitára a gyógyszertár vezetője végül mégis kihozza a szükséges gyógyszert, mondván, hogy 50 000 Ft-tal megbüntetik, ha idős embert beenged. „Ilyen esetben, ha az orvos ráírná a receptre, hogy beadása sürgős, fel kéne hagyni a bürokratikus szabállyal” - mondta lapunknak a panaszos. A Népszava az esettel kapcsolatban szerdán azt kérdezte az operatív megkérdezte, hogy az ilyen eseteket lehetne-rugalmasabban kezelni. Müller Cecília válaszában azt mondta: egy sürgős eset mindig sürgős, a patikákban is „soron kívüliséget élvez”, ha el tudja dönteni gyógyszerész látja, hogy a beteg nem érzi jól magát. - Ajánlom - mondta - hogy kellő gondosság és óvatosság mellett a gyógyszerészek legyenek kellően rugalmasak és a szakmaiságukkal próbáljanak a betegeken segíteni.

Szerző

Ennyit ér egy állami vezető szava

Publikálás dátuma
2020.05.07. 21:39

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Bő nyolc hónappal azután, hogy a turisztikai ügynökség kijelentette: többségi tulajdonosként sem tervez privatizációt, megkezdődhet a hajózási cég értékes vagyonelemeinek eladása.
Ahogy mondom, nincs ilyen terv – jelentette ki határozottan lapunk kérdésére tavaly augusztus 27-én Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, amikor rákérdeztünk: miután az állam 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe került a Balatoni Hajózási Zrt.-ben, tervezik-e, hogy értékesítik a cég egyes vagyonelemeit? Nyolc hónap és kilenc nap elteltével kiderült, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó MTÜ a cég közgyűlésén megszavazta a Bahart reorganizációs tervét. Eszerint eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adják tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjüket.  A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen az MTÜ-nél, s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is. A részvényeseknek szerda délután két óráig kellett szavazniuk a reorganizációs tervről. A szavazás eredményére rákérdeztünk a Bahartnál, az MTÜ-nél és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is, ám nem válaszoltak, sőt, csütörtök estig az érintett önkormányzatok sem kaptak hivatalos tájékoztatást a voksolás alakulásáról. Ezzel szemben a kormányközeli Origón megjelent egy cikk „Megmenekül a csődtől a Bahart” címmel, mely szerint a „tulajdonosok elfogadták a reorganizációs tervet”, ennek köszönhetően „több milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre”. A csődtől egy hosszú évek óta nyereséges cégek mentenek tehát meg. A legutolsó elérhető, 2018-as beszámolója szerint a Bahart 156 milliós nyereséggel zárt, ami öt év alatt 96 milliós, azaz 160 százalékos növekedés. A pozitívum egyik masszív alapja a vitorláskikötők bevétele, amely a Bahart teljes bevételének 27 százalékát adta 2018-ban. Ezek bérbeadásából három év alatt 2,2-2,8 milliárdot remél a cég. - Hiába tiltakoztunk, a döntés megszületett, nem tudunk ellene mit tenni – erősítette meg a szavazás végeredményéről szóló információnkat Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke. Szerinte a legfurcsább, hogy nem is reagáltak a felvetéseikre, s a kérésre, hogy a szavazás előtt egyeztessenek az önkormányzatokkal, mert a balatoni turizmus érdeke, hogy a Bahart az akkori formájában maradjon meg. - Az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd – mondta lapunknak Guller Zoltán tavaly augusztusban, amikor felvetettük, a balatoni önkormányzatok közül sokan aggódnak, hogy a minősített állami többség nemcsak azt jelenti, hogy érdemben nem szólhatnak bele a Bahart működésébe, hanem a fejük felett dönthetnek a cég vagyonának értékesítéséről. Bő nyolc hónap múltán kiderült: jogosan aggódtak. 
Szerző

Többen tanulnak tovább gimnáziumban - A PSZ szerint megtévesztésre alkalmasak a szaktárca adatai

Publikálás dátuma
2020.05.07. 19:03

Fotó: Népszava
Összemosva tette közzé a szakgimnáziumba és a technikumba felvételt nyert tanulók adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – írta csütörtöki közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Úgy vélik, az ITM által közölt felvételi adatok azért is átláthatatlanok és megtévesztésre alkalmasak, mert szeptembertől már nem szakképző intézménytípus a szakgimnázium, az ide jelentkezőket mégis a szakképzési adatokhoz sorolták. Az ITM múlt héten közölte: a középfokú oktatásban továbbtanulók mintegy kétharmada a szakképzést választotta, aminek népszerűsége így tovább nőtt: a tanulók 35,8 százaléka gimnáziumba, 42,1 százaléka technikumba, 20,3 százaléka szakképző iskolába, 1,4 százaléka pedig szakiskolába nyert felvételt. A szeptemberben induló technikumi képzést mintegy 34 ezer fiatal választotta. A PSZ szerint viszont a gimnáziumi adatok sem egyértelműek: ha a 6 és 8 osztályos gimnáziumi adatokat hozzáadjuk a gimnáziumba felvettekéhez, valamint a szakgimnáziumba felvett létszámmal csökkentenénk a technikumba felvett létszámot, egészen más arányokat kapnánk. Hasonlóképp vélekedett Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is. Rámutatott: a gimnazisták mintegy ötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a 9. évfolyamos gimnazisták száma eleve mintegy 20-25 százalékkal magasabb, mint ahányan a felvételi eljárásban részt vesznek. Juhász Ágnes szerint most is körülbelül 8 ezer gyereket vettek fel 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba, tehát a gimnázium valamelyik osztályába felvettek száma mintegy 36,5 ezer, szemben a technikumba felvett 34 ezerrel. A szakértő hangsúlyozta: a felvettek aránya ugyanakkor nem a népszerűséget tükrözi. – Mindig vannak olyanok, akik magasabb presztízsű iskolába jelentkeztek, de oda nem vették fel őket. Mivel nem ismerjük idén a jelentkezők arányát, nem lehet megítélni, hogy most is ez-e a helyzet – fogalmazott. Hozzátette, összességében nem a szakképzésben résztvevők aránya nőtt a gimnázium rovására, hanem a szakképzésen belül történt átrendeződés: tovább csökkent az érettségit nem adó szakképző iskolába felvettek aránya. Idén jelentős változások lesznek a szakképzésben, amelyek egy része az intézmények népszerűsítését is szolgálja. A következő tanévtől például teljesítményük alapján többletjuttatást is kaphatnak a diákok új ösztöndíjak formájában, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Az oktatók júliustól elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ugyanakkor átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik. Igaz, ennek fedezetét a költségvetésben továbbra sem látják a szakszervezetek.
Szerző
Frissítve: 2020.05.07. 20:57