Kétségek a "Covid-útlevél" bevezetése körül

Publikálás dátuma
2020.05.08. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Egészségügyi Világszervezet már április végén figyelmeztetett a koronavírus-igazolásban rejlő veszélyekre.
Még csak sejtéseink lehetnek arról, hogyan lehet majd utazni a világban a koronavírus-járvány elmúltával. Az azonban már most biztos: olyan dolgok is a mindennapok részeivé válhatnak, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Az európai turizmus illetékesei például továbbra is napirenden tartják azt a javaslatot, amelynek értelmében az Európai Unióban csak azok utazhatnának korlátozások nélkül, akik az útlevelük mellett egy igazolást is felmutatnak. Ez a dokumentum pedig arról tanúskodna, hogy az illető már túlesett a fertőzésen és immunis a vírusra. Ez az elképzelés azonban számos kérdést vet fel. Mi történik, ha a turista az igazolás kiállítása után mégis megfertőződik? Ráadásul egyelőre még a tudósok sem tudják a választ, hogy az, aki már átesett a fertőzésen, mennyi ideig őrzi meg immunitását. Az Egészségügyi Világszervezet már április végén figyelmeztetett a koronavírus-igazolásban rejlő veszélyekre. A WHO utalt arra, azt sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a vérben keletkezett antitestek valóban megóvnak-e a vírustól. A másik gond az, hogy több olyan gyorsteszt került forgalomba, melyekről kiderült, teljesen megbízhatatlanok és csak harminc százalékban mutatnak helyes eredményt. Felmerülhet az a kérdés is, hogy nem sért-e uniós alapjogot a tesztekre alapozott utazási korlátozás? Azok az országok, amelyek jelentős bevételre tesznek szert a turizmusból, ha korlátozottabb mértékben is, de igyekeznek mielőbb újraindítani az ágazatot, hogy újra lehetővé váljon az utazás legalább az uniós polgárok számára. Az elsők között említhetnénk az Európai Unió soros elnökségét betöltő Horvátországot, ahol a GDP negyedét adja a turizmus. Gari Cappelli turisztikai miniszter egy április végén rendezett informális videokonferencia során el is ismerte, hogy felvetődött a „Covid-útlevél” bevezetésének lehetősége is, amely az egész EU-ra érvényes lenne. Részleteket azonban nem árult el. Görögország egy lépéssel már az uniós partnerek előtt jár. Athén már be is jelentette, hogy csak azokat a turistákat engedi be az országba, akik bizonyítani tudják, hogy nem fertőzöttek. Németország nem támogatná a „Covid-útlevél” bevezetését. Berlin azonban attól tart, hogy az Európai Bizottság egyes tagállamok nyomására mégis lehetővé teszi ezt.  

Nagyot emelkedhet a repülőjegyek ára

A világ légiközlekedési vállalatai a leállás miatt csődközeli helyzetbe kerültek, így biztos, hogy jelentősen emelik az áraikat. A svájci Swiss légiközlekedési vállalatot irányító Thomas Klüht bejelentette, ők már júniustól emelnek, de még nem tudják, hány gépet állítanak forgalomba. Várhatóan a teljes kapacitás 15-20 százalékát érik el, amely év végéig 50 százalékra emelkedhet. Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség főigazgatója közölte, „jelentős mértékben” emelkedhet a repülőjegyek ára. Hangsúlyozta, a kormányoknak jelentős segítséget kell nyújtaniuk a légiközlekedési vállalatoknak.

„Ez a pénz most nincs az utazási irodáknál”

Publikálás dátuma
2020.05.08. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Milliárdos összeget kellene az utazási irodáknak visszafizetni a lemondott utak miatt. A szakma jogszabálymódosítást szeretne, hogy egy évig felhasználható utalványokat adhassanak.
Húsvét előtt óriási számban mondták le foglalt útjaikat az ügyfelek az utazási irodáknál, azóta kivárást tapasztalnak az utazásszervezők, negyvenezer utas azonban továbbra is élő foglalással rendelkezik – nyilatkozta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke a Népszavának. Ez a szám így is drasztikus csökkenést jelent: az év azonos időszakában kétszer ennyi foglalást bonyolítanak az irodák a korábbi években. Tapasztalataik szerint eltérően reagáltak az utasok a járványhelyzetre: többen egyáltalán nem akarnak utazni idén, mások inkább belföldi úti célokra váltanának, de vannak magabiztos utazók, akik várják a külföldi utazásukat. „Az utazási irodák nincsenek könnyű helyzetben, mert az ügyfelek által befizetett összegeket ők továbbutalják a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak (a légitársaságoknak, szállodáknak, hajótársaságoknak), melyek a mostani helyzetben lemondási szándék esetén csak elvétve fizetik vissza a pénzt” – vázolta a helyzetet a MUISZ elnöke. Több európai országban egy évig érvényes utalványokat bocsátanak ki a szolgáltatók, és ha ezt sem használja fel az utas, további három hónapig (összesen tehát tizenöt hónapig) nem kötelesek visszatéríteni az összeget. A magyar jogszabályok szerint amennyiben egy út lehetetlenné válik, 14 napon belül vissza kell téríteni az összeget az utasoknak. „Ez a pénz most nincs az utazási irodáknál” – hangsúlyozta Molnár Judit. A MUISZ ezért jogszabály módosítási javaslattal élt a kormány felé, hogy az utazási irodák is kibocsáthassanak utalványokat. „Milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetéséről van szó, a tavaszi lemondási hullámban a vázolt okok miatt sok utas nem kapta még vissza a pénzét” – mondta Molnár Judit. A MUISZ szerint az utalványok kibocsátásával el lehetne kerülni, hogy az önhibájukon kívül bajba került irodák tömeges fizetésképtelenséget jelentsenek. Bár az utazási irodáknak a működési engedély megszerzéséhez csőd esetére érvényes vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük – ezt legtöbben biztosítás formájában oldják meg –, de a MUISZ elnöke szerint ezeket a szabályokat nem ilyen „háborús helyzetekre” szabták. Molnár kérdésünkre megjegyezte, amennyiben az irodák tömegesen csődbe mennének, az a biztosítási szektort is nehéz helyzetbe hozhatná.
„A biztosítás csak csőd esetén lép működésbe, ilyenről jelenleg nem tudunk” – reagált a Magyar Biztosítók Szövetsége lapunk megkeresésére. Forrásaink szerint mivel az utazási irodák és az utasok biztosítása kicsi piac, a teljes biztosítói szektort vélhetően nem rázná meg egy fentebb említett csődhullám. Ettől függetlenül egy-két biztosító, melyek profiljukat kimondottan az utazási biztosításokra építette, valóban nehéz helyzetbe kerülhet.
A magyar turizmus mentőmellénye a belföldi turizmus felfutása lehet. Ennek motorja a SZÉP-kártya, amit legtöbben a szálláshelyek lefoglalására használnak. Ez azonban nem segítség az utazási irodáknak, mert rajtuk keresztül szálláshely foglalásra nem lehet felhasználni a SZÉP-kártyát, azzal csak utazási csomagokat (utazás, szállás, étkezés, belépőjegyek együttese) fizethetnek az ügyfelek, ezért ebben is szeretne jogszabály módosítást elérni a MUISZ. „Az utazási irodák március-áprilisban a munkatársaik tizedét bocsátották el, de jelzéseik szerint ha májusban nem változik a helyzet, további 20 százalékos leépítésre kényszerülhet a szektor” – mondta Molnár Judit. Az elnök szerint a változáshoz nem csak a SZÉP-kártya felhasználásának kiterjesztésére, és az utalványok kibocsátására van szükség, hanem kedvezményes hitelekre is. Molnár Judit szerint azért is fájó a mostani helyzet, mert egyre több ügyfél fordult ismét teljes körű kényelmet és biztonságot keresve az utazási irodákhoz.

Mit tehet és mit nem tehet az utas?

Több mint hatvan nappal az utazás időpontja előtt nem érdemes lemondani egy foglalást, ugyanis a turizmus kalkulált újraindulásával megdrágulhatnak az új foglalások - véli a Magyar Utazási Irodák Szövetsége. A befizetett utak után viszont teljes visszatérítést csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium által I. kategóriába, azaz utazásra nem javasoltnak minősített térségek esetében kaphat az utas. A nem ebbe a kategóriába tartozó úti célok – ilyen például Olaszország is – esetében nem lehet számítani a teljes összeg megtérítésére, ha valaki visszamond egy ilyen utazást, annak bánatpénzt kell fizetnie az irodáknak. Az utazási iroda is felmondhatja az utazási szerződést, amennyiben az úti cél vagy a rendezvény elérhetetlenné válik. Lehetőség van ugyanakkor a szerződés módosítására, vagyis a későbbi időpontban való utazásra, vagy másik úti cél kiválasztására.

Késik a klíma a 3-as metrón: az oroszok is beszállnának a szerelésbe

Publikálás dátuma
2020.05.06. 06:00

Fotó: Népszava
A beszerzést a technikai nehézségek mellett a járvány, egy kötbérper, és az orosz gyártóval kötött szerződés is nehezíti.
Tavaly nyáron Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 34,8 fokot mért a hármas metró felújított kocsijában. Várhatóan az idén se lesz hűvösebb. A vonalon futó 222 szerelvény klímával való felszerelése még akkor is lehetetlen lenne a nyári hónapokig rendelkezésre álló rövid idő alatt, ha már kiválasztották volna a céget. De ennek még a közelébe se jutottak. Egyelőre a pályázatot se írták ki, holott a városvezetés korábban azt mondta, hogy tendert hirdetnek ez ügyben. Csakhogy közbeszólt a járvány. Áprilisban a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozva közbeszerzési moratóriumot hirdetett a fővárosi önkormányzat, így szeptember közepéig semmilyen kötelezettségvállalással járó tendert nem hirdethetnek a fővárosi cégek, beleértve a BKV-t is. Márpedig a városvezetés korábban azt közölte, hogy versenyeztetés alapján választanák ki a feladatra legalkalmasabb céget. A BKV szintén a jelenlegi járványügyi helyzetre hivatkozott, de a Népszava információi szerint más oka is lehet a késlekedésnek. 
A hármas metró légkondícionálásnak nem pénzügyi akadályai vannak – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester még februárban, amikor Ughy Attila fideszes városatya azzal hozta kínos helyzetbe a városvezetést, hogy a hármas metró klímával való felszerelésére kért pénzt az idei költségvetésben. Az ellenzéki többségű közgyűlés nem támogatta a javaslatot. A kormányoldal rögtön rá is vetette magát a kommunikációs koncra. Karácsony Gergely azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy a módosítóra nem is volt szükség, mivel a költségvetésben rendelkezésre áll ez a pénz. A gond sokkal inkább az, hogy a Metrowagonmash által felújítás címén újragyártott metrókocsik nem bírnák el a klímagép súlyát. De a BKV illetékesei már keresik a megoldást. Bármi is lesz ez, azt el kell fogadtatni az orosz gyártóval, mivel ez érinti a garanciát – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely is. Arra is emlékeztetett mindenkit, hogy a főváros előző vezetése döntött úgy, hogy új kocsik vásárlása helyett a régieket újíttatja fel, majd kizárták az észt rivális céget, amely olcsóbb ajánlatot adott, ráadásul abban eleve benne volt a klíma. Ha van valaki, aki nem tehet most szemrehányást, az a Fidesz, amely létrehozta ezt a pokolian nehéz helyzetet - tette hozzá a főpolgármester. A BKV egyébként már tavaly nyáron felvette a kapcsolatot több klímagyártó céggel. Némi hárítás és mellébeszélés után ugyanis az előző városvezetés is elismerte, hogy a hármas metrón szükség van a hűtésre. Közvetlenül a választások előtt műszaki szimpóziumot rendeztek öt szakcég - a Liebherr, Kiepe, Thermo King, Shijazhuang King, Webasto, valamint a Metrowagonmash részvételével. Utóbbi meghívását a BKV azzal indokolta a Népszavának, hogy az orosz céggel kötött vállalkozási szerződés értelmében mindenféle változtatáshoz hozzá kell járulniuk, különben elvész a szerelvényekre adott 30 év garancia. (A garancia több rétegű, a fenti az élettartamra szól, a kocsiszekrények és az alvázak rozsdamentességére vonatkozó jótállás viszont csak 10 éves.) De ennél talán többről van szó.  Karácsony Gergely korábbi elszólása szerint a Metrowagonmash beszállna a klímaüzletbe. Előzetesen 6-10 milliárdra becsülték a légkondícionálás utólagos kiépítésének költségét. Csakhogy a felújított kocsikat ehhez meg kell erősíteni, amely jelentős beavatkozást kíván a vázszerkezetbe. Ezért szükséges az oroszok hozzájárulása. Az engedélyért kuncsorgásnál sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha maguk oldják meg a feladatot. A képlet egyszerű: az oroszok a jelenleg is folyó perben követelt kötbér és kártérítés fejében szerelnék be klímákat. Az oroszokkal folytatott alkudozás közepette három cég is jelezte, hogy örömmel vállalkozna a feladatra. A BKV mindegyiktől kért egy orosz kocsiszekrényre felszerelt prototípust. De könnyen belátható módon ebből nyárra aligha lesz működő klíma a hármas metrón.

Nem akarnak kötbért fizetni

A BKV a kudarcba fulladt tárgyalások után tavaly februárban beperelte a Metrowagonmasht. De a per jottányit se haladt előre. Mindössze annyi történt, hogy az üggyel kapcsolatos iratokat a két állam közötti jogsegély keretében továbbították az illetékes orosz hatóságnak. Az viszont nyilvánvaló, hogy az oroszok semmiképpen nem akarnak fizetni. A BKV hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követel a késedelem miatt, mivel ez könnyebben alátámasztható, mint a minőségi hibákból eredő kár. 

Szerző