Előfizetés

Az Egyesült Királyság már Olaszországot is megelőzte a halálozási statisztikákban

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.05.06. 16:41

Fotó: NEIL HALL / AFP
Európán belül a szigetországban szedte legtöbb áldozatát a koronavírus.
Hosszú Covid-19 betegsége, majd kisfia, Wilfred múlt heti megszületése miatti összesen hathetes távollét után jókívánságok és meglepően szívélyes hangulat közepette tért vissza szerdán a nagyrészt virtuális parlament alsóházába Boris Johnson. Az ellenzék új vezérével, Sir Keir Starmerrel folytatott első pengeváltása során ígéretet tett arra, hogy a hónap végéig sikerül elérni a napi kétszázezer vírusteszt elvégzését. A tory vezető megemlékezett az NHS 107 és az idősotthonok 29 életét vesztett dolgozójáról. Ami a legfontosabb, megerősítette, hogy fontos adatok beérkezése miatt a csütörtöki határidő helyett vasárnap ismerteti a lakossággal a koronavírus elleni küzdelem harmadik, háromhetes szakaszában várható változásokat, majd a karantén várt könnyítéseiről hétfőn tájékoztatja a tisztelt Házat. Szerdai információk szerint érvényét fogja veszteni az „otthon maradás” üzenete. Hetek óta valószínűsítették, most sajnos hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyságban vesztették el a legtöbben az életüket a koronavírus következtében. Az Office for National Statistics frissen közzétett számai a kórházakban elhunytak mellett az otthonukban, idősek intézményeiben, hospice-okban „elesettek” adatait is tartalmazzák. Ezek értelmében a szigetországban már április 27-ig 32 313-an haltak meg a Covid-19 következtében, messze meghaladva Európa legsúlyosabban érintettnek számító nemzetét, Olaszországot, ahol a vírus áldozatainak száma a szerdai brit sajtóban közzétett adat értelmében 29 029-et tett ki. A valós számok még magasabbak lehetnek. A The Times napilap 55 700, a Financial Times több mint 50 ezer brit emberélet elvesztését írja a koronavírus rovására. A statisztikák alapján különösen tragikus a helyzet az idősotthonokban, ahol egy hét alatt több mint 2500-an haltak meg.  Matt Hancock egészségügyi miniszter szerdai Sky Newsnak adott interjújában azonban óvatosságra intett a hangzatos adatokkal kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság Európa legnagyobb országai közé tartozik. Természetes, hogy kisebb országokban alacsonyabb a halálozási ráta, Spanyolországban és Olaszországban ráadásul csak a kórházakban elhunytakat regisztrálják. A tárcavezető, ha indirekt formában is, elismerte, hogy a kormány követett el hibákat. Nem mérte fel a szociális intézményekben dúló járvány mértékét és mulasztások történtek a vírus tesztelése terén is. Hancock, aki maga is elkapta a vírust, bevallotta, helytelen volt még a legszűkebb családot is száműzni a halálos áldozatok temetéséről. Amikor néhány magányos búcsúztatás képével konfrontálódott, megváltoztatta a vonatkozó politikai döntést. Az egészségügyi minisztert saját bevallása szerint „sokkolta” Neil Ferguson professzor magatartása, akit a The Daily Telegraph napilap leplezett le és néhány órával később le is mondott kormánytanácsadói tisztségéről. Az Imperial College professzora áll a londoni Imperial College azon tudóscsoportjának élén, amely a Boris Johnson által március 23-án elrendelt országos vesztegzárhoz vezető, számítógépes modellezésen alapuló kutatásokat végezte el. A professzor nevéhez fűződött a lapunkban is többször idézett előrejelzés, mely szerint a szigetországban 250 ezer ember halt volna meg, ha a kormány nem rendelte volna el a karantént és a társadalmi távolságtartást. Az 51 éves tudós a kormány mellett működő Scientific Advisory Group for Emergencies (SAGE) tudományos testület tagjaként gyakran lépett a nyilvánosság elé a Downing Street 10.-ben rendezett napi sajtótájékoztatókon, a társadalmi távolságtartás mellett érvelve. A Covid-19 megbetegedésen ugyancsak átesett professzor azonban vizet prédikált és bort ivott. Saját tanácsait sutba dobva, a szabályokat megszegve kétszer is fogadta lakásában 38 éves kedvesét, Antonia Staatst. A nyitott házasságban élő kétgyermekes anya hivatalosan nem kommentálta a történteket, de barátoknak elmondta, hogy cselekedetüket nem tekinti „képmutatónak”, mert szemében a két háztartás közös. A kardjába dőlt Ferguson professzor „súlyosan megbánta, amiért cserben hagyta az ítélőképessége”. Azzal védekezett, hogy tüneteinek megjelenését követő kéthetes önelszigetelés után immunisnak gondolta magát. „Ennek ellenére restelli, amiért aláásta a társadalmi távolságtartás folytatására vonatkozó világos üzenetet”.  

Dél-Korea a normális életre emlékeztető módon enyhített a koronavírus-járvány miatti szigoron

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.06. 16:39
Már kedden folytatódtak a Dél-Koreában legnépszerűbb sport, a baseball bajnoki mérkőzései
Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
A „hétköznapi izoláció” szakaszába lépett az ázsiai ország, szinte minden újraindul, de az új higiéniai irányelveket be kell tartani.
Járványügyi korlátozások sorát oldották föl szerdától Dél-Koreában a koronavírusos esetek tartós csökkenése után. Az ázsiai ország közösségi életét és gazdaságát a „normális életre emlékeztető” módon nyitották újra. Így, az járványgörbe ottani ellaposítását követően, a több mint két hónapig tartó "intenzív társadalmi távolságtartás" szakaszából hivatalosan a „hétköznapi izoláció” szakaszába léptek. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az állampolgárok követik a kormány új higiéniai irányelveit, részt vehetnek kültéri programokon és tömegrendezvényeken. Sportolhatnak edzőteremben, elmehetnek szórakozóhelyekre és a vasárnapi vallási szertartásokra. Már kedden folytatódtak a Dél-Koreában legnépszerűbb sport, a baseball bajnoki mérkőzései. A labdarúgóbajnokság – több mint két hónap késéssel – pénteken kezdődik, a meccseket azonban zárt kapuk mögött játsszák majd. Az iskolák május 13. után, fokozatosan nyitnak majd újra. A szerda reggeli tapasztalatok szerint a szöuli tömegközlekedésben a legtöbben arcmaszkot viseltek, néhány kivétellel, akik a meleg miatt az álluk alá tolták vagy levették a takarást. A főváros központjában az utcák viszonylag forgalmasak voltak, a dolgozók visszatértek az irodákba. A szöuli önkormányzat döntése szerint pedig a legfontosabb múzeumok és galériák már korlátozott számban látogatókat fogadhatnak, akik az interneten tudnak feliratkozni, és a látogatás legfeljebb két óráig tarthat. A városi könyvtár újraindította a könyvkölcsönzést, napi 300 főre korlátozva a látogatók számát. Az önkormányzat azt is bejelentette, hogy egy közösségi korcsolyapályát, egy uszodát, a közösségi gyermekgondozási központokat és az idősek jólétét biztosító intézményeket is újranyitják májusban.
Szöulnak a teljes kijárási korlátozás alkalmazása nélkül sikerült megfordítania a tendenciát, részben a széleskörű tesztelési stratégiának köszönhetően.

Februárban még Dél-Korea volt a SARS-CoV-2 nevű koronavírus által a második legfertőzöttebb ország Kína után. Szöulnak azonban teljes kijárási korlátozás alkalmazása nélkül sikerült megfordítania a tendenciát a széleskörű tesztelési stratégiának és a szigorú távolságtartási szabályok követésének köszönhetően. Az 51 milliós Dél-Koreában kevesebb mint 11 ezer igazolt beteget és valamivel több mint 250 halálesetet jelentettek. Az egy nap alatt regisztrált új esetek száma február 29-én 909-cel tetőzött, és ez a szám azóta jelentősen csökkent, pár napja egyszámjegyűre.

Johnson: Május végéig 200 ezerre kell növelni a koronavírus-szűrések napi számát

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.06. 14:50
Autós tesztállomás Glasgow-ban
Fotó: ANDREW MILLIGAN / AFP
Utána „még feljebb kell menni” – mondta a brit miniszterelnök.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a hónap végéig 200 ezerre kell növelni a koronavírus-szűrések napi számát Nagy-Britanniában. Johnson maga is átesett a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegségen, egy hétig kórházban volt és három napig intenzív kezelésre is szorult. A konzervatív párti kormányfő március végén kezdődött betegsége óta most először vett részt a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni vitájában, és kijelentette: a kormány célja az, hogy május végére naponta 200 ezer koronavírus-szűrést végezzenek el az országban, és utána „még feljebb kell menni”. Az április végére kitűzött cél a napi 100 ezer szűrés volt, és ezt a kapacitást sikerült elérni, sőt az elmúlt időszakban volt olyan nap, amikor 120 ezernél több szűrést végeztek Nagy-Britanniában. A kormány és az ellenzék között ugyanakkor vita van arról, hogy az egyes helyszínekre – például az idősotthonokba – kiküldött szűrőeszközök is beleszámítanak-e a napi szűrési számba, mivel vannak olyan adatok, amelyek szerint ezek közül nem mindet használták fel.