Előfizetés

Johnson: Május végéig 200 ezerre kell növelni a koronavírus-szűrések napi számát

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.06. 14:50
Autós tesztállomás Glasgow-ban
Fotó: ANDREW MILLIGAN / AFP
Utána „még feljebb kell menni” – mondta a brit miniszterelnök.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a hónap végéig 200 ezerre kell növelni a koronavírus-szűrések napi számát Nagy-Britanniában. Johnson maga is átesett a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegségen, egy hétig kórházban volt és három napig intenzív kezelésre is szorult. A konzervatív párti kormányfő március végén kezdődött betegsége óta most először vett részt a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni vitájában, és kijelentette: a kormány célja az, hogy május végére naponta 200 ezer koronavírus-szűrést végezzenek el az országban, és utána „még feljebb kell menni”. Az április végére kitűzött cél a napi 100 ezer szűrés volt, és ezt a kapacitást sikerült elérni, sőt az elmúlt időszakban volt olyan nap, amikor 120 ezernél több szűrést végeztek Nagy-Britanniában. A kormány és az ellenzék között ugyanakkor vita van arról, hogy az egyes helyszínekre – például az idősotthonokba – kiküldött szűrőeszközök is beleszámítanak-e a napi szűrési számba, mivel vannak olyan adatok, amelyek szerint ezek közül nem mindet használták fel.

Hiba történt Kína kísérleti űrhajójának visszatérésekor

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.06. 13:17

Fotó: Guo Cheng/XINHUA via AFP / AFP
További részleteket nem közölt a kínai űrkutatási ügynökség.
A kedden felbocsátott űrhajó 19 órás út után szerda délután ért volna földet a tervek szerint az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen található Tungfeng bázison, ám a visszatérése közben hiba lépett fel. Az ügynökség további részleteket nem közölt a történtekről.
A China Daily nevű kínai pártlap szerint a kedden alacsony Föld körüli pályára küldött űrhajónak a visszatérés megkezdésekor le kellett volna választania magáról a védőburkát, majd kifordított esernyő alakúvá válnia, hogy le tudjon lassulni, végül pedig jeleket kellett volna küldeni a helyzetéről a felszíni irányításnak, hogy könnyen felkutatható legyen a földet érését követően. A tesztelt, emberszállításra alkalmas űrhajót a jelenleg használt, háromfős legénység szállításra képes Sencsounál nagyobbra, és újrahasználhatónak tervezték. A kilenc méter hosszú modell hatfős legénység befogadására alkalmas, de mostani, kísérleti útján senki sem tartózkodott az űrhajóban.
 z űrhajót a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövő állomásról indították útjára az ország legnagyobb hordozórakétája, a Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) segítségével, amelynek szintén ez volt az első útja. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely nem kevesebb, mint 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni. Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is. 
A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lenne. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű pedig a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.

A vírus újratölti a hidegháborút: Kína és az USA birkózik egymással

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.06. 08:23

Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Az EU-nak az új világrendben égető szüksége lenne Amerikára, de ha Donald Trump marad az elnök, kevés az esély az összekapszkodásra.
Új világrendet hozhat a járvány utáni gazdasági válság, az győzhet, aki biztonságot kínál. A 2020 és 2022 közötti időszak szelektálni fog, kiderül, hogy az előző tíz év folyamataiból mi volt tartós, és mi csak átmeneti – idézi a hvg.hu Orbán Krisztián közgazdász, az Oriens ügyvezető partnerének előadását (a Hősök Tere Karantén Szalonban). A 2008-as válság után nem volt egy nagy domináns szereplő sem, az Egyesült Államok korábban betöltött, szinte egyeduralkodó szerepét betöltötte volna, „a globális seriff eltűnt”. Sok ország így is követte a normákat, de megjelent a potyautas – Magyarország, Kína, Lengyelország - és a troll - Oroszország. Ez 2018-ban némileg változni kezdett, „a seriff vissza-visszanézett a városba”. Az amerikai politikai elitnek ma már szinte teljes a konszenzusa abban, hogy Kínát meg kell állítani. Ezzel egy időben a techcégekkel szemben is egyre többen követelnek szigort, hogy az ottani lehetőségeket kihasználva ne áshassák alá a demokráciát – igaz, ebből egyelőre a szabad piacra hivatkozva nem lett szinte semmi. Ebben a helyzetben érkezett meg a koronavírus és a gazdasági válság a világba. Az erős üzenet, amire rezsimeket lehetett alapozni, az elmúlt években a hatékonyság volt. Ez most megváltozhat, a biztonság lehet az. Az államba vetett hit lehet a fontos – ebből a szempontból Oroszország nem áll jól, hiszen onnan még a saját polgárai közül is sokan menekülnének. A trollok és potyautasok tere sokkal kisebb lehet, mint eddig. A szakértő szerint várhatóan két világ lesz: egy Kína-központú és egy USA-központú. Az EU-nak eközben óriási szüksége volna az Egyesült Államok támogatására, de egy Kína ellen vívott gazdasági-technológiai háborúban az USA is sokkal gyengébb lenne az EU nélkül. A baj ebben az Orbán Krisztián szerint, hogy Trumpnak németfóbiája van. Ha Joe Biden lesz a következő amerikai elnök, az USA és az EU sokkal közelebb lehet egymáshoz, mint bármikor az elmúlt évtizedben, ha pedig Trumpot újraválasztják, akkor megjósolhatatlan, mennyire marad szoros a szövetség.