Előfizetés

Ez Kásler eljárásrendje: így tesztelik a háziorvoshoz és szakrendelésre érkező betegeket

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.05.06. 07:10

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kórházi és a járóbeteg ellátók maguk veszik le a koronavírus fertőzöttséget kizáró igazoláshoz (PCR-teszthez) a mintát, a fogászati kezelések esetében pedig már csak a fertőzés gyanús pácienseknél van szükség a tesztre. Nekik a háziorvos rendeli meg a vizsgálatot, a mintát a mentőszolgálat munkatársai a háznál veszik le.
Alig három nappal az egészségügyi ellátás újraindítása után tegnap a hazai kórházak megkapták azt, a Kásler Miklós által jegyzett eljárásrendet, amely eligazítja őket a gyakorlati tennivalókról. Eszerint a járó és a fekvő betegeket ellátó intézményekben a jövőben a lehető legszélesebb körű PCR-tesztelést kell végezni, a vizsgálat eredménye nélkül pedig nem lehet „magas kockázatú beavatkozást” csinálni. Az ellátáshoz azonban egyetlen negatív eredmény is elegendő. (A vírusmentesség igazolásához eddig két negatív leletre volt szükség.) Kásler dokumentuma azt ajánlja, hogy a fogászati kezelések kivételével valamennyi intézmény maga vegyen mintát a tervezett beavatkozásra érkező pácienstől. Ha ezt nem tudja megoldani,  küldheti más szolgáltatóhoz is a betegeit. A mintavételre a kórházaknak, szakrendelőknek külön helyiséget és a védőruházatot kell biztosítaniuk. Utóbbiak beszerzéséhez az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz kell fordulni. A vizsgálathoz szükséges mintavevő csomagokat a megyei kormányhivatalok biztosítják az intézményeknek. A levett mintákat az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által akkreditált laborok vizsgálhatják. (Lapunk éppen kedden számolt be arról, hogy a koronavírus-gyanús betegektől a mentőszolgálat által levett minták eredményére jelenleg 72 órát kell várni, mert nem elég a laborkapacitás.) Az eljárásrend szerint a fogászati kezelésekhez az állami, térítésmentes rendszerben csak koronavírus-gyanús betegeknél kötelező a PCR-teszt. Ha viszont egy fogorvosi beavatkozásra váró pácienst koronavírus-gyanúsnak minősítenek, neki a megszokott módon, telefonon jelentkeznie kell háziorvosánál, aki értesíti a mentőket, akik elvégzik a mintavételt. A miniszteri utasítás rendelkezik arról is, hogy valamennyi egészségügyi intézményben már a bejáratnál biztosítani kell a betegeknek a kézfertőtlenítést, a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tájékoztatást, a testhőmérséklet mérést és az úgynevezett kockázat-mérő kérdőív kitöltése nélkül sem léphet be senki egészségügyi intézménybe. A várókban alkoholos kézfertőtlenítőnek kell lennie, illetve biztosítani kell szappant, papírtörölközőt vagy kézszárítót. Az intézményeknek az ellátás újraindításával kapcsolatos feladataikról egyeztetniük kell a területileg illetékes népegészségügyi hatósággal. Továbbá a közfinanszírozott intézményekben azt ajánlják, hozzanak létre egy szakmai teamet, amely a koronavírus fertőzések megelőzésével foglalkozik, követi és alkalmazza is aktuális eljárásrendet.  

Orbán felülírta a közérdeket - még több lesz a járványtitok

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.06. 07:00
A tájékoztatókon válogatnak a kérdések közül, és kevés az érdemi válasz
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A minisztériumok és állami szervezetek most már 90 napig, azaz három hónapig is elhúzhatják, hogy válaszoljanak a hozzájuk benyújtott közérdekű adatigénylésekre. Eddig 15 nap állt rendelkezésükre, amit lehetőségük volt még egyszer 15 nappal meghosszabbítani. Az Orbán Viktor kormányfő által jegyzett kormányrendelet ezt az időszakot kétszer 45 napra, tehát az eddigi háromszorosára növelte.
Az új, többszörösére meghosszabbított határidő olyan adatigénylésekre vonatkozik, amelyek 15 napon belüli teljesítése a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátását veszélyeztetné”. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója szerint ez egész egyszerűen értelmezhetetlen.
A kormány és az ország elsődleges feladata a koronavírus elleni védekezés. Ha van valami, amiről a minisztériumoknak friss, naprakész adatokkal kell rendelkezniük, akkor az maga a járvány. Súlyos hiányosságokra mutatna rá, ha a közérdeklődésekre számot tartó információkat csupán a sajtó érdeklődésére kezdenék el összegyűjteni, és ehhez akár 90 napra is szükségük lenne – állapította meg Urbán Ágnes. Nehezen elképzelhető – tette hozzá –, hogy létezik olyan járványügyi téma, amelynek megválaszolása ráérne három hónap múlva is.
Az újságírók csak kényszerűségből élnek a közérdekű adatigénylés eszközével: azért, mert más formában nem kapnak választ kérdéseikre. A rendszer eddig is sok buktatóval működött – mondta Urbán Ágnes. Üzleti titokra hivatkozva – vagy más ürüggyel – a minisztériumok „szinte rutinszerűen” próbáltak kibújni válaszadási kötelezettségük alól, máskor irreálisan magas munkaköltséget akartak felszámolni. A kérelmező ilyenkor bírósághoz fordulhatott. Esetenként azonban még a jogerős bírósági döntésnek sem sikerült érvényt szerezni. A mostani rendelet végképp ellehetetleníti az újságírók munkáját – hangsúlyozta Urbán Ágnes.
Az Európa Tanács nemrég közzétett jelentése szerint az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan dolgozik a sajtószabadság leépítésén, és az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzést épített ki a média felett. Urbán Ágnes úgy látja, hogy a kormányrendelet illeszkedik ehhez a folyamathoz. Hiszen az Európa Tanács jelentése egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy Magyarországon az újságírók egyre nehezebben férnek hozzá közérdekű információkhoz.
Rendkívüli jogrendben nagyon széles körben alkothat jogot a kormány – jegyezte meg Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa arra a kérdésünkre, hogy a kormányrendelet támadható-e jogilag. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a rendelet szövege azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha a minisztériumok, közérdekű adatot kezelő állami szervek számára nem lenne közfeladat a sajtó és a nyilvánosság tájékoztatása. Ennek pontosan az ellenkezője igaz. A tájékoztatás „békeidőben” is közfeladat, járványhelyzetben pedig hatványozottan az.
A vírus elleni sikeres védekezéshez fontos lenne, hogy a kormány erősítse maga iránt a bizalmat – mondta Dojcsák Dalma. A bizalom erősítéséhez szükség lenne rá, hogy az emberek tisztán lássák, milyen információkon alapulnak a kormány döntései. Ezzel szemben csak az átláthatatlanság növekszik.

Kérdésözön a Fidesztől

 A most kormányon lévők egész máshogyan vélekedtek a hatalom ellenőrizhetőségének jelentőségéről, amikor még ellenzékben voltak. Emlékezetes eset: 2008 decemberében a Fidesz és a KDNP képviselői 1302 írásbeli kérdést zúdítottak rá a miniszterekre – kétszer annyit, mint addig egész évben. Olyan halaszthatatlan ügyekben is választ vártak, mint például „Hová vigyük a szemetet?" vagy „Hogy működik a vízágyú?”. A minisztériumi dolgozók egy része nem mehetett el karácsonyi szabadságra: különben a tárcák nem tudták volna betartani a 15 napos válaszadási határidőt. Havasi Bertalan, a Fidesz (jelenleg a miniszterelnök) sajtófőnöke akkor indoklásul közölte: a parlamenti képviselők alkotmányos joga és kötelessége, hogy a kormány tagjait írásbeli kérdések útján is ellenőrizzék.

„Ideologikus alapú gumicsont" az isztambuli egyezmény megtagadása

Gulyás Erika Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.06. 06:40
Szabó Tímea egy Kövér-idézettel
Fotó: Szabó Tímea/Facebook
Csak annyi történt, hogy írásba foglalták eddigi passzivitásukat, hiszen a kabinet 2014 óta nem ratifikálta a szerződést – értékelt a nemzetközi jogász.
Egyszerű politikai PR fogásnak tartja a nemzetközi jogász, hogy a magyar parlament kormánypárti többsége tegnap elfogadta a kereszténydemokraták politikai nyilatkozatát, amely megtiltja a családon belüli, különösen a nők elleni erőszakot elítélő isztambuli egyezmény magyar jogrendbe emelését, vagyis ratifikálását. Kimondták, amit eddig is tudtunk – fogalmazott Lattmann Tamás, aki szerint semmi nem változik meg attól, hogy van egy ilyen szöveg is a kormány eddigi passzivitása mögött, hisz az Orbán-kabinet írta alá 2014-ben az egyezményt, de azóta nem tett semmit. A történtek furcsasága, hogy a KDNP csak hétfőn délelőtt nyújtotta be a nyilatkozattervezetet és a kormánytöbbség egyetlen nap alatt át is verte az Országgyűlésen a róla folytatott vitát és a szavazást. A kormánypártok nem adtak magyarázatot arra, miért volt szükség magára a nyilatkozatra és miért kellett ilyen gyorsan elfogadni azt. A szavazás alatt az ellenzék női képviselői kormánypárti politikusok által korábban tett hímsoviniszta megjegyzéseket („Attól, hogy ön szép, még nem következik, hogy okos”, „Mit pofázol bele kisanyám?”, „Vetkőzz Ági!”) tartalmazó papírokat mutattak fel, majd minden ellenzéki képviselő felállt és hátat fordított a kormánypárti padoknak.
A tegnapi szavazástól függetlenül ez, vagy egy más összetételű kormány bármikor dönthet úgy, hogy mégis ratifikálja az egyezményt – indokolta az általa csak „ideologikus alapú gumicsontnak” nevezett lépés feleslegességét Lattmann Tamás. A KDNP azért utasítja el az isztambuli egyezményt, mert elfogadhatatlannak tartja a társadalmi nem, a gender fogalmának használatát, másrészt elutasítja a menedékjog nemi alapon történő biztosítását. (A genderkutatók azt vizsgálják, hogyan lehet túllépni azon a szemléleten, hogy a nők feladata gyereket szülni és főzni, míg a férfiaké pénzt keresni. Az ilyen típusú diszkriminációt tiltaná az egyezmény.) A nemzetközi jogász szerint sántít az az érvelés is, hogy a nemi identitása miatt üldözött személyt kötelezően be kellene fogadni, hiszen ma is uniós alapelv, hogy aki valami elől menekül, azt védeni kell. Ami pedig azokat a kifogásokat illeti, hogy nem elég hangsúlyosan szerepelnek az egyezményben a férfi áldozatok, az a felelet: senki nem tiltaná a ratifikálás után, hogy a bántalmazott férfiak érdekében új szabályokat vezessenek be.

Az unió lépni fog

Az Európai Unió minden tagállama aláírta az isztambuli egyezményt, de közülük hat – Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia, illetve a már kilépett Egyesült Királyság – nem ratifikálta. Ugyanez vonatkozik az EU-ra, mint önálló jogi személyre: szignálta ugyan a szöveget, de még nem ratifikálta. Ehhez az kéne, hogy a tagállamok egyetértésre jussanak a kormányközi EU Tanácsban a csatlakozást szentesítő határozatokról. A folyamat jó ideje megakadt a dokumentum nemzeti parlamenti jóváhagyását késleltető vagy elutasító hatok, korábban hetek ellenállásán. A társjogalkotó Európa Parlament már több határozatban sürgette a Tanácsot az egyezmény ratifikálására, és felkérte az EU Bíróságát annak megállapítására, hogy a miniszteri testület eljárása összeegyeztethető-e az uniós joggal. A tavaly decemberben hivatalba lépett Európai Bizottság illetékes biztosa nemrégiben bejelentette: ha a huszonhetek képtelenek lesznek megállapodni az isztambuli egyezmény ratifikálásáról, akkor jövőre olyan közösségi jogszabályt fog előterjeszteni, amely a nemi erőszak minden formáját az uniószerte bűncselekményként kezelt tettek közé sorolná. Elfogadása esetén ez ugyanolyan jogi kötelezettségeket róna a tagállamokra, mint az egyezményhez való csatlakozás. - Halmai Katalin (Brüsszel)