Előfizetés

Észrevétlen nyitás: tesztkáosz van, miközben próbálják a betegeket lassítani

Danó Anna Batka Zoltán Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.05.05. 06:00

Fotó: Beres Marton / Nepszava
Egy fülgyulladás miatt is kötelező a drága vírusteszt, de a szaktárca késlekedik a világos utasítások kiadásával, így a rendelőkben inkább időt próbáltak nyerni.
Felizzottak a telefonok tegnap reggel a rendelőkben: indulnának a betegek vizsgálatra, elmaradt kezelésekre, az orvosok, asszisztensek viszont zavarban vannak az egészségügyi ellátórendszer hétfői újranyitásának számtalan tisztázatlan részlete miatt. Így sok állami rendelőben és magánpraxisban is különböző kifogásokkal próbáltak időt nyerni, igyekeztek rábeszélni a pácienseket arra, hogy egyelőre érjék be a telefonos ellátással. A legtöbb problémát az okozza, hogy a rendelők, orvosok tegnap sem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy ki fizeti a sok ellátás feltételeként szabott – a piacon 30-60 ezer forintba kerülő – vírustesztek elvégzését. Ráadásul van olyan megyei jogú város, ahol a közelben sincs olyan laboratórium, amely képes lenne ezt a vizsgálatot elvégezni. A szaktárca tegnap is adós maradt a világos útmutatással, igaz, Kásler Miklós humánminiszter már utalt arra, hogy „az állami ellátásban a biztosító fizeti, a magánellátásban pedig a magánellátó vagy a beteg.” Növeli a zavart, hogy a miniszteri levél melléklete szerint a „magas kockázatú beavatkozás” esetében elengedhetetlen a teszt, ám ezek közé soroltak sok olyan ellátást is, amely nem tartozik ebbe a kategóriába. Így például senki sem érti, hogy miért van szükség koronavírus tesztre például a radiológiai ultrahang vizsgálat előtt, illetve valamennyi onkológiai ellátásnál és a sugárterápiában. Még egy fülgyulladással is csak negatív PCR-teszttel lehet orvoshoz menni. Az operatív törzs azt ígérte, hogy hétfőn tisztázzák a kötelező teszttel kapcsolatos részleteket. Először azonban csak még nagyobb lett a zavar. Kásler Miklós humánminiszter a parlamentben arról beszélt: „a tesztet minden esetben el kell végezni, ha felvetődik a fertőzés gyanúja”. Ez azért különös, mert a rendelete alapján nem fertőzésgyanú esetén, hanem az előírt ellátásoknál kötelező a vizsgálat. Később viszont hozzátette: a tesztet „az állami ellátásban a biztosító fizeti, a magánellátásban pedig a magánellátó vagy a beteg.” A szaktárca és az operatív törzs lapunk kérdéseire nem válaszolt, de az RTL Klub-nak meg az ATV-nek elmondták: a mintát a mentőknek kell majd levenniük. Az RTL-klub szerint erről hétfőn még nem értesítették az intézményeket – és lapunk munkatársai is ezt tapasztalták amikor rendelőknél jártak, szakorvosokat kérdeztek. Négy, maszkot viselő ember várakozott hétfő reggel Budapesten, a IX. kerületi Drégely utcai háziorvosi és szakorvosi rendelő előtt. Türelmesen várták, hogy az intézményből kilépjenek a plexiből készült álarcot, maszkot, kórházi ruhát viselő ápolók. Ők aztán egyesével kikérdezték az utcán álldogálókat, hogy milyen panasszal, kihez jöttek. Akinek volt időpontja, beléphetett – de csak akkor, ha a gyors kamerás hőmérőzés nem jelzett lázat. Azt viszont ottjártunkkor senkitől sem kérdezték, van-e igazolása arról, hogy vírusmentes. A szakrendelő egyik asszisztenstől megkérdeztük, kinek van szüksége az orvosi szakrendeléshez PCR-vírustesztre, de csak széttárta karjait. „Ez egy új rendelkezés, csak az tűnik biztosnak, hogy az ultrahangos kezeléshez van szükség negatív vírustesztekre” – mondta, aztán hozzáfűzte, „a többi pedig kialakul.” Mindenesetre több beteggel is beszéltünk, volt aki sebészetre érkezett, más szakrendelésre kapott időpontot, ám vírustesztet senkitől sem kértek. Nem csak az állami ellátót, a legtöbb magánpraxist – legyen szó szájsebészetről, fogászatról vagy épp fül-orr-gégészetről – hasonló módon „zavarba hozta” Kásler Miklós rendelete. Több magánpraxisnál is azt mondták lapunknak: „inkább kivárnak, hátha tisztul a kép.” Gyuris Róbert egri szájsebész szerint jelenleg az sem világos, hogy miért kell elvégezni a koronavírus-teszteket azokon a betegeken, akiknél műtéti beavatkozás történik. – Sürgős esetben ennek nincs semmi értelme, hisz a vizsgálat eredményére 36 órát várni kell, más, tervezett műtéteknél viszont ugyanígy problémás a tesztelés, hisz a várakozás ideje alatt akár az orvos, akár a beteg is megfertőződhet, így a negatív eredmény sem jelent biztonságot – mondta. Hozzátette, hogy a tesztelés költsége – ami szerinte is 30-60 ezer forint között van – a jelenlegi szabályok alapján a pácienseket terheli. Így akinek nem sürgős, az már csak emiatt sem megy most fogászati műtétre. A kezelés díjai a fertőtlenítés, a megnövekedett várakozási idő, és a védőeszközök beszerzése miatt a szakember kalkulációi szerint amúgy is legalább 15 százalékkal emelkednek a jövőben. A bizonytalanság miatt csak jövő héten tervezi magánpraxisa megnyitását Szabó Zsuzsanna egri fül-orr-gégész, a Markhot Ferenc megyei kórház szakembere. Ő, mint mondta a magánpraxisában eleve nem végez olyan műtéteket, amelyekhez jogszabály-értelmezése szerint előzetesen COVID-tesztelésre lenne szükség: ilyen a légcsőmetszés vagy az orrpolip eltávolítása. A kórházban egyelőre a programozott műtéteket még nem kezdik el, azokra elvileg egy következő lépcsőben, egy újabb rendelettel nyílik majd lehetőség, így ő mindenkinek azt tanácsolja: várjon. Észak-Magyarországon több kórházat is megkérdeztünk, milyen koronavírus-tesztek állnak rendelkezésükre, s ki viseli a tesztelés költségeit, de hivatalos választ nem kaptunk, miként arra sem, hogy szakrendelőkben hétfőn tapasztaltak-e nagyobb betegforgalmat. Információink szerint a kórházak a magánpraxisokhoz hasonlóan még kivárnak, s ehhez igazítják – vagyis „elnyújtják” – a betegirányítást is. Van, ahol azt tervezik, hogy előbb a kartonozóba kell majd betelefonálni, s ott adnak egy későbbi időpontot, amikor a szakrendelőben tartózkodó orvost ténylegesen fel lehet majd hívni a panasszal: ő dönti el, hogy behívják-e a rendelésre a beteget, s ha igen, mikor.

Egy háziorvos kérdései

– Hétfőn még csak próbáltam felkészíteni a betegeket a változásra – mondta lapunknak Cserni István, a Háziorvosok Online Szervezetének alelnöke, verőcei háziorvos, aki szerint lehetetlen volt három munkaszüneti napon megfelelni a hétvégi miniszteri levélben leírtaknak. A körzete szakrendelőjében hétfőn tartottak értekezletet arról, hogyan és hány beteget tudnak fogadni, de tegnap még tudták, milyen döntések születtek. Mint ahogyan arról sem kaptak tájékoztatást tegnapig, hogy miként oldják meg a PCR-vizsgálatokat. A betegei mindenesetre megindultak, azzal együtt is, hogy a rendelőjében eddig is megvizsgált mindenki, akit csak lehetett, mert az elmúlt hat hétben nem tudta hová tovább küldeni őket. Cserni Istvánnak az újranyitással kapcsolatban leginkább csak kérdései vannak. Például nem tudni mi van a 65 év feletti gyógyítókkal? Visszaállhatnak vagy sem? Március közepén egy miniszteri levél tiltotta meg számukra, hogy beteggel találkozzanak. Másfél hete pedig egy másik levél megengedőbben szólt róluk, mondván: aki akar visszamehet dolgozni. Azóta mindenki határozott kormányzati álláspontra vár ez ügyben. Cserni István szerint az állam továbbra sem biztosítja számukra a védőfelszerelést, és most emellé a tesztelésekkel is lettek problémáik. A HAOSZ ugyan megfogalmazta a maga ajánlását arról, hogyan lehetne az alapellátást újraindítani, ám erre nem kaptak választ. Egyelőre kivárnak – mondja - és telefonon rendelnek. 

Dühös hívások

 Egész nap dühös betegek hívását fogadták Dúl Zoltán szombathelyi gyermekfogorvos munkatársai. Ezalatt a praxis tulajdonosa a megyei és a járási tiszti főorvossal, továbbá szakfelügyelő főorvossal egyeztetett arról, hogy mi a teendő. „Mindhárman úgy vélték: az előírt PCR vizsgálat miatt gyakorlatilag lehetetlen rendelést elkezdeni. Így továbbra is csak a sürgősségi ellátásra szorulók kaphatnak időpontot. Szombathelyen nem is csinálnak PCR vizsgálatot. Hozzátette: a kamara fogorvosi tagozata szombaton este kiadott egy közleményt, az is azt ajánlotta, minél kevesebb embert fogadjunk, és ne kezdjünk új páciensek kezelésbe.

57 pártelnöknek küldött levelet Orbán, amiben leszögezi, bocsánatkérést vár

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.04. 21:40

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A magyar miniszterelnök erősen aggódni látszik az Európai Néppárt súlyvesztésért, illetve siet deklarálni, hogy túlhatalma neki pedig nincs.
A Magyarország ellen zajló példátlan támadásról és dezinformációs kampányról, valamint az ezek alaptalanságát kimondó európai bizottsági állásfoglalásokról írt levelet Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó valamennyi párt elnökének. (A levelet angol nyelven Európa-szerte 53 néppárti pártelnöknek, magyar nyelven 4 pártelnöknek valamint a Most/Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökségének küldték el.) A miniszterelnök szerint az elmúlt hetekben egy Magyarország ellen zajló "példátlan támadás és dezinformációs kampány tanúi lehettünk. Levelében megállapította: az összehangolt politikai támadás résztvevői hamis információt és hazugságokat terjesztettek. "Azt is állították, hogy korlátlan hatalmat szereztem magamnak. Pedig épp ellenkezőleg: az Országgyűlés hatásköre a kormány kárára bővült. Az Országgyűlés hatásköre lett, hogy véget vessen a veszélyhelyzetnek, sőt bármely rendkívüli intézkedést visszavonhat" - írta többek között a miniszterelnök. Azt nem taglalta, hogy a rendkívüli jogrend bevezetése óta több tucat olyan intézkedést kormányrendeletben foganatosított, amelyekhez korábban törvény kellett hozni, módosítani. És azt sem hangsúlyozta, hogy a változások között elvétve akadt olyan, aminek köze lett volna a járványhoz. Az nem vitás, hogy a Tisztelt Ház vethet véget a rendkívüli felhatalmazásnak, csakhogy a kétharmados fideszes többség kizárólag Orbán akarata szerint szavaz.
Ornán szerint az álhírek terjesztésébe sajnálatos módon nemcsak formális politikai ellenfelek, hanem egyes EPP-s politikusok is aktívan bekapcsolódtak, például Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke. Azoktól pedig, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az általa álhírterjesztőknek nevezett személyekhez csatlakoztak, a magyar miniszterelnök bocsánatkérést vár. Végezetül az eljelentéktelenedéstől óvja az Európai Néppártot. 
"Nem engedhetjük, hogy politikai ellenfeleink kisajátítsák a jogállamiság elvét, és ezt a közös értéket pártpolitikai eszközzé silányítsák. Hamarosan döntenünk kellene: engedjük, hogy megosszanak, és tovább gyengítsenek bennünket, vagy összefogunk, és továbbra is az európai politika vezető, konzervatív ereje maradunk. Az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakhoz sok erőt és bölcsességet kívánok!" 

Szórakoztató történetnek nevezte Kásler a 32 éves anya halálhírét, de nem tagadta a borzasztó eseteket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.04. 21:28
Kásler Miklós egy sajtóeseményen
Fotó: Népszava
Az emberi erőforrások minisztere egy mondattal kiakasztotta az ellenzéki képviselőket.
Ismét csak pár perces beszédet tartott Kásler Miklós hétfőn a Parlamentben: az EMMI miniszterét a jobbikos Lukács László György és Bangóné Borbély Ildikó kérdezte. Az Index videóösszefoglalója szerint Lukács a járvány tetőzéséről és a fertőzött egészségügyi dolgozók számáról érdeklődött - Kásler elmondta, hogy a járvány a plató közelében jár - az egészségügy újra indítását négy fázisban tervezik, és az egészségügyi dolgozók 13,5 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést. Ez 370 érintett személyt jelenthet, és 39 főt kezeltek közülük kórházban.    Kásler Miklós kérdésre válaszolva azt is tagadta, hogy bárkit is kiraktak volna a kórházakból a koronavírus miatti átszervezés során, mivel az ágyak 58 százaléka üres volt a miniszteri rendelet pillanatában.
A fertőzött kórházi munkatársak egyike, egy 41 éves beteghordó bele is halt a betegségbe. Az ő történetére és egy 32 éves családanya tragédiájára már Bangóné emlékeztette Kásler Miklóst – a szocialista politikus szerint a fiatal családanya, Regina azért halt meg, mert az egészségügy vírus miatti leállása miatt állítólag nem kezelték megfelelően agyhártyagyulladását, a koronavírus-fertőzésen kívül ugyanis semmit sem vizsgáltak nála. Bangóné Borbély Ildikó szerint ez a kormány felelőssége: hány ember fog még meghalnia, miniszter úr, és ki felel majd ennek az édesanyának a haláláért? - kérdezte a minisztert.
Kásler minderre Bangóné konzekvens fellépését emlegette, mondván, "a kéthavonta ismétlődő »mondjon le, mondjon le« ismételten elhangzott”. Aztán azt mondta, 
"igaz történetekkel tetszett szórakoztatni a parlamentet"

Erre hitetlenkedő moraj csapott fel az ellenzéki padsorokból. Kásler Miklós hozzátette, a 41 éves dolgozót az EMMI saját halottjának tekinti, ha történt hiba, az az ellátó felelőssége, de erről bejelentést a család sem tett. A 32 éves családanya történetét szóra sem méltatta, egy rövid viszontválasz után pedig távozott az ülésteremből, pedig többen is szerették volna még kérdezni.