Kínai vírusmutáns kontra amerikai politikusmutáns

Publikálás dátuma
2020.05.05. 08:00

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP or licensors
Geopolitikai krízis főszereplőjévé lépett elő a vuhani laboratórium. Kína azonban maga is felelős azért, hogy több ország úgy véli, az itteni intézmény nem elég biztonságos és valójában innen származhat a koronavírus.
Szinte naponta látnak napvilágot hírek arról, a vuhani biológiai laboratóriumból került-e ki a koronavírus, vagy sem. Jellemző a mai állapotokra, hogy az amerikai titkosszolgálat egyik nap azt közli, nem emberi tevékenység eredménye a vírus, másnap viszont Mike Pompeo amerikai külügyminiszter állítólagos bizonyítékokról számol be, amelyek szerint laboratóriumi termék a COVID-19. A laboratórium nem először került kereszttűzbe az Egyesült Államokban. Washingtonban már korábban is ellenérzésekkel figyelték Franciaország és Kína együttműködését az intézménnyel kapcsolatban. Bő három éve, Bernard Cazeneuve akkori miniszterelnök (Édouard Philippe jelenlegi kormányfő kinevezéséig töltötte be a kormányfői tisztséget) jelen is volt a laboratórium felavatásánál és közölte, mennyire boldog és büszke amiatt, hogy a létrehozásban Franciaország is szerepet vállalt és új fejezet kezdődik Franciaország és Kína tudományos együttműködésében. Valójában a két ország közös vállalkozásának ötlete még Jacques Chirac tavaly szeptemberben elhunyt volt köztársasági elnök idején merült fel, aki az ázsiai együttműködés motorja volt, rendkívüli módon tisztelte az ottani kultúrát. A vuhani laboratórium ötletét a néhai francia államfő jó ismerője, a részint Franciaországban tanult és dolgozott kínai orvos, Csen Zsu és a francia Alain Mérieux karolta fel. Utóbbi egy a vuhanihoz hasonlóan P4-es minősítéssel ellátott lyoni laboratórium vezetője volt. Világszerte összesen  40 ilyen biztonságú labor van. Ez az együttműködés azonban nem mindenkinek volt ínyére. Amikor a virológiai centrum 2018 elején megkezdte működését, a Washington Post állítólagos biztonsági hiányosságokról tett említést. A koronavírus-válság idején pedig Donald Trump amerikai elnök közölte, „egyre gyakrabban hallott arról”, hogy a COVID-19-et valójában ebben a laboratóriumban állították elő. Mike Pompeo hétvégén ennél is tovább ment, az ABC televízióban úgy foglalt állást, „több jelentős bizonyíték” van arra, hogy az új koronavírus egy vuhani laboratóriumból származik. Azt is hozzátette, „köztudomású”, hogy Kína nem tartja be a biztonsági előírásokat a laboratóriumban. Valójában azon amerikai állítások mögött, amely szerint a vírus a laboratórium falai közül került ki, az ultrajobboldali Fox News áll, amely sosem tette közzé az ezzel kapcsolatos bizonyítékait és a tudósok továbbra is abból indulnak ki, hogy a megbetegedés forrása egy állat lehetett. A kínai állami lap, a Global Times hétfőn elítélte az amerikai támadásokat. A lap szerint Washington „példátlan propagandaháborút” indított, s megpróbál akadályt gördíteni a „koronavírus megfékezésére tett világméretű erőfeszítések” elébe. A lap azt írta, Pompeo csak blöfföl és valójában semmiféle bizonyítékot sem látott. A Global Times cikkében felszólítja az Egyesült Államokat arra, ha valóban rendelkezik bizonyítékokkal, akkor tegye közzé azokat. Nemzetközi felmérések is megerősítik, hogy az Egyesült Államok hitelességét Donald Trump elnöksége óta igencsak megkérdőjelezik Európában is, ami nem is csoda kiindulva abból, hogy az amerikai elnök sajtóértekezletein hány nyilvánvaló hazugság és csúsztatás hangzik el. Feltételezések szerint a vuhani laboratórium elleni támadás mögött a Washington és Peking közötti geopolitikai versengés állhat, amelyben Európa ismét két tűz közé szorul, s egyfajta folytatása a Huawei vállalatnak a szupergyors 5G mobilinternet rendszer kiépítésében vállalt szerepével. Washington arra intette európai partnereit, a hálózat létrehozásában ne vegye figyelembe a kínai céget, mert azt kémkedésre használná fel, a kontinens államai – beleértve Washington legfontosabb szövetségesét, Nagy-Britanniát is – azonban ódzkodtak ettől, hiszen legalább annyira fontos számukra a kínai kapcsolat, mint az amerikai. Tény azonban, hogy a Kínához való közeledésnek is megvan a maga komoly ára, és Peking is igencsak ludas abban, hogy kételyek merültek fel a vuhani laboratórium biztonságát illetően: a hétvégén öt ország (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) titkosszolgálata vádolta igen súlyos vádakkal a kínai hatóságokat. Franciaország nem szerepel az aláírók között, pedig Párizs sem érte el maradéktalanul azt, ami eredetileg a legfőbb célja volt Vuhanban. A tudományos együttműködés, amelyről Bernard Cazeneuve álmodott, sosem valósult meg. Bár a kínaiakkal született megállapodás arról is szól, hogy félszáz francia tudós veheti fel a munkát a vuhani laboratóriumban, végül egyetlen egyet sem fogadtak be. A laboratórium építésében oroszlánszerepet vállalt Mérieux haza is költözött amiatt, mert – mint fogalmazott – a laboratórium „túlságosan is kínaivá” vált. A lyoni P4 laboratórium mostani vezetője, Hervé Raoul a France Info rádióban megerősítette, hogy a vuhani laboratóriumban egyetlen francia sem dolgozik. Antoine Izambard francia újságíró „Veszedelmes kapcsolatok” címmel írt könyvet arról, mennyire visszaüthet a Pekinggel folytatott túl szoros együttműködés. Az író, újságíró tavaly úgy fogalmazott, Kína rendkívül agresszív politikát folytat a francia vállalatokkal szemben. A könyvben lerántja a leplet erről a stratégiáról. Mint írja, Peking valóban mindent bevet, kibertámadásokat, hagyományos kémkedést, emellett ellenséges felvásárlásoktól sem riad vissza, illetve „teljesen egyenlőtlen” tudományos partnerséget alakít ki. A francia szerző azt állítja, Kína részéről egyértelműen érdekkapcsolatról van szó, lépései mögött geopolitikai okok állnak. Azért volt fontos számára az európai országokkal folytatott együttműködés, mert az uniós technológiára fájt a foga. Miután ezt megszerezte, az adott európai céggel való kapcsolattartás sem volt már olyan fontos számára. Ugyanez történt a vuhani laboratórium esetében is. Kína feltehetően sosem kívánta Franciaországgal üzemeltetni a létesítményt, Párizst csak eszközként használta fel. Más szempontból is érthető, ha Kínával szemben kétségek merülnek fel. Bár a hivatalos közlés szerint január vége óta a járvány miatt bezárták a vuhani laboratóriumot, a France Info úgy értesült, hogy ott továbbra is kutatják a koronavírussal szembeni oltóanyagot, de már természetesen francia szakértők nélkül. Mindez a transzparencia teljes hiányáról árulkodik. A kínai lépések ellenére Franciaország sokáig komoly visszafogottságot tanúsított Kínával kapcsolatban. Nem csak a 2017 közepéig hivatalban lévő baloldali kormányzat számára volt fontos partner Peking, hanem Emmanuel Macronnak is, akit tavaly november elején Sanghajban látott vendégül Hszi Csin-ping kínai elnök. A francia államfő a Huawei ügyében sem kívánta követni az amerikai stratégiát, 2019 decemberében sokatmondó kijelentést tett, amikor Jens Stoltenberggel, a NATO-főtitkárával tárgyalt. Mint mondta, soha nem fog megbélyegezni „egyetlen telekommunikációs céget vagy országot sem”, ami egyértelmű üzenet volt Trump elnöknek. Nem sokkal korábban fogadták el Franciaországban az úgynevezett Huawei-törvényt. Ennek értelmében bármelyik cég indulhat az 5G-s infrastruktúra kiépítését célzó pályázaton, ám a kormányzat bármikor bárkit kiszórhat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Agnes Pannier-Runacher francia gazdasági államtitkár korábban arról beszélt, hogy Franciaország az Egyesült Államokkal ellentétben nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből, annak ellenére, hogy erre a fenti törvény lehetőséget adna. Párizs megengedő Kína-stratégiájának megváltozását sejteti, hogy nemrégiben Macron elnök, Angela Merkel német kancellár mellett, átláthatóságot követelt a járvány ügyében és vizsgálatot követelt Kínától arra vonatkozóan, honnan származik a vírus. A francia váltásban komoly szerepe lehetett a Kína Franciaországba akkreditált nagykövetének, aki április közepén nyíltan bírálta a franciák koronavírussal szembeni fellépését, amire felháborodottan reagált Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A két ország közötti viszony egyre fagyosabb, ami azonban még nem jelenti azt, hogy Franciaország, vagy akár az Európai Unió ezekután inkább az Egyesült Államokhoz közelednének. A cél az EU számára is szentesíti az eszközt.

Ezért volt olyan fontos Párizs számára

Franciaország és Kína 2017-ben kötött bilaterális megállapodást a vuhani laboratórium megépítéséről. Ennek értelmében Peking finanszírozta a 40 millió eurós objektumot, Franciaország pedig a biztonsági technológiát szállította. A vuhani laboratórium egyfajta „trójai faló” volt Franciaország számára. Párizs azért támogatta annyira a virológiai együttműködést, mert általa próbálta meg felgyorsítani a gazdasági és kereskedelmi kooperációt Vuhan városával. Nem is sikertelenül, hiszen a 11 milliós metropoliszba tette át székhelyét több francia világcég, így a L’Oréal, a Peugeot vagy a Renault autógyár, a Scneider Electric, illetve a Pernod-Ricard szeszesitalokat gyártó vállalat. Hogy mennyire sikeres volt ez a stratégia az is jelzi, a franciák segédkezhezhettek a vuhani pályaudvar modernizálásában, illetve egy francia múzeum és létrejöhetett.

Szabad szemmel – Novák Katalin szerint Tusk sajátos dackorszakban van

Publikálás dátuma
2020.05.05. 07:56

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 5.
Die Welt A Fidesz azt szeretné, ha Németországot egyedül az uniópártok irányítanák, tehát ha vége lenne a nagykoalíciónak. Ezt Novák Katalin közölte a lapnak adott interjúban. A magyar kormánypárt alelnöke esélyt lát arra, hogy a vírus a németeknél visszahelyezze korábbi pozíciójába az olyan kereszténydemokrata értékeket, mint a család, a nemzet és a biztonság. Viszont háttérbe szorulhat a multikulturalizmus, a bevándorlás, a globalizmus és a bürokrácia, ha a CDU-CSU meg tud szabadulni a zöldektől, a liberálisoktól és a szociáldemokratáktól. Ugyanakkor a beszélgetésből az is kiderült, hogy a CSU elnökével lehűlt a magyar párt viszonya. A politikus, aki egyben családügyi államtitkár, károsnak és szomorúnak tartja, hogy az Európai Parlament nemrégiben úgy foglalt állást: a magyar felhatalmazási törvény szembemegy a közösségi értékekkel. Úgy véli, hogy a határozat teljesen megalapozatlan, emellett gyengíti a Néppártot. Igaz, szerinte sokan úgy szavazták meg, hogy nem is ismerték, mit tartalmaz a jogszabály. Azon kívül ő is emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a különleges jogkör nem jogellenes. Ebből viszont az következik, hogy képtelenség a Magyarország elleni kampány. Akik az EPP-ből mégis támogatták a strasbourgi javaslatot, azok felültek az álhíreknek. Hiszen szó sincs arról, hogy beszüntette volna munkáját az Országgyűlés. A szociáldemokrata német külügyi vezetés által hangoztatott erős bírálatot Novák arra vezeti vissza, hogy a miniszter és államtitkára inkább balliberális pártpolitikát folytatnak, és nem a kormány álláspontját jelenítik meg. Merthogy Magyarország számára magától értetődő a demokrácia és a jogállam. De nem szabad megengedni a teljesen alaptalan vádaskodást. Arra a kérdésre, hogy Orbán különleges jogosítványait miért nem korlátozták meghatározott időtartamra, a válasz az, hogy Európában a válság ürügyén sokan végre meg akarják büntetni a magyar vezetést, amiért az unortodox vonalra helyezkedett például a migráció ügyében. A riporter szembesítette az államtitkárt azzal, hogy a hatalom közeli Századvég Intézet közzétett egy listát azokról a főként újságírókról, de ellenzéki politikusokról is, akiknél szóba jöhet a börtön álhírek terjesztéséért. A felelet az, hogy egy sor hamis értesülést egyesek rosszindulatból terjesztenek, ez pedig gátolja a járvány elleni küzdelmet. Csak az ilyen esetekre vonatkozik a büntetés. Egyébként Novák nem hallott a névsorról. Az interjúalany arra vezette vissza az Orbánnak címzett kemény bírálatot az Európai Néppárt elnöke részéről, hogy Tusk és mások sajátos dackorszakban vannak. Ha nem kapják meg, amit akarnak, tombolnak. Tessék csak megnézni, mit művel a politikus a lengyel belpolitikában. Most éppen bojkottra hív fel az elnökválasztás ellen. Ebben a magyar fél nem kíván a segítségére lenni.
New York Times/Reuters A lap arról ír, hogy gazdasági katasztrófa leselkedik a magyarországi romák jelentős részére, miután a kormány enyhít a zárlaton. A tudósítás a miskolci roma nyomornegyedben megszólaltat egy négygyerekes apát, aki napszámosként dolgozott és az elsők között került az utcára, amikor beütött a baj. Munkanélküli támogatásra nem számíthat, viszont nincs semmiféle megtakarítása. Egy romos házban lakik a családdal, vizet a közkútról szokott hozni. Jövedelme: nulla. A kormány által hozott mentőintézkedések az üzleti világot célozzák meg, nem foglalkoznak a legkiszolgáltatottabb emberek napi megélhetésével. Így azok most fokozott egészségügyi kockázatokkal is kénytelenek szembenézni, mondják aktivisták. Merthogy a lazításokkal a vírus immár könnyen átterjedhet a városokról a vidéki területekre, ahol sok roma él. Közülük 300 ezren gettókban. Ezek az emberek krónikusan betegek. Vagy alul- vagy túltápláltak, sokuknak már így is légzési gondjaik vannak. Nemigen tudnak távolságot tartani a többiektől. A körülmények nem olyanok. Márpedig robbanékony elegyet képez a rossz gazdasági helyzet és kórokozó. Először kölcsönkérnek, már ameddig kapnak. Majd rászorulnak a lopásra és betörésre. Ha a ragály elér olyan településeket, mint Miskolc, és alábbhagy a szolidaritás, akkor mindebből gyorsan rendőrségi probléma lesz, fejti ki aggályát az egyik jótékonysági szervezet képviselője. Révész Máriusz a kormány nevében azt állítja: helyes a stratégia, hogy a hatalom munkát akar adni és nem segélyeket. Az egyik aktivista ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a nyomortelepeken a napi túlélés a tét. Elemzők rámutatnak, hogy Orbán fokozza a romaellenes retorikát és nem is veszít sokat politikailag, ha megfeledkezik erről a kisebbségről, amely amúgy is előítéletektől és hátrányos megkülönböztetéstől szenved. Krekó Péter arra emlékeztet, hogy a kormány csak akkor lép, ha úgy érzi, hogy veszély fenyegeti. A Political Capital igazgatója megjegyzi, hogy a kormány abból is hasznot húz, ha az emberek látják, hogy vita van a romák körül, mert mutathatja, hogy érvényt szerez a jogrendnek. És ez egyhamar nem is fog megváltozni – állapítja meg az elemző.
Guardian A szlovén miniszterelnök az orbáni utat követi, amikor támadja a sajtót és a migránsokat. Úgy tűnik, hogy politikai előnyt igyekszik kovácsolni a koronaválságból. Jansa, aki Trumphoz hasonlóan kemény üzeneteket szokott közzétenni a twitteren, a magyar vezető szoros szövetségese. Amióta öt héttel ezelőtt ismét hatalomra került, erejét javarészt a vírus megfékezése kötötte le. Ám az ellenfelek attól félnek, hogy magyar mentorát követi, amikor a maga javára akarja fordítani a bajt. Azon kívül támogatja majd Orbánt és a lengyel vezetést az EU-ban, miután mindkettő azon van, hogy az unió csak ne oktassa ki a tagállamokat demokráciából és jogállamból. Szlovénia jövőre soros elnök lesz a szervezetben. Jansa a kampány során az idegen- és iszlámellenességre, valamint a gyűlöletbeszédre épített – mutat rá a marobori egyetem egyik professzora. Akárcsak Orbánt, őt is azzal vádolják, hogy támogatja a kliensrendszert, továbbá a korrupciót, viszont mellette áll egy tévéhálózat, amelyet a magyar miniszterelnökhöz közel álló szereplők finanszíroznak. Egy grazi elemző azt mondja, hogy a politikus a Brüsszel- és migránsellenes retorikával sikeresen tartja távol magától az anyagi visszaélések gyanúját, ebben is magyar barátjára emlékeztet. Azon kívül neki is vastag bőr van a képén. Amióta visszaszerezte a hatalmat, a politikus különös hevességgel rontott neki egy tényfeltáró újságírónak, akit azóta rendőri védelem alá helyeztek, mert súlyos fenyegetéseket kapott. A Riporterek Határok Nélkül és más nemzetközi sajtószervezetek nyílt levélben szólították fel Jourovát, a Bizottság alelnökét, hogy hozza szóba a kérdést a szlovén kormánynál. Merthogy immár a sajtómunkás életét féltik, mivel a hatalom támogatói közellenségnek nyilvánították. Azóta a kapcsolatfelvétel meg is történt Brüsszel részéről, de a jelek szerint az intés lepereg Jansáról. Aggasztó jel továbbá, hogy a ljubljanai parlament legújabb döntése értelmében az civilek a jövőben nem működhetnek közre az infrastruktúra fejlesztések várható környezeti hatásainak felmérésében. Viszont az alighanem visszafogja a miniszterelnök kezét, hogy kénytelen koalícióban kormányozni. A már idézett maribori szakértő szerint nem kétséges, hogy a politikus elmenne ugyanaddig, mint Orbán, de szerencsére az ellenzék még erős, és lehet, hogy a hazai szövetségesei sem támogatják mindenben a politikust.
Die Welt Ünnepelnek az európai együttműködés ellenfelei, mert az egészségügyi szükségállapot meggyengíti az EU-t és annak intézményeit, és még a legfelsőbb szintű távkonferenciákon is nehéz kompromisszumra jutni, akár igen komoly kérdésekben. Az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet egyik munkatársa szerint Orbán Viktor például kifejezetten profitálhat a mostani helyzetből, mert korábban is csak nehezen lehetett elképzelni, hogy a tagállamok közösen akarnának fellépni Magyarországgal szemben, jelenleg viszont teljesen kizárt egy ilyen határozat. Európa csak akkor működik, ha képviselői mindenhonnan összegyűlnek, személyesen tárgyalnak, megállapodnak. A távszavazással viszont alig-alig lehet fenntartani a döntésképességet, ami főként az Európai Tanácsra érvényes. A videokapcsolat miatt oda a megbeszélések bizalmas jellege, nehézkes megegyezésre jutni, nem lehet senkit sem bizalmasan félrevonni, hogy jobb belátásra bírják. A részvevők nem tudhatják, hogy a többieknél ki mindenki hallgatja még a beszélgetés, és hogy azt nem veszik-e fel. Ily módon viszont nemigen lehet dűlőre jutni a kényes témákban.
Wall Street Journal A mostani járvány próbára teszi a vezetőket az egész világon. A brazil elnök például felsült, Merkel népszerűsége ezzel szemben jócskán megnőtt. Azután vannak az olyanok, mint Orbán Viktor, aki arra használta fel a válságot, hogy kiterjessze amúgy is átfogó hatalmát. A legjobban a brit és az izraeli kormányfő élt a helyzet kínálta lehetőséggel, hogy megerősítse a saját pozícióit. Nem mintha fel tudták volna tartóztatni a vírust, viszont a fertőzés jóvoltából célba jutnak a fő üzeneteik. A politikusok akkor tudnak nyerni, illetve ismételni a választásokon, ha el tudják hitetni az emberekkel, hogy országuknak pont arra van szüksége, amit ők kínálnak. Trump például most azzal akart kampányolni, hogy Amerika a világ erősebb gazdasága, de hát erről már szó sem lehet a ragály miatt. Putyin is bajban van, hogy milyen programot hirdessen meg, hiszen az eredeti üzenet az lett volna, hogy az ország stabil és tekintélyes, továbbá gazdaságilag egyre biztosabb lábakon áll. Netanjahu viszont a fertőzés révén meg tudta osztani az ellenzéket, elérte, hogy elhalasszák ellene a korrupciós pert és tovább irányíthassa az országot. A mottó: az ilyen időkben erős kormányfő kell, aki igazi többségre támaszkodik. Johnson ugyanakkor azzal érvelt, hogy az kellő többségre van szükség az Alsóházban. Továbbá ha azt olvasni, mekkora összegeket kell költeni az olaszokra és a spanyolokra, akkor a brit átlagember örül, hogy az ország otthagyta az EU-t. Az izraeli miniszterelnök már évekkel ezelőtt hatásosan fejtegette, hogy ne futóhomokra, hanem sziklára építsd a házad, ha nem akarod, hogy elsodorja a szél. Azok a politikusok, akik figyelmen kívül hagyták ezt a tanácsot, most nehéz helyzetben vannak, mivel a víz emelkedik és a szél bömböl.
Szerző

Drónnal csempésztek 11 kiló kokaint Mexikóból az USA-ba

Publikálás dátuma
2020.05.05. 06:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az amerikai hatóságok már a múlt héten is lefoglaltak egy kisebb, légi úton érkezett metamfetamin szállítmányt.
Legalább tizenegy kilogramm kokaint csempésztek drónnal Mexikóból az Egyesült államokba – közölte hétfőn este az amerikai vám-, és határvédelmi hivatal (CBP). A délnyugati Arizona állam területén ledobott drog ára mintegy 306 ezer dollár (98 millió forint) volt. Az amerikai hatóságok már a múlt héten is lefoglaltak egy kisebb, légi úton érkezett metamfetamin szállítmányt. A három bevetett drónból kettőt sikerült elfogni – tette hozzá a CBP.
Szerző