"Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot

Publikálás dátuma
2020.05.04. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége. A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik. A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: „Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”. A számok alapján cseppet sem túlzott. A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon. Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. „Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért” – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben. Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége „az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul”. Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése. Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni. – Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat. A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak. – Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.

Mindenki hallgat

A Bahart reorganizációs terve miatt megkerestük Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, valamint Orbán Viktor kormányfő szóvivőjét is. Azt kérdeztük, mit szólnak hozzá, hogy egy állami tulajdonú cég bérbe adná egy nyereséges ágazatának üzemeltetését. A miniszterelnöktől nem jött válasz, míg a tárca nélküli miniszter nevében a hajózási cég állami tulajdonrészét képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség reagált: a Baharthoz irányította lapunkat. Megkerestük a Balatonfüreden jelenleg vitorláskikötőt építtető Magyar Vitorlás-szövetséget is, ám a szervezet arra hivatkozva nem foglalt állást, hogy nem illetékes. 

Kincses Sziget és az összefonódások

A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak. A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér. A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól. Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A. 
Szerző

Leállással indul újra az egészségügy

Publikálás dátuma
2020.05.04. 06:00

Fotó: Jani Martin / Népszava
Nehéz helyzetbe hozta az egészségügyi szolgáltatókat és a betegeket is Kásler Miklós ellentmondásos, hiányos utasítása. Csak vírusmentes beteget fogadhat a mától részben "újranyitott" ellátórendszer, de azt még tegnap este sem tudták az orvosok, kinek, hol, hogyan kell ezt igazolnia.
Kapacitáshiány és a finanszírozás rendezetlensége is nehezíti az egészségügyi ellátórendszer hétfőtől tervezett újraindítását. A szolgáltatók egy része csütörtök késő este, vagyis közvetlenül a hosszú hétvége előtt kapta meg Kásler Miklóstól, a humántárca vezetőjétől azt a levelet, amelyben a miniszter jelezte: szigorú megkötésekkel, de három nap múlva újraindítják a rendszert. A nem sürgős beavatkozásokat azonban csak úgy lehet elvégezni, ha előtte letesztelték a pácienst, nem koronavírusos-e. Ez a szabály az állami és a magánszolgáltatásokra is vonatkozik. Csakhogy a szervezési problémákon túl az sem tisztázott ki viseli ennek a költségeit. Kérdéses az is, hogy hol lesz elegendő kapacitás a szükséges úgynevezett PCR-vizsgálatok elvégzésére. Ez az a teszt, amivel az orrból, garatból vett mint alapján a legmegbízhatóbban lehet igazolni a fertőzöttséget. Ha az állam nem vállalja ennek a vizsgálatnak a költséget, és az a páciensekre marad, úgy az előírt teszt komoly vagyoni előszűrőként akadályozhatja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Jelenleg a piacon féltucat magánszolgáltató végez ilyen vizsgálatot, az árak 30 és 60 ezer forint közöttiek. További gondot okoz, hogy miután a PCR-vizsgálat minősített laboratórium nélkül nem végezhető, és a magánszolgáltatók sem tudnak korlátlan számú tesztet vállalni.
A rendelet kiadása után megkérdeztük az operatív törzset arról, pontosan hogyan indul az ellátás, miként oldják meg a PCR-tesztelést. Azt felelték, hogy az ellátórendszer újraindításával kapcsolatos kérdésekre hétfőn válaszolnak. Ez azt valószínűsíti, hogy az érintett szolgáltatók a fontos részletek tisztázásig megpróbálják valahogy távol tartani a pácienseket. Egy magán fogorvos arra is felhívta a figyelmünket, hogy ha ő tesztet rendel, annak eredményéről 36 óra múlva szerezhet legkorábban tudomást, addig kellene a pácienst a rendelőben tartani, vagy ha hazaengedik, másnap már tesztelhetné újra. A közszolgáltatásban is kérdésesnek tartják, hogy hol fogják elvégeztetni azt a tesztet, amely már feltétele annak, hogy valaki befeküdjön a műtétre. Emellett azt is szóvá tették, hogy a betegeknek előírják a vírusmentes állapot igazolását, de az egészségügyi dolgozók kötelező teszteléséről nincs szó az újraindítás feltételei között. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által megrendelt vizsgálatokat most nyolc laborban végzik. Köztük van egy magánlabor, a Synlab. Itt 24 órás műszakban napi 500 mintát tudnak elemezni, a kapacitásuk legfeljebb 100-200-zal bővíthető. Ám eddig kizárólag állami megrendelésre dolgoztak. Hasonló a helyzet a Corden magánlaborban is: itt napi 1000-2000 minta vizsgálatára képesek, de kizárólag intézmények kórházak, klinikák megrendeléseit fogadják. A lakosság számára is elérhető diagnosztikai vizsgálatot a Mikromikomed Lab kínált elsőként az országban. Ők március közepétől fogadták a mintákat és mostanra túl vannak több ezer PCR vizsgálaton. A Rózsakert Medical Center szintén vállal ilyen tesztet, ám ahhoz a laboratóriumi vizsgálatot a Mikromikomed Lab végzi. Rose Klinika által kínált 59 ezer forintos csomagban például benne van egy PCR és egy szerológiai vizsgálat orvosi tanácsadással. Ám eddig szinte csak saját pácienseik számára végezték. Papik Kornél a klinika ügyvezetője kérdésünkre azt mondta a napi vizsgálatszámaikat legfeljebb néhány tízzel tudják bővíteni.

Heti 110 műtét helyett 30

Még április közepén 91 kórháztól, a humántárcától és a Belügyminisztériumtól is megkérdezte az MSZP elnöke, Tóth Bertalan egyebek mellett azt: „Mennyi előjegyzett (nem életmentő) műtétet kellett elhalasztani 2020. április 16-ig?” Mint most kiderült, egyetlen esetben kapott konkrét választ. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben a veszélyhelyzeti intézkedések következtében a beavatkozások közel háromnegyedét halasztották el ebben az időszakban. Míg korábban átlagosan heti 110 műtétet végeztek, addig most a veszélyhelyzet ideje alatt átlagosan harmincat.  

Szerző

Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2020.05.03. 17:31

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 18. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 9 (kilenc) 19 (tizenkilenc) 20 (húsz) 29 (huszonkilenc) 44 (negyvennégy) 45 (negyvenöt) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt. 5 találatos szelvény 48 darab, nyereményük egyenként 273.455; 4 találatos szelvény 1.976 darab, nyereményük egyenként 6.645; 3 találatos szelvény 33.169 darab, nyereményük egyenként 1.820 forint. 
Szerző