Előfizetés

Folytatódik a magyar focibajnokság

Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.01. 20:19

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány hétfőtől az ország egész területén engedélyezi sportrendezvények nézők nélküli, zárt körülmények közötti lebonyolítását, illetve edzések megtartását és látogatását, amivel lehetővé válik a labdarúgó NB I folytatása.
A labdarúgó vezérkar számításai szerint legkorábban május 23-án kezdődhetnek meg ismét a mérkőzések a koronavírus-járvány miatt szüneteltetett NB I-ben és NB II-ben – derült ki abból az élő videóinterjúból, amelyet Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke Brain Bar Facebook-oldalának adott még a hivatalos bejelentés előtt (de valószínűsíthetően már annak ismeretében). „Ha lehetővé teszik, akkor elkezdjük a bajnokságot, az MLSZ elnöksége erről korábban állást is foglalt, és erről tájékoztatta a csapatokat is. A mi számításaink szerint május 23. és június 13. között tudnánk elkezdeni, és ez esetben be tudjuk fejezni június végére, július legelejére” – ismertette várakozásait az elnök, egyúttal egyértelműsítette: az NB I-ben és az NB II-ben az első időkben zárt kapus mérkőzések lesznek.
Csányi Sándor szerint az NB I és az NB II csapatai rendelkeznek olyan infrastruktúrával, amire támaszkodva megteremthetők az újrakezdés feltételei (mérkőzések előtti tesztelés, esetleges fertőzöttek elkülönítése, további egészségügyi előírások betartása), ám a tesztelés jelentős költségeit elő kell teremteni. Az MLSZ-elnök szerint a bajnokság újraindulása azért is fontos, mert így befolynak a klubokhoz a teljes idényre szóló szponzori pénzek.
Az amatőr futballra és a Bozsik-programra nem vonatkozik az újraindítási engedély, hiszen a résztvevők magas, nagyjából százezer fős létszáma, és a tesztelés költségessége ezt nem teszi lehetővé. 
A magyar válogatott Bulgária elleni Eb-pótselejtezőjének továbbra sincs időpontja, az elhalasztott meccsről az UEFA illetékes testülete május 11-én dönthet. 

Manipulálták 145 orosz sportoló doppingmintáját

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.30. 20:56
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az orosz fél hosszas huzavonát követően a tavalyi év elején adta át a nemzetközi ügynökségnek orosz sportolók 2012 és 2015 közötti ellenőrzési adatait.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megállapítása szerint 298 orosz sportolóból 145-nek a doppingmintáját manipulálták a moszkvai laboratóriumban. A WADA azután tette közzé vizsgálatának eredményét, hogy szakértői befejezték a labor adatbázisának ellenőrzését. Az orosz fél hosszas huzavonát követően a tavalyi év elején adta át a nemzetközi ügynökségnek orosz sportolók 2012 és 2015 közötti ellenőrzési adatait. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a WADA igent mondjon az orosz doppingellenes ügynökség (RUSADA) megnyirbált jogainak helyreállítására. A WADA vezetőtestülete decemberben határozott úgy, hogy megfosztja a RUSADA-t a megfelelési státusztól, és hozott olyan - az oroszok által megfellebbezett, így még nem végleges érvényű - döntést, amelynek értelmében az ország sportolói a nemzeti válogatott tagjaként négy évig nem vehetnek részt jelentős nemzetközi versenyeken, így a tokiói olimpián sem. A moszkvai labor működését és a RUSADA-t még 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésében megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. A manipulációról árulkodó adatokat a WADA 28 - a csütörtöki jelentésben meg nem nevezett - nemzetközi sportági szövetségnek küldte el.
"Ez volt a doppingellenes küzdelem történetének legbonyolultabb vizsgálata, amely több ezer mintát, több száz sportolót érint"

- nyilatkozta Vitold Banka, a WADA elnöke.

Senna emléke ma is él

Korom Milán
Publikálás dátuma
2020.04.30. 11:30
1960-1994
Fotó: AFP
Pénteken lesz 26 éve, hogy a háromszoros világbajnok brazil pilóta halálos kimenetelű balesetet szenvedett Imolában.
A Forma-1 1950 óta íródó történetében sok nagy csatának lehettek szemtanúi a sportág szerelmesei, ezek közül az egyik, hanem a legnagyobb rivalizálás Alain Prost és Ayrton Senna között zajlott. Kettejüknek összesen hét világbajnoki címe van – Prostnak négy (1985, 1986, 1989, 1993) Sennának pedig három (1988, 1990, 1991) – az 1988-as és az 1989-es szezonban pedig csapattársakként versenyeztek a McLarennél.
Senna Sao Paulóban, 1960. március 21-én látta meg a napvilágot, édesapja bátorítására négyéves korában ült először gokartba, első versenyén, 13 évesen az 1-es rajtszámmal indult, és a célban is elsőként intették le. A Forma-1-ben 1984-ben egy kiscsapat, a Toleman versenyzőjeként mutatkozott be. Már második versenyén pontot szerzett, első idényében háromszor állhatott fel a dobogóra. A következő évtől már a Lotusnál versenyzett és három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett. 1988-ban szerződött a McLarenhez, ahol Prost csapattársa lett. Ekkor kezdődött kettejük legendássá vált versengése, ami végül odáig fajult, hogy a „professzorként” emlegetett franciával a hivatalosan megkövetelt alkalmakat leszámítva nem is beszéltek egymással.
Az 1988-as vb-t a brazil nyerte, de a következő évben a francia mögött csak második lett. Az utolsó előtti, Japán Nagydíjon Sennának győznie kellett volna, de összeütközött csapattársával, s miután kocsiját pályamunkások tolták vissza, hiába intették le elsőnek, diszkvalifikálták. 1990-ben ismét ő lett a világbajnok, a cím sorsáról ismét egy szuzukai baleset döntött. A brazil és az akkor már Ferrarival versenyző francia az első kanyarban ütközött és mindketten kiestek.
„Azt hiszi, hogy nem halhat meg, mert hisz Istenben. És ez nagyon veszélyes” – mondta Prost. Senna – aki 1991-ben harmadszor is világbajnok lett, 1992-ben egy gyengébb McLarennel negyedikként zárt, 1993-ban másodikként végzett Prost mögött – később elismerte, szándékosan idézte elő a karambolt.
„Az utolsó versenyemen, Adelaide-ben már világbajnokként ünnepelhettem a dobogó második fokán, azonban a futamgyőztes Ayrton megfogta a kezem és azt akarta, én is a dobogó legtetején ünnepeljek. Ez a pillanat változtatta meg teljes mértékben a kapcsolatunkat” – elevenítette fel kettejük viszonyát Prost.
Senna a ’94-es évadra a Williams csapathoz igazolt át, az első két nagydíjon hiába indult az élről, mindkétszer kiesett. A San Marinó-i Nagydíj baljós előjelekkel indult: az első szabadedzésen a brazil Rubens Barrichello hatalmasat bukott, csoda volt, hogy törött orral megúszta az egészet. Másnap az újonc osztrák Roland Ratzenberger egy hasonlóan nagy balesetben életét veszítette.
„Nagyon félek, nemcsak a haláltól, a sebesüléstől is. Ami jó dolog, mert erősíti az életösztönömet, és megakadályoz, hogy bizonyos határokat túllépjek” – nyilatkozta Senna még 1990-ben a brazil Playboynak. A brazil pilóta Ratzenberger halála után elgondolkodott, hogy másnap, május 1-jén rajthoz álljon-e, végül vállalta a küzdelmet, hat körön át az élen is haladt. A hetedikben több, mint 300 kilométeres sebességgel a Tamburello-kanyarban a pályáról lecsúszva a gumikorláttal nem védett betonfalba csapódott. A következő percekben tévénézők százmilliói szemlélték döbbenten, amint a mentők sikertelenül próbálják újraéleszteni, majd helikopterrel kórházba viszik. Itt sikerült a szívét újraindítani, de 18 óra 40 perckor halottnak nyilvánították – a halál időpontjának az ütközés pillanatát, 14 óra 17 percet adtak meg.
„A végén barátok lettünk, Ayrton még a magánéletéről is elárult dolgokat nekem. Még egy üzenetre is emlékszek, amit a 1994-es imolai verseny előtt mondott, nem sokkal a halála előtt: »Mindannyiunknak hiányzol Alain.« Éppen az a TF1 televízió készített vele interjút, ahol kommentátorként dolgoztam. Mivel tudta, hogy ott dolgozom, ezért üzenhette ezt, azonban pont nem voltam bent a stúdióban. A halálát követően mutatták csak meg nekem ezt az üzenetet és azonnal könny szökött a szemeimbe. Az egész F1 arról szólt ekkortájt, hogy Senna vagy Prost. Össze voltunk kötve egymással és nem csak a versenyzésben, hanem az életben is. Örökké a szívem mélyén fogom őrizni a rivalizálást és a barátságot is egyaránt” – emlékezett vissza Prost.

Nemzeti hősként tisztelik Brazíliában

Senna 161 F1-es nagydíja során 65-ször volt a leggyorsabb az időmérőn, edzéselsőségeinek rekordját a hétszeres világbajnok német Michael Schumacher tudta megdönteni 12 évvel később – ezt a csúcsot azóta már Lewis Hamilton tartja 88-cal. A 34 évesen elhunyt legendának számos szobrot és emlékművet emeltek, az egyiket az imolai pályán, a végzetes baleset helyszínén. Életéről több könyv, film, sőt dal is született. Hazájában nemzeti hősnek számít, utcák, autópályák, alagutak és terek viselik a nevét, a brazil labdarúgó-válogatott az ő emlékének ajánlotta 1994-es világbajnoki győzelmét. Brazíliai temetésén 1,5 millió ember vett részt és háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el.