Hernádi: a járvány előtti világ sose tér vissza

Publikálás dátuma
2020.05.01. 19:17

Fotó: Népszava
Az olajcég a koronaválság miatt közel félezer hazai töltőállomásából ideiglenesen 28-at bezár, csökkenti beruházásait, nem fizet osztalékot és a jövőben is alkalmazkodik a változó környezethez.
A vírusszabályok leegyszerűsítették a Mol eddig se túl mozgalmas közgyűléseinek menetét: Magyarország legnagyobb vállalatának igazgatósága a tulajdonosi összejövetel helyett csütörtökön elfogadta saját, 2019-et lezáró javaslatait. A társaság a tavaly csoportszinten elért 228 milliárd forintos nettó eredményéből így a válság előtti ígéretek ellenére most nem fizet osztalékot. Ilyenre 2008-2010 óta, amikor az ellenséges szándékúnak minősített osztrák OMV, illetve orosz Szurgutnyeftyegáz jelentősebb csomagot birtokolt a cégből, nem akadt példa. Miután a magyar állam e részt megszerezve a Mol negyedének tulajdonosává vált, az osztalék rögtön évi 50-100 milliárdra ugrott. (Ezért is komoly érvágás a mostani váltás például a Corvinus Egyetemnek, amely az államtól tíz százaléknyi Mol-részhez jutva idén bízvást jelentős osztalékbevételre számíthatott.)    Dolgozunk tovább - fogalmazott az ülés utáni online sajtóbeszélgetésen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A térségi ellátás biztonságát szem előtt tartó cégcsoportként folyamatosan alkalmazkodnak a koronavírus-válság alakította környezethez. Miközben 2019. sem számított zökkenőmentesnek (kissé a nyereség is lekonyult), azt a bekövetkezett összeomlásszerű változások miatt már visszasírják - tette hozzá. Miközben tavaly a legnagyobb fejtörést a számukra az üres állások feltöltése jelentette, ma már 25 ezres állományuk 40 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Kérdésünkre leszögezte: a vírusválság nyomán elbocsátásokról nem döntöttek, de ezt a jövőre nézve nem zárta ki. 486 hazai töltőállomásukból viszont 28-at ideiglenesen bezárnak. Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: hazai kútjaikat vállalkozó-partnerek üzemeltetik, akik foglalkoztatási döntéseibe nem szólnak bele. Mindazonáltal számos enyhébb megoldás is ismert a reményeik szerint átmeneti időszak áthidalására. Úgy számolnak, hogy a nyáron kútjaik ismét teljes üzemre állhatnak vissza. Hernádi Zsolt 2020-ra nem kívánt nyereségelőrejelzést adni, de emlékeztetett, hogy 2,5 milliárd dolláros ígéretüket visszavonták. (Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője korábban azt sem zárta ki, hogy a Mol idén lényegében egyáltalán nem termel profitot.) A csoport most egymilliárd dollárral csökkenti beruházási keretét. (Tavaly 2030-ig 4,5 milliárd dollár petrolkémiai-vegyipari beruházást ígértek 2030-ig.) Igaz, az érintett terveket nem nevesítették, miközben hangsúlyozták, hogy kiemelt fejlesztéseik - így a tiszaújvárosi poliolüzem vagy a fővárosi székház építése - zökkenőmentesen zajlik. Noha már a tavalyi, hordónként 60 dollár környéki világpiaci olajárat is alacsonynak tartották, a kurzus csütörtökön 24 dollár körül állt és már járt lejjebb is. Miközben Hernádi Zsolt emiatt nem zárta ki bizonyos, drágán termelő kútjaik ideiglenes bezárását, Ratatics Péter kérdésünkre kifejtette, hogy Magyarországon csak öt kis olaj- és három gázmezőt állítottak le átmenetileg, amelyek a hazai kitermelés kevesebb mint egy százalékát képviselik. Bár a finomítást elvileg jól is érinthetné az alapanyagár összeomlása, az üzemanyagok iránti kereslet a Mol által ellátott térségben átlag 40 százalékkal visszaesett. Finomítóik kihasználtságát most mintegy 70 százalékra csökkentették. 60 százalék alatt viszont már részleges leállásokra lenne szükség, amit mindenképp elkerülendőnek tart. Petrolkémiai, műanyagipari üzletáguk viszont szinte egyáltalán nem mutat visszaesést. Emlékeztetett, hogy almásfüzitői üzemük átállt vírusölő fertőtlenítő gyártására. Kérdésünkre hozzáfűzte, hogy a Molnál is jelen lévő katonai törzs segített az ehhez szükséges alkohol-alapanyag felkutatásában, de a szállítmányozási akadályok elhárításában is közreműködtek. A töltőállomások egyre növekvő jelentőségű shopjainak forgalma bizonyos államokban - az ottani vírusszabályok miatt - még nőtt is. A Molt felkészülten érte a visszaesés, bár a 2040-re várt fogyasztási adatokkal most kellett szembesülniük - fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Ennek kapcsán a sokat bírált, azonnali hasznot nem feltétlenül mutató önellátás, tartalékolás és vezetéképítés hasznosságára figyelmeztetett. Bár a zöld átállás a Mol terveinek központi eleme, a politika által sokszor túl gyorsan sürgetett változtatások olykor már az ipar és a közellátás biztonságát is veszélyeztetik - vélekedett. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a finomítók nem csak üzemanyag-, hanem vegy- és műanyagipari alapanyag-előállítók is. A válság után, illetve az elkövetkező hónapokban ezt is figyelembe vevő, új európai és térségi iparpolitikát sürgetett. Bár a Mol se tudja pontosan, mit hoz a jövő, minden változásra felkészült. Egy biztos: a járvány előtti világ sose tér vissza - fogalmazott Hernádi Zsolt.

Marad az elfogatóparancs

A horvát legfelsőbb bíróság megváltoztatta az első fok döntését, így nem szűnt meg az ellene a horvát ügyészség által kiadott európai elfogatóparancs - közölte kérdésünkre Hernádi Zsolt. Tavaly év végén a Zágráb megyei bíróság a Mol-vezért a horvát INA 2009-es irányítás-átvételét illető korrupciós vádak miatt első fokon két év börtönre ítélte. Bár a gyanút határozottan elvető elnök-vezérigazgatót a magyar állam a számos horvát megkeresés ellenére nem adja ki, Hernádi Zsolt így változatlanul nem mehet külföldre. Igaz, a kijárási korlátozások miatt e tekintetben manapság sokan osztoznak a sorsában. 

Szerző
Frissítve: 2020.05.02. 11:22

Sportparkokra most 841 milliót költünk el

Publikálás dátuma
2020.05.01. 15:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
Még az idei költségvetésből elő kell teremteni ezt a pénzt.
A csütörtök este megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány egyetért a Nemzeti Szabadidős - Egészség Sportpark Program II. és III. ütemének folytatásával és annak keretében 45 településen előkészített sportparkberuházások programszerű kormányzati magasépítési beruházásként történő megvalósításával - vette észre az mfor.hu.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint ennek érdekében a Beruházási Ügynökség 841,1 millió forintot költhet el.

Az összegről Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia az idei költségvetés terhére. Ezzel az újabb támogatással már 9,876 milliárd forintra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet kihirdetése óta sportcélokra fordít. Amint azt nemrég megírtuk, ez napi bontásban is több mint 205 millió forint kiadást jelent.
Szerző

Megszűnik a foglalkoztatási alap önállósága, miközben a válság hatásaként százezrek kerülhetnek utcára

Publikálás dátuma
2020.05.01. 15:39

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Heteken belül érkezik a 2021-es költségvetés, aminek keretében az Orbán-kabinet éppen most látta elérkezettnek az időt a foglalkoztatási alap önállóságának megszűntetésére.
Miközben a kormány még azt sem tudja, miként alakul idén a gazdaság, már a 2021-es költségvetést tervezi. Sőt arra készülnek, hogy május 19-én be is nyújtják azt – derül ki a dokumentum tervezési köriratából. A kormány a tavaszi elfogadást az átláthatósággal és a tervezhetőséggel indokolja. Ám ha még a 2020-es év számai is bizonytalanok, a 2021-es költségvetés mondhatni még inkább homokvárra épül. A tervezési köriratból sok érdemi részlet nem derül ki – erre mindig nagyon vigyáz a Pénzügyminisztérium. A politikai cél, „hogy biztos alapot teremtsen a kormányzati programok megvalósításához, az intézményrendszer fenntartásához, a szükséges ellátások finanszírozásához, a családvédelmi és otthonteremtési intézkedések vívmányainak megőrzéséhez, miközben garantálja hazánk pénzügyi és fiskális stabilitásának megőrzését”. „A kormányzati intézkedések és célok teljesíthetőségének záloga a fegyelmezett költségvetési politika folytatása” - írják. Kétségtelen: a kormány a vírusválság közepette is ügyel az államháztartási hiány tartására. A 18 oldalas anyag talán az egyetlen kézzel fogható eleme, hogy a kormány véglegesen felszámolja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap önállóságát, ami a rendeleti kormányzás jegyében létrehozott Gazdaságvédelmi Alapba egyik előirányzatává válik. A munkáltatók és a foglalkoztatók befizetéseiből álló, NER-előtti nevén munkaerőpiacinak nevezett biztosítási alapból 2010 előtt 9 hónapig járt munkanélküli ellátás. Az Orbán-kormány aztán a forrást átkeresztelte „nemzetire”, a munkanélküli ellátást 3 hónapra csökkentette, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosította a közmunkákra. Szakértők legalábbis furcsállják, hogy az Orbán-kabinet akkor látta elérkezettenek az időt az alap önállóságának megszüntetésére, amikor a válság hatásaként százezrek kerülhetnek utcára, a munkanélküliség pedig az eddigi három százalékról akár tíz százalékra is ugorhat.
Szerző