Előfizetés

Putyin még nem vonul be szentként a Moszkva mellett épülő katonai templomba

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.01. 17:13

Fotó: Vadim Savitskii / AFP/Sputnik
Nem lesz Putyin elnököt ábrázoló mozaikkép az orosz hadsereg Moszkva mellett épülő templomában. Az erről nyilatkozó illetékes egyházi vezető utalt arra, hogy az államfő egyelőre nem szeretné magát ilyen módon ünnepeltetni.
Bár a jövő nemzedékei „egy nap még hálásak lesznek” a mostani orosz vezetés teljesítményére, de ezt ma még korai lenne kifejezni – reagált még a múlt vasárnap Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke arra a hírre, hogy mozaikkép készül róla az orosz hadsereg hatezer ember befogadására alkalmas főtemplomában. Nem kellett sokat várni arra, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov által tolmácsolt szavai szavai eljussanak az építőkhöz, és Sztefan Privalov klini püspök, Kirill pátiárka vikáriusa a munka ünnepén jelentette be: „Nem lesz Vlagyimir Putyin elnököt ábrázoló mozaik az orosz hadsereg felszentelés előtt álló főtemplomában a Moszkva közeli kubinkai Patriot parkban.” Az államfő kívánságával összhangban ugyanis a művészeti tanács úgy döntött, hogy nem fogja felhelyezni a mozaikot a szentélyben. Az elmúlt napokban az orosz sajtóban feltűnést keltett egy fotó, amely az épülő templomnak a Krím félsziget 2014-es visszacsatolásának tiszteletére készülő mozaikképet ábrázolta. Ezen Putyiné mellett megjelent Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház és Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és Valerij Geraszimov vezérkari főnök képmása is. A püspök, aki egyben a katonai főtemplom plébánosa is, azt mondta: fotó még a műhelyben készült. A templom dekorációjában egyébként az orosz hadtörténet jeles alakjai, így Szuvorov, Kutuzov, Nahimov, Dmitrij Donszkoj és Alekszandr Nyevszkij alakja mellett megjelenik majd Joszif Sztálin szovjet diktátoré is, a második világháború európai szakaszának lezárását követő, a moszkvai Vörös téren megtartott győzelmi parádéval a háttérben. Az orosz fegyveres erők orosz-bizánci stílusban megépített, a kereszttel együtt 95 méter magas főtemplomát az eredeti tervek szerint május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulóján szentelnék fel, azonban az időpont körül még vita van. Az ünnepséget és az ahhoz kapcsolódó a katonai díszszemlét a járványhelyzet miatt későbbre halasztották, így a templom felszentelésének a dátuma is bizonytalanná vált. A hadsereg főtemploma a tervek szerint egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

Zöld utat kapott Netanjahu

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.05.01. 15:07
Netanjahu elleni tüntetés Tel Avivban
Fotó: DANIEL BAR ON / AFP/Anadolu Agency
Nincs jogi akadálya annak, hogy a korrupcióval vádolt Benjamin Netanjahu kormányt alakítson. A trumpi béketerv végrehajtására készülő kabinet sokat kockáztat.
Az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság vasárnap és hétfőn hallgatja meg a Benjamin Netanjahu és Beni Gánc közötti koalíciós megállapodást valamint a vádemelés alatt álló Netanjahu kormányalakítási jogát megkérdőjelező három petíció szerzőit, vérmes reményeket azonban már nem táplálhatnak a kezdeményezők. Aviháj Mandelblit főügyész ugyanis csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság kérésére válaszolva ismertette szakvéleményét, miszerint nincs jogi akadálya annak, hogy a korrupcióval, csalással és hivatali visszaéléssel vádolt, elítélése esetén büntetett előéletűnek számító Netanjahu ismét kormányt alakítson. Bármennyire lehangoló is a legfőbb ügyész álláspontja azok számára, akik Netanjahu újbóli hatalomrajutásától a jogállamiságot és a demokráciát féltik, Mandelblit épp azt bizonyította, hogy az utóbbi évek unortodox hatalmi törekvései ellenére az igazságszolgáltatás független maradt. A hatályos törvények értelmében ugyanis a vád alá kerülő képviselőnek vagy miniszternek le kell mondania, ám a jogszabály nem rendelkezik arról az esetről, ha a miniszterelnök a vádlott. Ez a jogi hézag tette lehetővé, hogy bár tavaly novemberben három ügyben is vádat emelt a főügyész Netanjahu ellen, ügyvivő miniszterelnökként helyén maradhatott, sőt, kormányt is alakíthat. Mandelblit, aki e tisztsége előtt még Netanjahu közvetlen munkatársa volt, maga emelt vádat az ügyvivő miniszterelnök ellen és jogi álláspontja csütörtöki ismertetésekor is hangsúlyozta, hogy a vádirat súlyos bűncselekményeket tartalmaz, amelyeket a vádlott miniszterelnöki tisztségben követett el. Leszögezte: bonyolítja a jogi helyzetet „egy köztörvényes vádlott miniszterelnöki pozíciója”, mert az ő feladatai közé tartozik a rendészet és az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú tisztségviselőinek kinevezése is. Mandelblit a koalíciós megállapodással kapcsolatos aggályait is megosztotta, azt, hogy a rotációs rendszerben működő egységkormány – a koalíciós megállapodás szerint 18 hónapig Netanjahu, majd újabb 18 hónapig Gánc lesz a kormányfő –új kormányzati berendezkedést hoz létre, sarkalatos törvények módosítását feltételezi, de mint mondta, ennek ellenére sem szabad megváltoztatni a megállapodást. A politika meg is tette az első lépést. Az izraeli parlament, a Knesszet csütörtökön megszavazta a rotációs törvény első olvasatát. (Három megerősítésre van szükség a megállapodás törvényben rögzítéséhez és ahhoz, hogy a május 24-én kezdődő korrupciós pere ellenére Netanjahu miniszterelnök, majd helyettes lehessen.) A javaslat simán, 72-40 ellenében át is ment, a Gánc által faképnél hagyott ellenzék ereje nem elegendő a megakadályozásához. Az Izraelt alapító és megerősítő egykori nagy vezetőket adó Munkapárt gyakorlatilag megszűnt – a Knesszetbe legutóbb három képviselőt tudott bejuttatni, de ők is két felé szakadtak, ketten beálltak Gánc és Netanjahu mögé -, a civilmozgalmakból kinőtt új ellenzéki pártok pedig nem találják az ellenszert Netanjahu populista illiberalizmusára. A volt vezérkari főnök, a politikában újonc Beni Gánc, aki a Kék-Fehér vezéreként azzal állította maga mögé szavazók millióit, hogy alternatívát ígért és állította, soha nem lépne be egy Netanjahu vezette kormányba, most azzal indokolja döntését, hogy a kormányon belül kíván a jogállamiság őre lenni. Hogy erre milyen esélye van az izraeli politika leghosszabb ideje hatalmon lévő politikusával szemben, nem nehéz kitalálni. Sokat elmond erejéről az is, hogy ez a koronavírus járványra hivatkozva tető alá hozott nemzeti egységkormány is csak Netanjahu vezérletével tud megalakulni, Gánc próbálkozása azon bukott el, hogy el akarta zárni koalíciós társát az igazságszolgáltatásba való beleszólástól. Netanjahunak azért volt fontos, hogy elsőként legyen miniszterelnök, mert az igazságszolgáltatási és rendészeti kulcspozíciókba a kinevezések ez idő alatt történnek meg és az ellene emelt vádak ellenére jogában áll megvétózni az új főügyész, államügyész és rendőrségi vezető kinevezését.

Trumpban bízik Netanjahu

A nagykoalíció – legalábbis a Times of Israel értesülései szerint – azt tervezi, már júliusban megkezdi az amerikai béketervben előirányzott ciszjordániai területek annektálását. A megállapodás szerint a kabinet együttműködik az Egyesült Államokkal, főként a területek pontos mérete és a nemzetközi közösséggel való párbeszéd kérdésében. A Trump-kormányzat Mike Pompeo külügyminiszter révén hétfőn áldását adta a lépésre. Az amerikai elnökválasztás azonban keresztbe húzhatja Netanjahu számításait, ha Trump pozíciói rosszabbodnak, a nevéhez fűződő „béketerv” is kevésbé lesz fontos számára. A demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden egyelőre annyit jelzett, megválasztása esetén az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben hagyná, bár hiba volt oda költöztetni, ezen már nem változtatna. Az annexióról Biden nem nyilatkozott. Más nemzetközi támogatásra viszont aligha számíthat e téren Izrael – nemcsak az arab világ, az Európai Unió és más országok, köztük Oroszország is jelezte, csak a kétállami megoldást támogatják.

Boris Johnson már látja a napfényt és a legelőt

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.05.01. 14:37

Fotó: BEN STANSALL / AFP
A brit kormányfő jövő hétre ígérte annak az ütemtervnek a közzétételét, amely felvázolja a kiutat a március 23-án este bevezetett karanténból.
A brit kormányfő 36 nehéz nap után csütörtökön első ízben vezényelte le a Downing Street 10.-ben minden délután megrendezett sajtótájékoztatót. A néhány kilót vesztett, időnként légzési nehézségekbe ütköző Boris Johnson érzékletes szófordulatai még úgy is üdítően hatottak robotszerű minisztereihez képest, hogy a felfokozott várakozás ellenére nem szolgált konkrétumokkal az országos karanténból való kiszabadulás feltételeivel kapcsolatban. A brit lakosság számára legfontosabb üzenete az lehetett, hogy az Egyesült Királyságban tetőzött a Covid-19 járvány.
„Mintha egy hatalmas hegycsúcs alatt vezető alpesi alagúton haladtunk volna keresztül, és most már látjuk a napsütést és a legelőt magunk előtt”

– fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette:
„létfontosságú, hogy most ne lazítsunk és rohanjunk bele egy második, még magasabb hegységbe”.

Annak ellenére, hogy az immár az idős- és szociális otthonokban, illetve saját falaik között elhunytak számát is magába foglaló statisztika továbbra is nagyon magas, meghaladja a 27 ezret, a legutóbbi hét nap átlaga „lefelé mutató tendenciára” utal. Boris Johnson
jövő hétre ígérte annak az ütemtervnek a közzétételét, amely felvázolja a kiutat a március 23-án este bevezetett karanténból, képes úgy újraindítani a gazdaságot, hogy az emberek biztonsággal használhassák a tömegközlekedést, a diákokat pedig visszaengedi az iskolapadokba.

A brit társadalom közeljövőjét meghatározó tényező az úgynevezett R0 ráta alakulása lesz. A vírus szaporodását mérő szám jelenleg 0,6 és 0,9 között mozog az Egyesült Királyságban, de ha 1 fölé emelkedik, az új esetek ijesztő nyomást helyezhetnek az egészségügyi ellátásra, melynek működőképességét éppen az emberek otthonmaradása biztosította. Ami az iskolákat illeti, minden bizonnyal elsőbbséget fognak élvezni a magasabb évfolyamok, melyek fegyelmezettebben képesek tartani a kétméteres távolságot, illetve közelebb állnak a 11, 16 és 18 éves korban esedékes, mérföldkő jelentőségű vizsgákhoz. Péntek reggel ritka világos és őszinte interjút adott a BBC reggeli hírműsorának a Heathrow Repülőtér vezérigazgatója. John Holland-Kaye bepillantást engedett az utasokra váró új világba a korlátozások feloldása után. Legalábbis kezdetben csak a „legkisebb kockázatot jelentő utasok” tehetik be egyáltalán a lábukat a repülőtérre. Mindenkit át fognak világítani, amikor megérkeznek a terminál elé, minden érkező és távozó utasnak megmérik a hőmérsékletét, minimalizálják a személyzet és az utasok közötti kontaktust és alaposan javítanak a repülőtér higiéniai feltételein. Holland-Kaye nem pontosította, ki jelent „alacsony rizikót”, de a kormány éppen eleget hangsúlyozta már, hogy a hetven éven felüliek és egyes krónikus betegségekben szenvedő emberek „különösen veszélyeztetettek”. Heathrow vezérigazgatója általánosságban is elmondta, hogy „illúzió” a társadalmi távolságtartás érvényesítése a tömegközlekedésben Egy friss közvélemény-kutatásból kiderül, hogy ha jövő héten enyhülnek is a drákói szigorúságú előírások, az emberek több mint a fele félne visszatérni a munkahelyére, 60 százalékuk pedig nem szívesen látogatná meg barátait otthonaikban. Harmaduk egyáltalán nem tekinti biztonságosnak, hogy kitegye a lábát hazulról, 35 százalékuk pedig elismeri, hogy pszichés problémák keletkeztek nála a karantén bevezetése óta.

Légiparádéval ünnepelt születésnap

Nehéz bármi pozitívumot találni a koronavírus-pandémiával kapcsolatban, ám a századik születésnapját csütörtökön ünnepelő Tom Moore szívmelengető története kivételt képez. Mint arról korábban is beszámoltunk, a második világháborús veterán járókeretére támaszkodva százszor körbement otthona kertjében és ezzel több mint 32 millió fontot gyűjtött össze az NHS alapítványai számára. Az elképesztő jótékonyság nyomán a bűbájos idős férfit kapitányból tiszteletbeli ezredessé és az angol krikett válogatott tagjává nevezték ki. A világ minden tájáról 125 ezer születésnapi üdvözlő lapot kapott, köztük II. Erzsébet kiránynőtől és Boris Johnson kormányfőtől is. Ami talán a legtöbbet jelenthette számára, az a bedfordshire-i otthona feletti történelmi légiparádé volt, Spitfire és Hurricane vadászrepülőgépekkel, illetve Wildcat és Apache helikopterekkel. Ez volt alighanem a minimum, amit a kitűnő szellemi állapotban lévő törékeny katonatiszt megérdemelt.