Várunk és reménykedünk – Budapest több pontján is találkozhatunk Márkus Sándor installációjával

Publikálás dátuma
2020.05.01. 10:42

Fotó: Béres Márton / Népszava
A sárgán villogó fényjelző készülékek a várakozás érzésének nehézségére hívják fel a figyelmet.
„Mindenki ismeri a sárga lámpát. Ez egyrészt azt jelenti, hogy üzemen kívül van a lámpa, valamint egy jelzés a várakozásra, míg eldől, pirosra vagy zöldre vált-e. Menj vagy maradj, igen vagy nem. (...) A világ most egy sárgán villogó közlekedési lámpa. Mi csak állunk előtte és várunk, várunk és reménykedünk. De legalább együtt vagyunk” – vallja Márkus Sándor rendhagyó installációjáról, amely a várakozás nehézségére hívja fel a figyelmet. A bábszínházi közegben is aktív alkotó Üzemen kívül című szolidaritási kampánya – amelynek kurátora és producere Barna Judit Annamária – a főváros több pontján valósul meg: a sárgán villogó fényjelző készülékeket a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Katona József Színház, a Hajas László Szalon, a Béla bár vagy a Madách téri Központ szabadon megközelíthető tereiben helyezte el.
A szombat estig látható installáció – amelyhez zenészként iamyank, és független színészként Nagy Dániel Viktor is csatlakozott – azt az érzést hivatott vizualizálni, amelyet a kialakult járványügyi helyzetben most mindannyian fokozottan tapasztalunk, hiszen nem tudjuk meddig kell még önkéntes karanténban lennünk, mikor mehetünk újra közös tereinkbe, vagy mikor ölelhetjük újra szeretteinket. Márkus Sándor úgy véli, fontos, hogy ezt az időt arra használjuk, hogy kicsit elmerüljünk magunkban, és ha ennek vége, emlékezzünk a várakozás érzésének nehézségére. A projekttel az alkotó szolidaritást is vállal mindazon intézmények mellett, akik a jelen helyzetben „üzemen kívül vannak”: jellemzően a kulturális-, a szórakoztató-, a vendéglátóipar és a turizmus képviselői.
Szerző

Kiss Tibor Noé kapja a Hazai Attila Irodalmi Díjat

Publikálás dátuma
2020.04.30. 17:29
Kiss Tibor Noé
Fotó: Marjai Janos / MTI
A szakmai zsűri döntése szerint az idei Hazai Attila Irodalmi Díjat Kiss Tibor Noé kapja – jelentette be a névadó születésnapján, rendhagyó módon online a Hazai Attila Alapítvány.
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. Az elismerést a korábbi években Bartók Imre, Tóth Kinga, Orcsik Roland és Nemes Z. Márió kapta. Az idei díjazott, Kiss Tibor Noé első, Inkognitó című regénye 2010-ben jelent meg, s ezzel a Bródy-díj zsűrije az öt legjobb elsőkötetes szerző közé választotta. Második regénye, Aludnod kellene címmel 2014-ben látott napvilágot, harmadik kötete 2020 őszére várható. 2015-ben Békés Pál-díjat kapott. Regényeit 2016 óta négy nyelvre (cseh, német, lengyel, szlovén) fordították le, és további négy nyelven (észt, horvát, román, szlovák) olvashatók egyéb írásai, novellái, regényrészletei. Szépirodalmi szövegei (tárca, tárcanovella, regényrészlet, vers) számos nyomtatott és online kiadványban, folyóiratokban és antológiákban is megjelentek. A díjazott személyéről az alapítvány kuratóriuma (Garaczi László, Hazai Éva, Berta Ádám, Németh Gábor, Sarankó Márta, Szegő János) és az általuk felkért zsűri (ezúttal Nemes Z. Márió, Gaborják Ádám, Nagy Gabriella, Szüts Miklós) hoz döntést. Az elismeréssel – egy magát megnevezni nem kívánó irodalomkedvelő támogató jóvoltából – egymillió forint pénzjutalom és egy Hazai Attila-festmény is jár. Az ünnepléssel egybekötött díjátadó est a jelenlegi helyzetből adódóan 2020 őszére várható. 
Szerző

Szeptember elején lehet könyvünnep

Publikálás dátuma
2020.04.30. 16:04

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A mai kormányzati bejelentés szerint augusztus 15-ig nem lehet ötszáz fősnél nagyobb rendezvényeket tartani, így a 91. Ünnepi Könyvhetet is későbbi időpontban rendezik meg.
„A koronavírus-járvány miatt sajnos, el kell halasztanunk a június 4-8. közé tervezett Ünnepi Könyvhetet. Terveink szerint ősszel fogjuk megrendezni, de ahogy manapság minden, ez is a külső körülmények függvénye” – olvasható a rendezvény honlapján is. Ahogy arról korábban a Népszava is beszámolt, a világjárvány miatt sok más európai könyvvásárhoz hasonlóan a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált is elmaradt. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke lapunknak elmondta, a két programot együttesen valósítanák meg, tervezetten szeptember első hétvégéjén. A háttérbeli munkálatok nem álltak meg, és mivel a programok jelentős része készenléti állapotban van, így a szervezést rugalmasan tudják alakítani. Az őszi könyvünnepen lesz a hagyományos Szép Magyar Könyv verseny, illetve az általános és középiskolai fiatalok számára az egyesülés által kiírt Tavasz 2020 című alkotói pályázat ünnepélyes eredményhirdetése is – tudtuk meg Gál Katalintól. A pályázatra – amelyet az „ez a tavasz nem olyan, mint a többi volt” felkiáltással hirdettek meg – rajzokat, festményeket, fotókat, rövid videókat, verseket és novellákat várnak a diákoktól május 31-ig. A legsikeresebb pályamunkákat nyomtatásban is megjelentetik, illetve kiállítást rendeznek belőlük az őszi rendezvény idején, s a legjobbakat értékes könyvcsomagokkal jutalmazzák.  
Szerző