Előfizetés

Szabad szemmel: a politika csak most kezd fejre állni

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.05.01. 07:55

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 1.
Washington Post A vírusválság nagy tehertétel elé állítja a demokráciákat, de tartósan igazából a diktátoroknak árt – írja a Chicagói Egyetem egyik politológia professzora a Majomketrec c. rovatban, amelyet a lap kifejezetten külső elemzőknek tart fenn. Michael Albertus rámutat, hogy a demokratikus rendszereknek ki kell találniuk, hogyan tartsák fenn a fékeket és ellensúlyokat, amikor a törvényhozás tagjai nem tudnak személyesen összeülni, miként őrizzék meg a polgári jogokat a karantén idején, illetve hogy milyen eszközökkel lehet rávenni a kormányokat a saját korlátaik betartására, amikor a közjó érdekében beavatkoznak a magángazdaságba. Egyes országokban ez lehetetlennek bizonyul. Orbán Viktort demokratikusan választották meg, mégis ürügyként használta a járványt, hogy kiterjessze hatalmát. Meghatározatlan időre felfüggesztette a törvényhozás jogát, hogy az beleszóljon a ragállyal kapcsolatos intézkedésekbe, kiiktatta a választásokat és rendeleti úton kormányoz – írja, hozzátéve, az amerikai demokrácia is érzi a feszültséget. Az önkényurak is ki vannak szolgáltatva a mostani fertőzésnek, de más okokból, mint a jogállamok. Leginkább amiatt, hogy teljesen átrendeződnek a belső erőviszonyok, miután radikálisan átalakul, hogy az egyes csoportoknak milyen források jutnak. A gazdaság visszaesik, emiatt kisebb az elosztható torta. Új győztesek és vesztesek lesznek és ez személyi változásokhoz vezethet akár a legfelsőbb szinten. Ha például a hadsereg úgy érzi, hogy a rövidebbet húzza, akkor szembe fordulhat a hatalom gazdáival. A politika csak most kezd fejre állni a Covid-19 miatt. Évekbe telhet, amíg helyrejönnek a gazdaságok. Régi belpolitikai szövetségek bomlanak fel. A kormányok jogköre drámai módon megnő. A nemzetközi kapcsolatok újraformálódnak. Ezek a bizonytalanságok lehetőséget kínálnak bizonyos vezetőknek és pártoknak, hogy próbáljanak még több befolyást szerezni. Oda kell figyelni arra a mélyreható változásra, ami a diktatúrákban történik, mert lehet, hogy új demokratikus hullám jön a világban. De az is elképzelhető, hogy csupán a zsarnokság homlokzata módosul.
Der Standard „El a kezekkel a sajtószabadságtól, mert nem szabad, hogy a média és az újságírók elleni támadások elfogadottá váljanak!” – ezt követeli az Európa Tanács mellett működő civil platform, amely a sajtómunkások védelmével foglalkozik. Az éves jelentés, amelyet a sajtószabadság most vasárnap esedékes világnapjához időzítve hoztak nyilvánosságra, úgy ítéli meg, hogy a földrészen egyáltalán nem megfelelő a tömegtájékoztatás helyzete. Egyrészt a politika igyekszik kötőfékre venni a médiát, másrészt pedig sok kormány elmulasztja megtenni a szükséges lépéseket a sajtó zavartalan működéséért. A dokumentum külön kiemeli, hogy az összefoglaló ébresztő kíván lenni a tagállamok számára, mert egyre több a fenyegetés, sőt, fizikai támadás az újságírók ellen. 17 esetben pedig lecsukták őket. A helyzet nem megnyugtató még olyan uniós államokban sem, mint Magyarország, Lengyelország, Málta, Bulgária, sőt, Franciaország. Utóbbival az a gond, hogy mind több az erőszak olyan riporterek ellen, akik a kormány ellenes tüntetésekről tudósítanak. A magyar és a lengyel vezetésnek azt veti a szemére a helyzetértékelés, hogy módszeresen állami ellenőrzés alá vonja a sajtót, továbbá nem ritka az újságírók zaklatása. Az összkép az, hogy a megfélemlítés révén el akarják hallgattatni a sajtómunkásokat.
Foreign Policy A populisták többpólusú világot akarnak, mert nem kérnek a liberális rendből, viszont vágynak az orosz és kínai gyámkodásra. Erről írt közös cikket a szaklapban a Columbia Egyetem Politológia Tanszékének vezetője és a Georgetown-i Egyetem egyik tanára. Alexander Cooley és Daniel Nexon szerint a világ útelágazáshoz érkezett, mert az USA lemond vezető szerepéről, Peking viszont annál inkább igyekszik népszerűsíteni a maga modelljét, így lehet, hogy a járvány csak rásegít a tekintélyelvű nyomulásra a szabadelvűséggel szemben. Hogy Amerika fokozatosan kivonja magát a nemzetközi ügyekből, az persze összefügg a demagógia felemelkedésével. Utóbbi irányzat képviselői azt akarják, hogy ne csupán egy vagy két nagyhatalom legyen. Retorikájuk és politikájuk sok mindent elutasít a 2. világháború után kialakult rendből. Így a nemzetközi együttműködést fenyegetésnek tekintik a maguk politikai közössége számára. Ez náluk a nacionalisták és a globalisták küzdelmeként csapódik le. A szuverenitás, a határok, a nemzeti identitás és kultúra fontosságát hangsúlyozzák. Mindegy, hogy Orbánról, Erdoganról, vagy a Fülöp-szigetek elnökéről beszélünk, közös bennük a migráció elvetése, a civil szervezetek munkájának akadályozása, továbbá hogy üzletfeleiket megvédik a piaci versenytől – írják.  Hozzáteszik: irányvonaluk sikere érdekében ellent kell állniuk az eddigi szövetségesek nyomásának, tehát, hogy óvják meg az emberi jogokat, a jogállamot, harcoljanak a korrupció ellen. Orbán például gyakran kap fejmosást Brüsszeltől, amiért visszalép a demokrácia területén, ideértve, hogy immár meghatározatlan ideig saját kénye-kedve szerint vezetheti az országot a vírusra hivatkozva. A kegyencrendszer fenntartásához szüksége van ugyan az uniós pénzekre, mégis úgy állítja be, hogy az országot védi az EU-val szemben, amely szerinte a nemzeti szuverenitásra és értékekre tör. Ilyen okokból vallják azt a populisták, hogy nekik sokpólusú világ kell. Visszatérően hirdetik, hogy ehhez megvannak a kellő partnerek: Oroszország és Kína. Azzal érvelnek, hogy például Peking nem ír elő feltételeket a támogatás fejében, így az egyéni szabadságjogok betartását. Ám az ilyen ügyletek mögött homályos projektek és jelentős privát pénzmozgások húzódnak meg. Ám azok az országok, amelyek már a saját bőrükön érezték, mit is jelent a gyakorlatban a kínai patrónusság, azok gyakran újgyarmatosítással vádolták meg az ázsiai nagyhatalmat. Az új kapcsolatok révén a populisták még inkább megkérdőjelezhetik az eddigi együttműködéseket és szerződéseket. Magyarország pl. teljesen beleilleszkedett az amerikai vezetés alatt álló biztonsági rendbe. De most Törökországgal és a Fülöp-szigetekkel együtt inkább Moszkva és Peking felé orientálódik a biztonsági kooperációban is. Ily módon persze elősegítik, hogy csökkenjen Washington befolyása. Ugyanakkor az orosz és kínai kapcsolat jóvoltából növekszik a tekintélyelvű rendszerek belső mozgástere, a többi közt az NGO-kkal, a sajtóval szemben, mert másolják a két új partner gyakorlatát. A nyugati bírálatokat viszont a nemzeti érdekek és értékek védelmére hivatkozva utasíthatják el. A járvány mindezt csak elősegíti. A baj csak akkor van, amikor az új gyámok kezdik kijátszani aduikat a kis államokkal szemben a multipoláris populizmus viszonyai közepette.
Spiegel A sajtószabadság javára döntött a német szövetségi bíróság abban a perben, amelyet a Merkel-kormány indított, miután a Funke médiacsoport az afganisztáni katonai műveletekről hozott nyilvánosságra dokumentumokat. A hatalom azon a jogcímen kezdeményezte az eljárást, hogy sérültek a szerzői jogok, amikor napvilágra kerültek a papírok a Bundeswehr vitatott bevetéséről. Ám a döntés, amely támaszkodott az Európai Bíróság előzetes állásfoglalására, kimondta, hogy itt a szélesebb értelemben vett közérdek forog kockán, ennek megfelelően a vélemény- és médiaszabadság elsőbbséget élvez. Olyan jelentésekről van szó, amelyeket a hadsereg hetente küldött haza a Bundestag tájékoztatására, és amelyek a titokvédelem szempontjából a legenyhébb besorolást kapták. A Funke munkatársai 2012-ben hozzájutottak egy sor ilyen aktához és feltették azokat a netre. A vita azóta ment. Az alacsonyabb fokú bíróságok helyt adtak a hatalom keresetének. A mostani verdikt nem foglal állást a szerzői jog ügyében, viszont megállapítja, hogy az újságírók megfelelően feldolgozták az anyagot. A jogvita hátterében az van, hogy évek óta nyitott a kérdés, mármint hogy Afganisztánban békemisszió zajlik-e, vagy a német katonák valójában egy háborúban működnek közre.  

Orange megye összes strandját lezáratta a kaliforniai kormányzó

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.01. 07:05

Fotó: APU GOMES / AFP
A múlt hét végén legalább 80 ezren özönlöttek az óceánparti helyekre.
Kalifornia kormányzója csütörtökön lezáratta Orange megye összes strandját, mert a múlt hét végén a koronavírus-járvány ellenére legalább 80 ezren özönlöttek az óceánparti helyekre. Gavin Newsom közölte, hogy fontolgatja a kijárási korlátozások enyhítését, ám – mint mondta –a múlt hétvégéhez hasonlók késleltetni fogják döntésében. „Még egyszer ilyen elő ne forduljon!” – utalt a tömeges kirajzásra. A helyi rendőrfőnök ugyanakkor arról számolt be, hogy – egyebek közt légi megfigyelés alapján – a strandolók zöme betartotta az egymástól való előírt távolságot. A kormányzó csütörtökön nyomatékkal jegyezte meg, hogy a járvány még nem múlt el: 24 óra alatt 5,2 százalékkal, csaknem 50 ezerre emelkedett a bizonyítottan koronavírusos fertőzöttek száma. A 40 millió lakosú tagállamban már közel kétezren haltak meg a ragály miatt.

Trump azt állítja, látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és a vuhani laboratórium között

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.01. 06:25
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnök közölte: büntetővámokat tervez bevezetni Kína ellen.
Donald Trump látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és a vuhani laboratórium között. Az amerikai elnök ezt a Fehér Házban csütörtökön este tartott sajtókonferenciáján jelentette ki. Az elnök konkrétumokat ugyanakkor nem tárt fel az említett bizonyítékokról, viszont közölte: büntetővámokat tervez bevezetni Kína ellen. Kifejtette: Washington megkötötte a részleges kereskedelmi megállapodást Pekinggel, de ez most másodlagos kérdés azok után, ahogyan Kína szerinte a járványügyet kezelte. Arra az újságírói felvetésre azonban nem válaszolt, hogy felelősnek tartja-e Hszi Csin-ping kínai vezetőt a járvánnyal kapcsolatos félrevezető információkért. Mint fogalmazott: Kína vagy a hozzáértés hiánya miatt nem tudta megállítani a járványt vagy egyszerűen hagyta, hogy a vírus szabadon terjedjen.
„De még az is meglehet, hogy valaki szándékosan tett valamit”

– fűzte hozzá.

Trump, reagálva Nancy Pelosi házelnök felvetésére, egyetértett azzal, hogy az egyes amerikai tagállamok további anyagi segítséget kapjanak, de mint mondta:
„ezért majd akarunk is valamit cserébe”.

Elmondta, hogy a kormányzat további lépéseket tesz az idősek védelmében. A Szövetségi Katasztrófa-elhárítási Ügynökség (FEMA) védőfelszereléseket, védőköpenyeket, szájmaszkokat küld majd valamennyi regisztrált állami idősotthonba. Napokon belül 15 400 ilyen intézmény kap segítséget. Ezen kívül további 81 millió dollárt juttatnak az idősotthonokban és rehabilitációs központokban végzendő ellenőrzésekre. A hét végére idősotthonokat érintő új szabályozás megjelentetését is ígérte. Ennek értelmében ezeknek az intézményeknek a koronavírusos fertőzéseket és a vírustesztek adatait azonnal jelenteniük kell az országos járványügyi és betegségmegelőzési központnak (CDC). Az idősotthonokkal kapcsolatos feladatok egyeztetésére és irányítására létrehoznak egy bizottságot, amelyben orvosok és kutatók, betegjogi szakemberek és az otthonokban élők kapnak helyet – jelentette be Trump. Mindazonáltal azt hangoztatta, hogy szerinte az Egyesült Államok soha nem hirdethet „totális győzelmet” a vírus felett, hiszen túl sokan haltak bele. Mint mondta, azt tekinti majd győzelemnek, ha a vírus eltűnik és az amerikai gazdaság teljesen talpra áll.