A tüdő egészsége nem csak a járvány idején fontos

Publikálás dátuma
2020.05.01. 14:14

Fotó: CHASSENET/BSIP / AFP
Általában is sokat tehetünk, hogy ellenállóbb legyen a fertőzésekkel szemben.
A tüdő épségére legtöbbször csak probléma, illetve a dohányzással összefüggésben gondolunk. Az elmúlt időszakban ugyan a légzőszerveink a figyelem középpontjába kerültek, arról kevés szó esik, hogyan óvhatjuk egészségét a mindennapokban, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ellenállóbb legyen a fertőzésekkel szemben. 

Nagy levegő

 A tüdő elsődleges feladata, hogy oxigénnel lássa el a szervezetünket: az elhasznált levegő helyett frisset juttasson a testünkbe. Ez a folyamat egy hatalmas, körülbelül száz négyzetméteres felületen, a tüdőszövetekben zajlik. A szükséges oxigén a keringési rendszer segítségével jut el a különböző szervekhez. Az olyan behatások, mint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak és az allergének fokozatosan károsítják a csak kis mértékű regenerálódásra képes tüdőszöveteket, így rontják a tüdő és ezáltal a többi szerv működését is.
A légzőszervek számos olyan betegségnek is ki vannak téve, amelyek akár súlyos szövődményekhez is vezethetnek, ezért fontos odafigyelni és a megfelelően kezelni ezeket. A fertőző kórokozók (leggyakrabban baktériumok és vírusok) megbetegíthetik az alsó és felső légutakat, és garat-, mandula-, gége- vagy akár tüdőgyulladást idézhetnek elő. A tüdő a különféle betegségekre a leggyakrabban száraz vagy nedves köhögéssel és nyugalmi állapotban vagy terheléskor jelentkező légszomjjal válaszol. Fontos tudni azonban, hogy ezek a panaszok nem csak tüdőbetegségek esetén jelentkezhetnek.
„A légutak fertőző megbetegedései cseppfertőzés útján terjednek. A megfelelő tüneti és célzott gyógyszeres kezelések mellett nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a kórokozók terjedését. Járványon kívüli időszakban a családokon gyakran végigsöpörnek a különböző közösségekből (bölcsőde, óvoda, iskola) hazahozott légúti fertőzések. Ilyenkor is fontos, hogy ne fertőzzünk tovább: kerüljük a beteg emberekkel való kontaktust, gyakran és megfelelő technikával mossunk kezet, továbbá viseljünk szájmaszkot” – mondta Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa.

Nem minden szennyeződés látható

Bármilyen tisztának is látszik a lakásunk, számos láthatatlan szennyezőanyag és allergén vesz körül minket, például penész, különböző pollenek, vegyi anyagok vagy akár a tisztítószerekből felszabaduló mikroszkopikus részecskék tömege. Ezért érdemes minél gyakrabban takarítani, főleg pollenszezonban. Az arra érzékenyeknek pedig javasolt beszerezni a bútorok, ágyneműk, szőnyegek mélyebb tisztítására is alkalmas atkaporszívót.

Vegyszerek biztonságosan

A párolgó, maró hatású tisztítószerek, a vízkő- vagy zsíroldó kemikáliák, illetve a spray formájú kozmetikumok belégzése nem tesz jót a légzőszerveknek, fontos, hogy használatkor ezeket ne lélegezzük be.

Dohányzás: passzívan se

A tüdőre ártalmas tevékenységek közül a legismertebb a dohányzás. A cigarettafüstben lévő égéstermékek agresszív, gyulladáskeltő és hosszútávon rákkeltő hatású vegyi anyagok, amelyek nemcsak a dohányosoknak, hanem a környezetükben élő, passzív dohányzásnak kitett hozzátartozóiknak is ártanak. Ezért a „bagós” próbáljon meg leszokni, ennek hamar számos pozitív hatása van szervezetre. Ám, ha nem tud lemondani a káros szenvedélyéről, legalább a környezetében élőket kímélje meg a füsttől.

Egy kis mozgás

A rendszeres fizikai aktivitás sokat segít általános egészségi állapot, valamint a tüdő épségének megőrzésében is. A séta, a gyaloglás, a kocogás, a kerékpározás vagy a torna javítja az erőnlétet, a légzést és a keringést is. Még a korlátozások közepette, a biztonsági intézkedések betartásával is van lehetőség sétálni, kocogni, futni. A mozgás endorfint szabadít fel, így az edzés után jobban: nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezhetjük magunkat.

Folyadék, folyadék, folyadék

A sokat emlegetett megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel nélkülözhetetlen a tüdő egészsége szempontjából is. Naponta legalább másfél-két liter vizet vagy teát ajánlott fogyasztani, légúti megbetegedések, például hörgőgyulladás vagy asztma esetén pedig akár ennél is többet. 
Bár ezek támogathatják a légzőszervek egészséges működését, a rendszeres szűrővizsgálatokról nem szabad megfeledkezni. „Tünetek nélkül is ajánlatos – különösen negyven év felett – a légzésfunkció és a tüdő radiológiai állapotának rendszeres ellenőrzése. A kivizsgálást nem szabad halogatni, ha légszomj, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, elhúzódó rekedtség, köhögés, nem szűnő hurutos tünetek vagy gyengeség tapasztalható” – hangsúlyozta a szakorvos.
Szerző
Témák
tüdő

Fülledtség, szél, hidegfront - Minden változik, a fejfájás biztos

Publikálás dátuma
2020.04.30. 16:16

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Ugyan csütörtökön átmenetileg frontmentes az időjárás, a napok óta tartó és tovább is folytatódó változékonyság fokozza a szervezet egyébként is magas stresszterhelését.
Csütörtökön frontmentes lesz az idő, de a fülledtség diszkomfort érzetet, nehézlégzést, vérnyomás-ingadozást, keringési rendellenességeket is okozhat. Az időseknek és a szívbetegeknek ajánlott kerülni a megerőltető fizikai munkát, a pihenés segíthet. Pénteken sem pihenhet a szervezet; északnyugat felől hidegfront érkezik, folytatódik a változékony időszak. A front előtt keleten és délen a magasabb hőmérsékletek gyenge melegfront jellegű tüneteket; kisebb alvászavarokat, koncentrálási problémákat okozhatnak, de a nap második felében már ott is a hidegfront fejti ki hatását.
Sokaknál jelentkezhet görcsös típusú fejfájás, izom- és hasi görcsök, amelyeket a megélénkülő szél fokozhat is. A markáns változás a szívbetegeket és a keringési rendellenességekkel élőket is tovább terheli: vérnyomás-ingadozást, rosszullétet, szédülést tapasztalhatnak. A zivatarok területén az asztmások állapota romolhat elsősorban, de a vihar előtt sokan „ok nélküli” nyugtalanságot, izgatottságot is tapasztalhatnak – olvasható a Meteo Klinika honlapján.
A változékonyság napokig jellemző lesz, ezért ajánlott vitaminokkal támogatni az immunrendszert, erősíteni a szervezet alkalmazkodóképességét. Egyre több a friss zöldségféle kapható, a retek és az újhagyma fogyasztását javasolt rendszeressé tenni. A napos tájakon a déli órákban erős lesz az UV-sugárzás, ami az árnyékban is ér, de ott, szintén megfelelő bőrvédelemmel, lassabb, biztonságosabb barnulás érhető el. 
A pollenek közül jelenleg a platán, a tölgy és a nyír okozza a legintenzívebb tüneteket, ezen kívül a fűz és a kőris virágporának koncentrációja is elérheti a közepes szintet. Az allergiásoknak jó hír, hogy a záporokat követően jelentősen csökken a pollenkoncentráció. 
Az élénk szél, záporok, zivatarok esetén a viharos széllökések csökkenthetik az autók menetstabilitását. A nedvessé váló utakon megnő a féktávolság és a csúszásveszély, de azért sem árt óvatosan vezetni, mert a sofőröket csökkent figyelem és koncentrálási problémák is jellemezhetik.
Szerző

Maradandó nyomokat is hagyhat az izoláció

Publikálás dátuma
2020.04.29. 19:19

Fotó: Sandra Fastre/Hans Lucas via AFP / AFP
Négy órát kellene naponta emberek között tölteni. Ennek hiányát már lehet érezni, de hosszú távú következményei is lehetnek.
Az ember társas, közösségi lény, ősidők óta jellemző, hogy az egyedül maradó egyed nem marad életben. Genetikusan kódolt, hogy kolóniákban, közösségekben élünk, a szociális izoláció az elmagányosodás tudományosan igazolt káros hatásait ráadásul drasztikus formában váltja ki – mondta Gecse-Simon Orsolya traumaszakértő supervisor a Népszavának.  
Manapság, illetve a járvány előtti időszakban a test mítoszában éltünk, azt gondoltuk: „sosem öregszünk és halunk meg, ezek - az egyébként az élet teljességéhez tartozó folyamatok - borzasztóak, jobb, ha nem is látjuk.” Nem szeretjük azt, ami kellemetlen, nem jó illatú, fáj, nem sima bőrű, és a ma emberének más a viszonyulása a halálhoz is, mint a korábbiaknak. Rettegünk tőle és azt gondoljuk, megóvhatjuk magunkat, ha elzárkózunk. Így azonban a pszichés szükségleteinket nem tudjuk kielégíteni, ami eredményezheti azt is, hogy akár már egész rövid idő alatt nemcsak a lelkünk, hanem a testünk is rossz állapotba kerül. 
A távolságtartás, amibe most kényszerültünk, a pszichés ártalom és a kognitív hanyatlás mellett fizikai tüneteket is okozhat, például csökkentheti a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet és gyulladásos folyamatokat is gerjeszthet. A kutatási eredmények szerint az izoláció okozta tünetek már néhány napot követően megjelennek: szorongás, lelki instabilitás, idegesség, a kedélyállapot hullámzása, pániktünetek, az önbizalom csökkenése és a paranoia jelei is mutatkozhatnak. 
A negatív érzelmi spirálra, a félelemre, a rettegésre utalt a veszélyhelyzet kihirdetésekor indult vásárlási láz. „Sok páciensem már az első napokban pánikról, alvászavarokról, fulladásig menő légzési nehézségekről számolt be.” Erős szorongásra utal, ha éjszaka felébredünk, pedig nem szoktunk, de az evészavarok és az indulatkezelési problémák is. Már a kijárási korlátozás első hetében megugrott a családon belüli erőszak mértéke és a halálesetek száma, de az alkoholfogyasztás megemelkedett szintje is erről szól. Egyre több „szociális italozó” válik rendszeres alkoholfogyasztóvá. 
„A helyzet minden egyes nappal súlyosbodik. Már látszik, hogy sokan biztosan nem ússzák meg maradandó károsodás nélkül ezt az időszakot"

– hangsúlyozta a szakértő.

Az elmúlt hetekben mindenkit ért olyan veszteség, megfosztott valamitől a koronavírus, ami miatt nem tud tovább úgy élni, mint ha nem lett volna a járvány. „Vonalat húz az életünkbe.” Az új rendhez való alkalmazkodás rengeteg drasztikus élménnyel, új feladatokkal jár, aminek a feldolgozásához azonban nem növekedett meg a kapacitásunk. Nem szépen lassan kellett adaptálódnunk egy új helyzethez, hanem egyik pillanatról a másikra történt meg, ez érzelmi túlterheltséghez és feszültségtünetek megjelenéséhez vezethet. Ha ezeket nem kezeljük, pánikroham vagy pszichoszomatikus tünetek is kialakulhatnak. 

Gyereknek a legrosszabb

Bár a gyerekek általában könnyebben alkalmazkodnak az új helyzetekhez, ezt a mostani, érthetetlent a felnőtteknél kevésbé értik, a szociális kapcsolataik egyik napról a másikra akár teljesen eltűntek, ráadásul nehezebben is fogalmazzák meg az érzéseiket, de érzik a szüleik szorongását.
„Mindez nem jelenti azt, hogy mindenki poszttraumás stressz szindrómában fog szenvedni, a traumatizálódástól tüneteket produkálva pszichológusi vagy pszichiátriai kezelésekre szorul, mert a legtöbben önmaguktól is képesek regenerálódni, de sokan sokáig küzdünk majd olyan emlékképekkel, amelyeket ez a helyzet égetett belénk” – fogalmazott a szakember.
A negatív hatások minimalizálásához érdemes megvizsgálni, hogy korábban milyen tevékenységek okoztak örömet, és ezeket, ha kell, módosítva, de folytassuk, mert segítenek úrrá lenni a nehéz helyzeten – ajánlotta a szakember. Ez lehet tévé- vagy filmnézés, regényekbe merülés, horgolás, stb. Nagyon pozitív veszteség- és traumafeldolgozási mód a maszkvarrás, amely a megélt nehézségeket egy hasznos tevékenységbe „fordítja át”. Hallhattunk olyanról is, aki az erkélyén futotta le a maratont, ami jó példa arra, hogy lehet mindenképpen beiktatni azt, ami fontos. A fizikai aktivitás egyébként most különösen hasznos, akkor is, ha eddig nem volt örömforrásunk (vagy nem tudtuk). „Én is csapot-papot hátrahagyva futok. Az Ultra Tisza-tó 126 kilométeres futóversenyre készültem, és folytatom is” – árulta el Gecse-Simon Orsolya. 

Kapcsolatok az életben maradáshoz

Az online kapcsolattartás nagyon fontos, a telefonos alkalmazásokon keresztüli „bulizás” is sokat segíthet. A virtuális formák azonban csak ideig-óráig működnek és korlátozott megnyugvást hoznak, nem adják meg azt a fizikai kapcsolódást, amit biológiai szükségletként meg kell élnünk. Kutatások szerint ez átlagosan napi 4 órányi emberek között töltött időt jelent. Van, akinek egy-két óra is elég, másnak pedig akár 6 óránál is többre van szüksége. A hiánya feszültté, riadttá tehet, de vészreakciót is elindíthat a szervezetben. 
„Meg kell ismerni az ellenfelünket, jelen esetben a vírust, és 'kicselezve' ápoljuk a szociális kapcsolatainkat.

Az biztos, hogy nem most van itt az ideje a zárt térben tartott, sok résztvevős társasági eseményeknek, de meg lehet találni annak a biztonságos módját, hogy ne csak a képernyőn lássuk a szeretteinket. Muszáj kicsit közelebbről is megtapasztalnunk azokat, akik számunkra azt a megnyugvást adják, ami – kis túlzással - az életben maradásunkhoz szükséges. Lehet például egymástól három-négy méterre elhelyezett pokrócokon piknikezve együtt lenni. Persze jobb lenne, ha meg is ölelhetnénk egymást, de a semminél jobb” – hangsúlyozta a szakember. 

Árt, mint a cigaretta és az elhízás

Egy átfogó, a korábbi SARS, Ebola, H1N1 influenza és MERS járványok során alkalmazott karantén hosszú távú pszichológiai hatásait vizsgáló tanulmány szerint a társadalmi izoláció jelentősen rontja a fizikai egészséget és az immunrendszer működését is, negatív hatása napi 15 szál cigaretta elszívásának felel meg és nagyobb fenyegetést jelent, mint az elhízás – olvasható az Orvostovábbképző Szemle Online kiadásában.

Szerző