Ételcsomagolásokat mos partra a víz az Antarktisztól északra lévő szigeteknél is

Publikálás dátuma
2020.04.30. 18:18

Fotó: Twitter/@polareducators
A begyűjtött, több mint 10 ezer szemétdarab döntő része műanyaghulladék volt.
Élelmiszercsomagolásokat, halászfelszereléseket és különböző műanyaghulladékokat mos partra a víz a szubantarktikus, vagyis az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, ahol több évtizede végeznek vizsgálatokat a kutatók, akik most két tanulmányt is publikáltak az Environment International című folyóiratban. 
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei három évtizeden át gyűjtötték a partra vetődő tengeri hulladékot a Déli-Atlanti-óceánon fekvő Bird Islanden, valamint a Déli-óceánon elterülő Signy Islanden. A begyűjtött hulladékok mennyisége egyre nő. A több mint 10 ezer szemétdarab döntő része műanyaghulladék volt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. 
"Gyarapodást észleltünk a partra sodródó műanyagszemét mennyiségében, de az újabb vizsgálatok a kisebb méretű hulladékok számának növekedését is mutatják" – mondta Claire Waluda, a BAS ökológusa, a tanulmány vezető szerzője. "Ez valószínűleg a hosszú ideje a Déli-óceánban lévő nagyobb műanyaghulladékok lebomlásával magyarázható" – tette hozzá a szakember. Waluda szerint ugyanakkor tanulmányuk azt sugallja, hogy a Déli-óceánba kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló erőfeszítések sikeresek, legalábbis részben. A szakemberek saját adataikat és az oceanográfiai modelleket együttesen használva fogják feltérképezni a műanyaghulladékok pontos forrásait és hogy miként kerülnek, illetve mozognak a Déli-óceánban.
Claire Waluda az összegyűjtött műanyag szemetet mutatja
Fotó: Twitter/@polareducators
A BAS szakembereinek egy másik tanulmánya a tengeri madarakra támaszkodva vizsgálta a műanyagszennyezettséget, mivel az állatok gyakran elfogyasztják a zsákmánynak vélt műanyagszemetet. A kutatók típus, méret, szín és származási hely alapján kategorizálták a műanyaghulladékokat és jelentős különbségeket fedeztek fel a Bird Island környéki tengeri madarak által elfogyasztott tengeri hulladékok között. A vándoralbatroszok és óriáshojszák által lenyelt hulladékok elsősorban Dél-Amerikából származó élelmiszercsomagolások voltak. Ezek a madarak általában a hajók mögött haladva kutatnak táplálék után, vagyis ezek a hulladékok nagy valószínűséggel a fedélzetről kerültek szándékosan vagy véletlenül a nyílt vízbe. 
A szakemberek szerint jó hír, hogy a dolmányos albatroszok viszonylag kis mennyiségű műanyagszemetet fogyasztanak, ami azt sugallja, hogy azok az antarktiszi területek, ahol ezek a madarak táplálkoznak, továbbra is csak kis mértékben szennyezettek.
Szerző

"Soha, de soha" nem csökkent ennyire a szén-dioxid-kibocsátás az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2020.04.30. 16:42

Fotó: Pete Saloutos/Cultura Creative / AFP
Európában pedig mintegy 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma.
A koronavírus-járvány miatt az üzemanyag-fogyasztás jelentős visszaesése miatt az Egyesült Államokban "páratlan mértékben csökkent a széndioxid-kibocsátás, Európában pedig mintegy 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma.  

Páratlan mértékű csökkenés

A három fontos üzemanyag - a benzin, a dízel és a kerozin - fogyasztáscsökkenése az üvegházhatású gázok kibocsátásában drámai mértékű esést idézett elő – idézte Észak-Arizonai Egyetem kutatóinak közleménye Kevin Gurney professzort. Április első heteiben a benzin iránti kereslet 43,1, a keroziné 59,3, a dízelé 16,7 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest. 
"Soha, de soha nem jegyeztek fel korábban ilyen mértékű csökkenést"

– hangoztatta.

 A közúti közlekedés mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország szén-dioxid-kibocsátásához évente, így természetes, hogy a benzinfogyasztás csökkenése hatással van a levegő minőségére, de a klímaváltozásra is. "Soha nem folytathattunk volna egy olyan kísérletet, amelyben leáll a közúti közlekedés, a Covid-19-járvány tette lehetővé, hogy lássuk, mit jelent a levegőminőségre, ha nem vezetünk gépkocsit" – magyarázta.
A műholdas és a szárazföldi megfigyelő állomások adatai március közepe óta egyértelműen mutatják a légszennyezés csökkenését szerte az országban, összhangban az üzemanyagfogyasztás csökkenésével. Ha június végéig a jelenlegi szinten marad ezeknek az üzemanyagoknak a fogyasztása, akkor a kutatók számításai szerint idén öt százalékkal csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás. Ha pedig a fogyasztás 12 hónapon át a jelenlegi szinten maradna, az 15 százalékos éves CO2-kibocsátáscsökkenést jelentene. 
A mostani csökkenés jóval meghaladja a 2008-as globális pénzügyi válság idején tapasztalt három százalékos kibocsátás-visszaesést, de, mint a kutató mondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hosszú távon ez miként fog megmutatkozni, de a klímára mindenképpen jó hatással lehet ez a pusztító társadalmi és gazdasági csapás – fogalmazott Gurney professzor.

Kevesebben halnak meg a légszennyezettség miatt

A múlt hónapban mintegy 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma Európában – állapította meg a Centre for Research on Energy and Clean Air (Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont) új tanulmánya. A járműforgalom és az ipari károsanyag-kibocsátás meredek visszaesése miatt ezen kívül 
  • 1,3 millióval kevesebb munkahelyi távolléti napot,
  • 6000-rel kevesebb gyerekkori asztmás esetet,
  • 1900-rel kevesebb sürgősségi esetet és
  • 600-zal kevesebb koraszülést számoltak a kutatók.
Miközben a világjárvány rengeteg emberéletet követel, a kutatók úgy vélik, a járványra adott válasz egy tisztább, egészségesebb környezet esélyét mutatta meg, ami akkor lehetséges, ha az emberiség lemond a szennyező, ásványianyag-alapú iparról – idézte tanulmányt a The Guardian című brit napilap honlapja. A tavalyi év ugyanezen időszakával összehasonlítva a nitrogén-dioxid koncentrációja 40 százalékkal, a mikroszemcsék - pm2,5 - koncentrációja 10 százalékkal csökkent. A két szennyező anyag a szívet és a légzőrendszert károsítja. Együtt mintegy 470 ezer ember halála írható a számlájukra évente Európában.  
A légszennyezés miatti halálozás csökkenését olyan statisztikai modellszámításokkal kalkulálták, amelyek a légszennyezés, az időjárás, a károsanyag-kibocsátás, a népesség és a betegségek előfordulásának adatait tartalmazták. Azt állapították meg, hogy a csökkenést 40 százalékban a szívproblémák, 17 százalékban a tüdőbetegségek, 13-13 százalékban a stroke és a rák miatti halálozások elmaradása okozta. 
A világon ennél sokkal nagyobb lehetett az elkerült halálozások száma, mivel a tanulmány egyetlen kontinensre és egyetlen hónapra fókuszált.
Szerző

Van műanyag a budapesti csapvízben, de kevesebb, mint az ásványvizekben

Publikálás dátuma
2020.04.30. 11:34

Fotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance via AFP / AFP
Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható a Greenpeace Magyarország által rendelt vizsgálatban.
Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace Magyarország legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták. A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni. A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a februári miniszterelnöki bejelentés értelmében sürgősen biztosítsa ennek törvényi feltételeit. Ez az első lépés, hogy az erőforrás-pazarló és a hulladékhegyeket termelő gazdaságról átálljunk a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaságra – olvasható a környezetvédelmi szervezet közleményében.
A Greenpeace mikroműanyag-mérést végeztetett a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel a Dunában idén február 20-án és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben február 6-án. A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. A Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat. 
A budapesti csapvízben, a Greenpeace Magyarország megrendelésére most először vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, de egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás. Ami biztosan megállapítható: 
a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké.

De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.
A belénk került mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.
„Közel negyedmillió magyar állampolgárral együtt azt várjuk az illetékes minisztériumtól és a kormánytól, hogy a korábbi ígéretek értelmében végre szülessen meg az a jogszabály, amely 2021-től valóban véget vet az egyszer használatos termékek és csomagolóanyagok korszakának. Ez az egész hazai gazdasági rendszer új pályára állításának első bátor lépése lenne: az eldobható kultúra helyett tiszta, zöld és takarékos gazdaság kell egy zöldebb és egészségesebb Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 
A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a koronavírus-járványt követő gazdasági talpraállás egyúttal az ökológiai- és a klímaválságra is nyújtson megoldást – ellenkező esetben a jövőben még nagyobb válságok sorozata éri majd a lakosságot. Át kell állni a mostani erőforrás-pazarló gazdaságról a bölcsőtől bölcsőig gazdaságra: szakítani kell az egyszer használatos kultúrával, maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék. A járvány bebizonyította: a bolygónk és saját egészségünk védelme az első – írták.
Szerző