Előfizetés

Szabad szemmel: az államtitkár szerint kismiska, a Bizottság alelnöke szerint nincs kompromisszum

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.04.30. 07:01

A vírus a "keleti nyitás" politikáját is komoly mutatványokra kényszerítheti: például dinamikusan távolodni kell Moszkvától.

Die Welt

A nemzetközi nyomás ellenére egyelőre menlevelet kapott a Bizottságtól Orbán Viktor, de nem lélegezhet fel, mert az EU-nak van terve a későbbiekre, jóllehet jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy eljárást indítson a felhatalmazási törvény miatt. A lap úgy tudja, hogy jogi szakértők azt tanácsot adták Ursula von der Leyennek: egyelőre ne forszírozza az ügyet, mert e pillanatban nem lehet kimondani, hogy Magyarország megsértette a demokratikus alapjogokat. Így momentán nincs szükség közvetlen ellenlépésekre. Jól értesült körök szerint a brüsszeli álláspont az, hogy aggódnak a magyar helyzet miatt, behatóan figyelik annak alakulását, tehát, hogy a magyar kormány miként él a különleges jogosítványokkal. Egyben utalnak arra, hogy más államok, így Franciaország és Románia is jócskán korlátozta a személyi szabadságjogokat. Továbbá hangsúlyozzák, hogy meglehetősen képlékeny a magyar jogszabály megfogalmazása, amikor az álhírek terjesztéséről vagy arról van szó, hogy az Országgyűlés miként vethet véget a szükségállapotnak. Ilyenformán előbb meg kell nézni, hogyan festenek ezek a rendelkezések a gyakorlatban. Ugyanakkor nem tetszik a Bizottságnak, hogy megvonják az önkormányzatoktól az adóbevételek jó részét.

Financial Times

A jogállamiságért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy Brüsszel proaktív módon nyomon követi, Orbán Viktor miként alkalmazza a rendeleti kormányzás jogátl. Vera Jourová akkor nyilatkozott, amikor a testület bejelentette, hogy jogi eljárást indított Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségének megsértése miatt. Mint mondta, első olvasásra a magyar jogszabály nem indokolja a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezését, de hozzátette: egyelőre. Ám a körülmények és az előzmények miatt erősödnek az aggályok, hogy mi történik Magyarországon. A lap itt magyarázatként hozzáteszi, hogy a kormány folyamatosan bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban és átvette a sajtó túlnyomó többségének ellenőrzését. Továbbá idézi, hogy a bírálók szerint a felhatalmazási törvény túl nagy hatalmat ad Orbán kezébe, mert nincs időkorlát, valamint a felügyeleti jogot gyakorló Alkotmánybíróság tele van a bizalmasaival. Közben a különleges jogkör alapján hozott intézkedések elvonták a települések anyagi forrásainak felét, így fokozódik a félelem, hogy a miniszterelnök csak még tovább növeli hatalmát, fél szemmel már arra tekintve, hogy 2022-ben megőrizze a kétharmadot. Jourová arra figyelmeztetett, hogy a járvány ürügyén autokrata kormányok nem csikarhatnak ki még nagyobb jogokat maguknak, bár a fertőzés miatt félő, hogy bizonyos vezetők még inkább kezükbe kaparintják az állami intézményeket és a civil társadalmat. Ám hozzátette, hogy az alapjogok és értékek kapcsán nem lehetséges semmiféle kompromisszum. A vírus nem ölheti meg a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter azzal vádolta meg a Bizottságot, hogy az túllép a számára megszabott felhatalmazáson.

Der Standard

A lap azt idézi Vera Jourovától, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli megoldásokat tesznek szükségessé és a kormányok igyekeznek kibővíteni a mozgásterüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alkotmányokat és parlamenteket kell hatályon kívül helyezni, továbbá újságírókat kell elnémítani. Megismételte, hogy a Bizottság jelenleg behatóan elemzi azokat a különleges intézkedéseket, amelyeket összesen 20 tagállamban léptettek életbe.

Kurier

Az osztrák szociáldemokraták és zöldek több EP-képviselője is cselekvésre szólította fel Brüsszelt, miután kiderült, hogy a Bizottság egyelőre annyiban akarja hagyni Orbán Viktor teljhatalmát. Azt hangsúlyozták, hogy a testületnek komolyan kell vennie szerepét az alapszerződések őreként. A környezetvédők küldötte azt kérdezte, mi kell még ahhoz, hogy az EU végre eljárjon Magyarország ellen? Hiszen a jogszabály egyértelműen a diktatúra irányába mutat. És ha a testület megengedi, hogy a magyar kormány módszeresen bedarálja az alapvető jogokat, akkor azzal az unió jövőjét teszi kockára demokratikus jogállamok szövetségeként. Azon kívül végre komolyan kell venni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárást.

Frankfurter Rundschau

Magyarország és Lengyelország vezetői tekintélyuralomba fordítják a demokráciát, ezért az EU-nak a továbbiakban nem szabad feltétel nélkül támogatni a két államot, emeli ki a kommentár. A lengyel kormány a vírus ellenére meg akarja tartani az elnökválasztást és ez veszélyes mind a lengyelek, mint az unió számára. A PiS azon ügyködik, hogy meggátolja az ellenzék jelöltjének sikerét, amivel demokráciaelméleti szempontból nincs is semmi gond. Ám a választott mód arcátlan és aljas, hiszen csakis Duda államfő tud kampányolni a járvány kellős közepén. Ez nem tisztességes és nem felel meg a demokratikus normáknak. Azon kívül hibádzik a demokratikus választás jó pár feltétele. Így módon Magyarország után létrejöhet az EU 2. koronaautokráciája, hiszen Orbán immár rendeletekkel gyakorolja a hatalmat. Európa elmulasztotta, hogy megfelelő eszközöket találjon ki az ilyesfajta fejlemények ellen. Ez pedig nem csupán a magyaroknál és a lengyeleknél fenyegeti a demokráciát.

Bloomberg

Kovács Zoltán nem hagyta szó nélkül a hírügynökség öt napja megjelent kommentárját sem, amely azt tartalmazta, hogy Orbán Viktor egy hitvány diktátor, aki nagyrészt semlegesítette a hazai ellenzéket, a bíróságokat, valamint a sajtót, továbbá arra használta a járványt, hogy bevezesse a rendeleti kormányzást. Az államtitkár szerint azonban az elemzés megfeledkezett arról, hogy sok más európai ország hasonló korlátozásokat vezetett be, és nem egy esetben a felhatalmazás jóval túlmegy azon, mint amekkora jogkört a magyar miniszterelnök kapott. Ilyen Németország, Svájc, Spanyolország. Ezekhez képest kismiska a magyar jogosítvány. Még sincs újság, aki megkérdőjelezné a jogállamot az említett 3 országban. És bizonyosan senki sem meri bármelyik vezetőjüket hitvány diktátornak minősíteni. Azon kívül a hírügynökség munkatársa nem törődik azzal, hogy a magyarok támogatják a rendkívüli intézkedéseket. Továbbá a WHO magyarországi képviselője azt mondta, hogy hála a kormányzati lépéseknek, sikerült elkerülni a fertőzések számának exponenciális növekedését. Ám a kettős mérce tovább él.

Financial Times

Az autokraták sem immunisak és a járvány igencsak zavarba hozta mind Pekinget, mind Moszkvát, a két nagy vesztes: Hszi Csin-ping és Putyin – mutat rá a kommentár. Itt nem egyenlő felek viszonyáról van szó, hiszen a vírus globális, nem ismer nemzeti határokat, politikai rendszereket. A demokrácia sem jelent védelmet, de a zsarnokság sem. Divatos azt mondani, hogy a ragály újabb lépést jelent a tekintélyelvűség felé. A despoták lecsapnak a veszélyre, fokozzák az elnyomást odahaza és nyomatják az érdekeiket külföldön. A technológiát az emberek megfigyelésére vetik be. Ami Kínát illeti, a leírás tökéletesen illik rá. Hszi elnök kiaknázta, hogy a Nyugat figyelmét leköti a kórokozó elleni küzdelem és megerősítette a vitatott szigetek ellenőrzését a Dél-Kínai-tengeren, demokratikus aktivistákat vett őrizetbe Hong Kongban és igyekezett megfélemlíteni Tajvant. Egyidejűleg növeli befolyását a világban, amikor segélyszállítmányokat küld a fertőzéssel küszködő államoknak. Az „erős emberek” spektrumának másik végén Orbán Viktor különleges felhatalmazást szerzett, hogy kiiktassa a Parlamentet. A török és az indiai elnök átgázol a polgári jogokon. Ám tévedés úgy értelmezni a hatalom effajta megragadását, hogy az azt bizonyítaná: a Covid-19 az illiberális rezsimek kezére játszik. A legtöbb esetben könnyebb az ellenkezőjét igazolni. Hiszen kiderült, hogy Hszi mennyire sebezhető, amikor a válság kezdetén nyilvános tüntetések robbantak ki az ellen, ahogyan a hatóságok kezelték a bajt. Az elnök erejét hiába hasonlítják Maoéhoz, a tiltakozások arra utalnak, hogy hatalma törékeny. Kína a világban csaknem teljesen barátok nélkül maradt, hiszen az elején leplezni próbálta a hatalmas gondot. Amikor pedig mostanság diplomáciai úton fenyegetőzik, hogy feloldja magát minden felelősség alól, akkor csak megerősíti a véleményt, hogy igenis titkolózik. A gyanú egyértelmű. És a kínai politikai húzások láttán elillant Európa tárgyalási hajlandósága. Most már kezd visszavágni. A revansista orosz elnök az idén meg akarta szilárdítani uralmát és az ország nagyhatalmi státuszát. De egyelőre kénytelen jegelni mindkét álmát. Elfuserált árháborúba bonyolódott Szaúd-Arábiával, emiatt jócskán az orosz költségvetésben előirányzott 40 dollár alá esett az olajár. A következmény az, amint az a Kreml elismeri, hogy a gazdasági válság rosszabb, mint a 2009-es volt. Most már fölöttébb drágának tűnik a szíriai és ukrajnai katonai kaland. A kínai-orosz kapcsolat elvileg egyenlő felek szövetsége, ám jelenleg immár úgy néz ki, hogy a kínaiak stratégiailag bekerítik az oroszokat. A Selyemút kezdeményezéssel Peking megerősítette, hogy igényt tart Közép-Ázsiára. Az pedig, hogy Hszi elsőszámú eurázsiai hatalommá akarja változtatni országát, nagyjából feleslegessé teszi az oroszokat Európában. Kérdés, hogy Putyin meddig tűri az alárendelt fél szerepét ebben az egyenlőtlen viszonyban. Nem várhat segítséget csodálójától és utánzójától, Orbán Viktortól. Magyarország súlya csökken, a népességszám a politikus alatt elkerülhetetlenül tart a hanyatlás felé. Ám mindez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a liberális demokráciák épen kerülnek ki a válságból. Hiszen minden eddiginél keményebb próbatétel elé került a Nyugat által sokat hangoztatott kölcsönös támogatás és együttműködés. Hogy a németek önző módon reagáltak a vírus felbukkanására, az aligha növelte a szolidaritásba vetett bizalmat. Ha változik az erőviszony a ragály elültével az önkényurak és a demokraták között, akkor az nem azért lesz, mert a fertőzés az előbbieknek kedvez, hanem mert az utóbbiak eltolták a dolgokat.

Independent

Orbán Viktor kiaknázza a vírusválságot, hogy megtegye azt, amit mindig is akart, vagyis hogy megtagadja a jogokat a transzneműektől, de ez ellen a civil társadalomnak tiltakoznia kell. Ezt Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transgender Társaság második embere, a Transgender Europe társelnöke írja. Mint kifejti, Magyarországon az érintett közösséget immár nem csupán a járvány fenyegeti, hanem a készülő új törvény is, amely előírja, hogy a hivatalos személyi okmányokban csakis a születéskori nemet tüntetik fel. A transzneműeket már eddig is érték hátrányos megkülönböztetések és ezen csak tovább ront a hatalom húzása. A tekintélyelvű Orbán-kabinet mentségként tekint a ragályra, hogy megragadja a teljhatalmat és lerombolja az emberi jogokat. Nem véletlen, hogy Semjén Zsolt éppen a Láthatóság Transzgender napján nyújtotta be a tervezetet az Országgyűlésben. Ha elfogadják, amire nagy az esély, akkor nem lehet nemet változtatni. Nem sok olyan állam van, amely nem szabályozza a nemek elismerésének törvényes módját, de Magyarország közéjük tartozik. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a gyakorlat sérti a transzneműek méltóságát és emberi jogait. A strasbourgi Európai Bíróság két hete június 4-ig adott időt a magyar vezetésnek, hogy rendezze a kérdést. Erre válasz a készülő tilalom.

Vitézy Dávid: Az irány jó

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.30. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A nagyvárosoknak muszáj reagálniuk a megváltozott szokásokra: a zsúfoltság kerülésére, a biciklis és a gyalogos közlekedés iránt megnövekedett igényekre.
Még neki sem kezdtek a fővárosi forgalomcsillapítási terv kidolgozásának, de már vihart kavart. A lakóövezetekben 20, a főutakon 50 kilométer/órás sebességkorlátozást tartalmazó javaslatot Karácsony Gergely főpolgármester terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé és, mint mondta, az a grémium teljeskörű támogatását élvezi. Ennek ellenére máris védekezni kényszerült. „A nagyvárosoknak muszáj reagálniuk a járvány miatt megváltozott szokásokra: a zsúfoltság kerülésére, a biciklis és a gyalogos közlekedés iránt megnövekedett igényekre. Ezt teszi Párizs, Barcelona, hasonló koncepciók formálódnak Berlinben, Bécsben, Vilniusban. Budapest újraindítási programjának fontos eleme kell legyen a biztonságos közterek kialakítása” – írja Facebook-üzenetében Karácsony. A heves reakció azért is meglepő, mivel a halálos közúti balesetek számának csökkentésével, a sétáló övezetek kiterjesztésével vélhetőleg mindenki egyetért. Az intézkedéseket ráadásul több lépcsőben, fokozatosan vezetnék be, maga az előkészítés - beleértve a társadalmi egyeztetést - legalább fél évig tart majd. De az autóforgalom visszaszorítása, a nagy városi sugárutak szűkítése mindig heves ellenállást vált ki.  - A sebességcsökkentés jó eszköz a forgalombiztonság javítására, de fűnyíró elven való bevezetése inkább provokatív felvetésként értelmezhető, mint valós szakmai célként – állítja Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Szerinte az autópályák bevezető szakaszain, a Ferihegyi gyorsforgalmin aligha van értelme ilyesminek, míg a belső Váci úton nagyon is. A közlekedési szakember ugyanakkor egyetért a halálos balesetek számának csökkentését célzó intézkedésekkel. Az előző években sok lakóövezetben vezették be a 30-as korlátozásokat, csakhogy ezeket nem tartják be – mutat rá Vitézy, aki éppen azért tartja fontosnak az előzetes társadalmi egyeztetést, hogy az autósok megértsék, milyen szoros összefüggés van egy elütött gyalogos túlélési esélyei és az autó sebessége között. 10-ből 1 esetben hal bele egy gyalogos, ha harminccal, míg 10-ből 4-szer, ha ötvennel közlekedő jármű üti el. Hetvennél lényegében nincs esély túlélni egy gázolást. Ha az autósokat nem sikerül meggyőzni az új szabályok szükségszerűségéről, akkor nem is tartják be azokat. A táblázás kevés ehhez.  Vitézy Dávid azzal is egyetért, hogy a járvány új irányba tolja a nagyvárosokat. A közösségi közlekedés várhatóan jó ideig sokakban félelmet kelt, helyette az egyéni közlekedési módokat választják. Jó esetben ez a gyaloglás és a biciklizés, az elektromos járművek használata lesz, rossz esetben az autóforgalom növekszik. Hollandiában és Dániában a hetvenes évek olajválsága idején alakítottak ki rengeteg kerékpársávot és lám, azóta ez vált a fő közlekedési eszközzé. A kínai nagyvárosokban viszont a koronavírus járvány lecsengésekor inkább autóba ültek az emberek. Mindezt felmérve Milánó és Párizs őrült kerékpárút festésbe kezdett, a többszörösébe annak, ami Budapesten eddig zajlott. Ettől függetlenül ez jó irány.  Hasonlóképpen vélekedik Orosz Csaba, a Budapesti és Gazdasági Egyetem docense, hozzátéve, hogy az új forgalomcsillapítási terv nem váratlan húzás a Karácsony-féle városvezetéstől, hiszen ennek elemeit a Balázs Mór terv mellett a mobilitási terv is tartalmazza. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a sebességkorlátozás nagyon hatásos eszköz. Graz-ban például egy év alatt felére csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Hollandiában a csúcsforgalmi optimum sebesség 28-36 kilométer/óra, aki pedig előzgetni kezd, azt ledudálják. Ehhez azonban partnerré kell tenni a fővárosiakat. A koncepció kidolgozását sokkal ügyesebben kell kommunikálni - jegyzi meg Orosz is, aki szerint a társadalmi egyeztetésbe a különféle szakmai civil szervezetek mellett az agglomeráció településeit is be kell vonni, hiszen az elmúlt évben tömegesen települtek ki Budapestről.  Törzsi logika helyett forgalmi modellek és az élhető városról alkotott elképzelések mentén kellene eszmét cserélni – fogalmaz a kormányoldal bevett kommunikációjától eltérően Schneller Domonkos, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkár szerdai Facebook-bejegyzésében. Furcsának nevezi azokat a konnotációkat, miszerint „a forgalomcsillapítás valami forradalmi tett, vagy éppen a fennálló rend elleni merénylet lenne. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gyalogosbarát intézkedések a szerves európai városfejlődés útjára való visszatérést jelentik”. Karácsony Gergelytől nagyobb bátorságot várna ezekben a kérdésekben. A Lánchíd gyalogos átkelővé alakítása, az Erzsébet-hídról lezúduló autópálya felszámolása egyaránt fontos lépés lehetne. Mint írja: „Ne csináljunk úgy, mintha a városi sebességkorlátozás gondolata ördögtől való volna, pusztán azért, mert most épp a főpolgármester tematizálta”. 

„Utoljára a kilencvenes években volt ilyen”: megindult a roham a kormányhivatalok munkaügyi osztályain

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.04.30. 06:20

Fotó: Népszava
Az állástalanok gyakran csak egy hónappal később jutnak el a regisztrációig.
Drasztikusan nő az álláskeresők száma a kornavírus-járvány miatt, ez pedig érezteti a hatását munkaügyi hivataloknál is. Az utóbbi napokban reggelenként gyakran több tucatnyian állnak a kormányhivatalok épülete előtt arra várva, hogy sorra kerüljenek és regisztrálják őket munkanélküliként. - Ma legalább 150-en jöttek – mondta az egyik külvárosi iroda portása. Tapasztalata szerint hiába kérték azt az állástalanná válóktól, hogy online jelentkezzenek be és csak utána, a megbeszélt időpontban keressék fel a munkaügyi irodát, a többség ragaszkodik a személyes ügyintézéshez. Sokaknak ráadásul gondot okoz a számítógép használata is. A lapunk által megkérdezettek közül a túlnyomó többség most először regisztrálta magát munkanélküliként, így az ügyintézés is meglehetősen nehézkesen ment. - Ingerültek és az alkalmazottakon töltik ki a dühüket, ráadásul gyakran előfordul, hogy a regisztrálók maszk nélkül jönnek és az istenért sem akarják betartani a másfél méteres távolságot – mondta az egyik hivatal munkatársa. Igaz, az érkezőkkel beszélgetve az is kiderül, hogy sokaknak van oka a bosszúságra. Alexandra már nem először jön vissza: hiába jelentkezett be, hiánypótlást kértek tőle, amelyet a korábbi munkahelyétől szerezhet be. Csakhogy a fiatal lány Németországban dolgozott, így most nem tudott ilyen igazolást szerezni, azaz jelenleg úgy néz ki, elveszíti az amúgy is igen karcsú munkanélküli segélyének nagyjából a felét. Korábban fogászati asszisztens volt, most azonban irodai munkát keres, ám eddig még sehonnan sem hívták vissza. Márpedig korábbi szakmájában még igen sokáig tarthat a válság, szerinte ugyanis a fogászatokat nyitják majd ki legutoljára. - A nyál miatt - összegezte a helyzetet. 
A kormányhivatalok járványügyi gyakorlata egyébként nem teljesen egységes: van ahol egyesével beengedik az ügyfeleket a hivatal épületébe – ilyen például az óbudai vagy az újpesti munkaügyi osztály – másutt viszont – például a nyolcadik kerületi foglalkoztatási osztálynál, ahová az ötödik és a hetedik kerület is tartozik – a bejárat elé tolt asztalnál lehet kitölteni a papírokat. Utóbbi helyszínen kihelyeztek egy utcai urnát is, ahová be lehet dobni a regisztrációs lapokat. A VIII. kerületben ottjártunkkor már lement a reggeli dömping, de még kora délután is ötpercenként érkezett egy-egy új munkanélküli. Között volt Mária, aki korábban egy fénymásolóban dolgozott. Ő már márciusban elveszítette az állását, már akkor kitöltötte online a munkanélküli osztály által kért adatokat, de csak most, április végére kapott időpontot. István ellenben most ismerkedett a rendszerrel. A férfi korábban az építőiparban dolgozott kőműves kisvállalkozóként, házfelújításokat végzett, ám a járvány miatt már két hónapja nem kapott új megbízást. - Utoljára valamikor a kilencvenes években volt ilyen, hogy huzamosabb ideig nem volt munkám. Még a 2008-as válságban is akadtak megbízásaim” - emlékezett vissza. Egy félórás várakozás után kinyomtatva megkapta a szükséges, kitöltendő iratokat. - Meddig tartanak ki a tartalékai? - kérdezzük tőle távoztában. - Eddig! - vágja rá nevetve. - Gondolja, hogy másképpen ácsorognék az utcán ezért a pici pénzért?

Eredményt csak az összefogás hoz

Az összes szakszervezeti tömörülés, de már az Európai- és a Világ Szakszervezeti Szövetség elnöke is arra szólította fel a magyar kormányt, hogy a dolgozókat érintő döntések előtt üljön le egyeztetni az érdekvédőkkel. A fenti riportban bemutatott zsúfoltság sem alakult volna ki a hivatalokban, ha megtárgyalták volna a gazdasági és foglalkoztatási válság megoldásának lehetőségeit. Az összetartozást, az összefogás erejének megmutatását tartja a legfontosabb üzenetnek a munka ünnepén valamennyi nagy szakszervezeti tömörülés vezetője, ahogy abban is egyetértés van közöttük, hogy a 130 éves hagyományt őrizni és folytatni kell, még ha az idei május elseje nem is felhőtlen a dolgozóknak. A közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba szerint épp a mostani, legkevésbé sem munkásbarát időben érdemes megállni és elgondolkodni azon: mi a munkavállalók érdeke és hogy lehet azt érvényre juttatni, amikor a kormány a világjárványt is arra használta fel, hogy teljesen kiszolgáltatottá tegye a magyar munkavállalókat. Egyik konföderáció elnöke sem tartja jónak az előző ünnep óta eltelt egy évet a munkavállalók szempontjából, bár kérdésünkre Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejezetten sikeresnek nevezte az időszak országos és vállalati szintű bértárgyalásait. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László azonban ma is azt gondolja, még a többi V4 ország szintjére sem tudtak felzárkózni a magyar bérek, nem kellett volna megelégedni a nyolc százalékos minimálbér emeléssel. Abban már teljes az egyetértés a konföderációk vezetői között, hogy a munka világának jogszabályi változásai, különösen a 24 hónapos időkeretben történő elszámolás és az, hogy a kormány nem szigorított a munkaügyi ellenőrzések rendszerén, kifejezetten hátrányos a dolgozóknak.
A MASZSZ vezetője ráadásul úgy látja, a világjárvány okozta válsághelyzet az eddigi szakszervezeti eredményeket lenullázta. A Munkástanácsokat vezető Palkovics Imre is drámainak nevezte, hogy egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiány átfordult feleslegbe, az emberek megélhetési biztonsága eltűnt, s a gazdasági bizonytalanság mellett a betegségtől való félelem is beépült a mindennapokba. Most a munkahelyekért és a tisztességes bérekért küzdünk –fogalmazott a Liga elnöke is. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke ugyanakkor némi távolságtartással arra emlékeztetett, hogy a dolgozók és a szakszervezetek jogainak csorbítása gyakorlatilag a rendszerváltozással elkezdődött, Kuti László szerint azóta folyamatos harcban állnak nemcsak a munkáltatókkal, hanem a kormányokkal is. Mészáros Melinda úgy látja, helyi szinten is közelebb vihet a sikerhez az egyeztetés. Ezért lobbizott a Liga a vajdasági ingázókért, máshol a vállalati struktúra átalakításába is bekapcsolódtak. Palkovics Imre ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy bizalmi légkörben hosszabb távú megoldások születhetnek, amire azért lesz nagy szükség, mert a válság után nem mehet vissza mindenki a korábbi munkahelyére, sok területen kevesebb emberre lesz szükség. A Liga elnöke hozzátette, valószínűleg a válság nélkül is megindult volna egy kisebb elbocsájtási hullám, mert például a Bosch már januárban jelezte, nyolcszáz embert feleslegesen foglalkoztat. Kordás László harcosabban fogalmazott, amikor kijelentette, a válságintézkedések központi és helyi eltörlését fogják követelni, ha a kormány a veszélyhelyzet megszűnése után ezt nem lépi meg magától. Ebbe a vállalati szinten a dolgozókra nézve hátrányosan módosított kollektív szerződések visszaállítását is beleérti – tette hozzá. A legsötétebb jövőképet mégis az állami és önkormányzati szféra munkavállalóit képviselő SZEF elnöke festette. Csóti Csaba szerint már látszik a közszolgáltatások leépítésének szándéka a vírus elleni védekezésben nem érintett területeken. A kulturális szférában, a gyermekellátásban, étkeztetésben már elkezdődtek az elbocsátások, és főként a közepes méretű, 25-30 ezres városokban nulla órás állásidőre akarnak szerződéseket kötni a dolgozókkal, ami nulla forintos bért jelent. Bár épp tegnap tett közzé a humántárca egy állásfoglalást, ami szerint például a bölcsődei dolgozóknak legalább az alapbérüket ki kell fizetni, de az önkormányzatok valahogy ellentételezni akarják, hogy a kormány a válságra hivatkozva elveszi a gépjárműadó teljes összegét. Kuti László valamivel optimistább a jövőt illetően, mert a kutatóintézeteknél érik egy kollektív szerződés megkötése, amire még nem volt példa. Azt mondják a szakszervezetek vezetői, egyre többen ismerik fel, hogy mekkora szükség van rájuk, így bár a kirúgásokkal ők is tagokat veszítenek, jön is az utánpótlás. Nekik a közös küzdelem jelenti a munkát és ünnepet egyaránt, ezért szól az idei virtuális május elseje is az összefogás erejéről. - Gulyás Erika

Ünnep a neten

 A Liga két animációs filmet kezdett terjeszteni a munka ünnepére. Az Együtt erősebbek vagyunk kampány egyik része a válság idején is érvényes munkavállalói jogokat mutatja be, a másik a szakszervezetek lehetőségeit. A MASZSZ, a SZEF és az ÉSZT több civil szervezettel együtt jelenik meg az interneten, a közösségi felületen interaktív megoldások keretében foglalkoznak a dolgozók jogaival. (Illetve az ifjúsági tagozatok készítettek egy videót is, azt idekattintva tekintheti meg.)