„Utoljára a kilencvenes években volt ilyen”: megindult a roham a kormányhivatalok munkaügyi osztályain

Publikálás dátuma
2020.04.30. 06:20

Fotó: Népszava
Az állástalanok gyakran csak egy hónappal később jutnak el a regisztrációig.
Drasztikusan nő az álláskeresők száma a kornavírus-járvány miatt, ez pedig érezteti a hatását munkaügyi hivataloknál is. Az utóbbi napokban reggelenként gyakran több tucatnyian állnak a kormányhivatalok épülete előtt arra várva, hogy sorra kerüljenek és regisztrálják őket munkanélküliként. - Ma legalább 150-en jöttek – mondta az egyik külvárosi iroda portása. Tapasztalata szerint hiába kérték azt az állástalanná válóktól, hogy online jelentkezzenek be és csak utána, a megbeszélt időpontban keressék fel a munkaügyi irodát, a többség ragaszkodik a személyes ügyintézéshez. Sokaknak ráadásul gondot okoz a számítógép használata is. A lapunk által megkérdezettek közül a túlnyomó többség most először regisztrálta magát munkanélküliként, így az ügyintézés is meglehetősen nehézkesen ment. - Ingerültek és az alkalmazottakon töltik ki a dühüket, ráadásul gyakran előfordul, hogy a regisztrálók maszk nélkül jönnek és az istenért sem akarják betartani a másfél méteres távolságot – mondta az egyik hivatal munkatársa. Igaz, az érkezőkkel beszélgetve az is kiderül, hogy sokaknak van oka a bosszúságra. Alexandra már nem először jön vissza: hiába jelentkezett be, hiánypótlást kértek tőle, amelyet a korábbi munkahelyétől szerezhet be. Csakhogy a fiatal lány Németországban dolgozott, így most nem tudott ilyen igazolást szerezni, azaz jelenleg úgy néz ki, elveszíti az amúgy is igen karcsú munkanélküli segélyének nagyjából a felét. Korábban fogászati asszisztens volt, most azonban irodai munkát keres, ám eddig még sehonnan sem hívták vissza. Márpedig korábbi szakmájában még igen sokáig tarthat a válság, szerinte ugyanis a fogászatokat nyitják majd ki legutoljára. - A nyál miatt - összegezte a helyzetet. 
A kormányhivatalok járványügyi gyakorlata egyébként nem teljesen egységes: van ahol egyesével beengedik az ügyfeleket a hivatal épületébe – ilyen például az óbudai vagy az újpesti munkaügyi osztály – másutt viszont – például a nyolcadik kerületi foglalkoztatási osztálynál, ahová az ötödik és a hetedik kerület is tartozik – a bejárat elé tolt asztalnál lehet kitölteni a papírokat. Utóbbi helyszínen kihelyeztek egy utcai urnát is, ahová be lehet dobni a regisztrációs lapokat. A VIII. kerületben ottjártunkkor már lement a reggeli dömping, de még kora délután is ötpercenként érkezett egy-egy új munkanélküli. Között volt Mária, aki korábban egy fénymásolóban dolgozott. Ő már márciusban elveszítette az állását, már akkor kitöltötte online a munkanélküli osztály által kért adatokat, de csak most, április végére kapott időpontot. István ellenben most ismerkedett a rendszerrel. A férfi korábban az építőiparban dolgozott kőműves kisvállalkozóként, házfelújításokat végzett, ám a járvány miatt már két hónapja nem kapott új megbízást. - Utoljára valamikor a kilencvenes években volt ilyen, hogy huzamosabb ideig nem volt munkám. Még a 2008-as válságban is akadtak megbízásaim” - emlékezett vissza. Egy félórás várakozás után kinyomtatva megkapta a szükséges, kitöltendő iratokat. - Meddig tartanak ki a tartalékai? - kérdezzük tőle távoztában. - Eddig! - vágja rá nevetve. - Gondolja, hogy másképpen ácsorognék az utcán ezért a pici pénzért?

Eredményt csak az összefogás hoz

Az összes szakszervezeti tömörülés, de már az Európai- és a Világ Szakszervezeti Szövetség elnöke is arra szólította fel a magyar kormányt, hogy a dolgozókat érintő döntések előtt üljön le egyeztetni az érdekvédőkkel. A fenti riportban bemutatott zsúfoltság sem alakult volna ki a hivatalokban, ha megtárgyalták volna a gazdasági és foglalkoztatási válság megoldásának lehetőségeit. Az összetartozást, az összefogás erejének megmutatását tartja a legfontosabb üzenetnek a munka ünnepén valamennyi nagy szakszervezeti tömörülés vezetője, ahogy abban is egyetértés van közöttük, hogy a 130 éves hagyományt őrizni és folytatni kell, még ha az idei május elseje nem is felhőtlen a dolgozóknak. A közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba szerint épp a mostani, legkevésbé sem munkásbarát időben érdemes megállni és elgondolkodni azon: mi a munkavállalók érdeke és hogy lehet azt érvényre juttatni, amikor a kormány a világjárványt is arra használta fel, hogy teljesen kiszolgáltatottá tegye a magyar munkavállalókat. Egyik konföderáció elnöke sem tartja jónak az előző ünnep óta eltelt egy évet a munkavállalók szempontjából, bár kérdésünkre Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejezetten sikeresnek nevezte az időszak országos és vállalati szintű bértárgyalásait. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László azonban ma is azt gondolja, még a többi V4 ország szintjére sem tudtak felzárkózni a magyar bérek, nem kellett volna megelégedni a nyolc százalékos minimálbér emeléssel. Abban már teljes az egyetértés a konföderációk vezetői között, hogy a munka világának jogszabályi változásai, különösen a 24 hónapos időkeretben történő elszámolás és az, hogy a kormány nem szigorított a munkaügyi ellenőrzések rendszerén, kifejezetten hátrányos a dolgozóknak.
A MASZSZ vezetője ráadásul úgy látja, a világjárvány okozta válsághelyzet az eddigi szakszervezeti eredményeket lenullázta. A Munkástanácsokat vezető Palkovics Imre is drámainak nevezte, hogy egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiány átfordult feleslegbe, az emberek megélhetési biztonsága eltűnt, s a gazdasági bizonytalanság mellett a betegségtől való félelem is beépült a mindennapokba. Most a munkahelyekért és a tisztességes bérekért küzdünk –fogalmazott a Liga elnöke is. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke ugyanakkor némi távolságtartással arra emlékeztetett, hogy a dolgozók és a szakszervezetek jogainak csorbítása gyakorlatilag a rendszerváltozással elkezdődött, Kuti László szerint azóta folyamatos harcban állnak nemcsak a munkáltatókkal, hanem a kormányokkal is. Mészáros Melinda úgy látja, helyi szinten is közelebb vihet a sikerhez az egyeztetés. Ezért lobbizott a Liga a vajdasági ingázókért, máshol a vállalati struktúra átalakításába is bekapcsolódtak. Palkovics Imre ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy bizalmi légkörben hosszabb távú megoldások születhetnek, amire azért lesz nagy szükség, mert a válság után nem mehet vissza mindenki a korábbi munkahelyére, sok területen kevesebb emberre lesz szükség. A Liga elnöke hozzátette, valószínűleg a válság nélkül is megindult volna egy kisebb elbocsájtási hullám, mert például a Bosch már januárban jelezte, nyolcszáz embert feleslegesen foglalkoztat. Kordás László harcosabban fogalmazott, amikor kijelentette, a válságintézkedések központi és helyi eltörlését fogják követelni, ha a kormány a veszélyhelyzet megszűnése után ezt nem lépi meg magától. Ebbe a vállalati szinten a dolgozókra nézve hátrányosan módosított kollektív szerződések visszaállítását is beleérti – tette hozzá. A legsötétebb jövőképet mégis az állami és önkormányzati szféra munkavállalóit képviselő SZEF elnöke festette. Csóti Csaba szerint már látszik a közszolgáltatások leépítésének szándéka a vírus elleni védekezésben nem érintett területeken. A kulturális szférában, a gyermekellátásban, étkeztetésben már elkezdődtek az elbocsátások, és főként a közepes méretű, 25-30 ezres városokban nulla órás állásidőre akarnak szerződéseket kötni a dolgozókkal, ami nulla forintos bért jelent. Bár épp tegnap tett közzé a humántárca egy állásfoglalást, ami szerint például a bölcsődei dolgozóknak legalább az alapbérüket ki kell fizetni, de az önkormányzatok valahogy ellentételezni akarják, hogy a kormány a válságra hivatkozva elveszi a gépjárműadó teljes összegét. Kuti László valamivel optimistább a jövőt illetően, mert a kutatóintézeteknél érik egy kollektív szerződés megkötése, amire még nem volt példa. Azt mondják a szakszervezetek vezetői, egyre többen ismerik fel, hogy mekkora szükség van rájuk, így bár a kirúgásokkal ők is tagokat veszítenek, jön is az utánpótlás. Nekik a közös küzdelem jelenti a munkát és ünnepet egyaránt, ezért szól az idei virtuális május elseje is az összefogás erejéről. - Gulyás Erika

Ünnep a neten

 A Liga két animációs filmet kezdett terjeszteni a munka ünnepére. Az Együtt erősebbek vagyunk kampány egyik része a válság idején is érvényes munkavállalói jogokat mutatja be, a másik a szakszervezetek lehetőségeit. A MASZSZ, a SZEF és az ÉSZT több civil szervezettel együtt jelenik meg az interneten, a közösségi felületen interaktív megoldások keretében foglalkoznak a dolgozók jogaival. (Illetve az ifjúsági tagozatok készítettek egy videót is, azt idekattintva tekintheti meg.)

Frissítve: 2020.04.30. 14:07

Kizárás: most a Fidelitason a sor

Publikálás dátuma
2020.04.30. 06:00

Fotó: FIDELITAS FACEBOOK OLDALA
Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete a Fidelitas kizárását készíti elő, de a magyar tagszervezet kétségbe vonja az erről szóló döntés jogszerűségét.
Úgy néz ki, hogy a Fidelitast sem kerüli el a sorsa: az Európai Néppárt (EPP) ifjúsági szervezete, a YEPP döntéshozó tanácsa következő ülésén a napirendjére kívánja tűzni a magyar tagszervezet kizárásáról szóló indítványt. Így határozott a vezető testület keddi videokonferenciáján, amelyen elfogadták a “Fidesz legutóbbi antidemokratikus lépéseiről” szóló sürgősségi határozatot. Az indítványt 15 ország 19 tagszervezete nyújtotta be, köztük Benelux, skandináv, balti, cseh, görög, ír, olasz, portugál és ukrán ifjú kereszténydemokraták. Az ifjúsági tagozatok zöme olyan pártokhoz kapcsolódik, amelyek nemrégiben Donald Tusk elnökhöz írott levelükben újabb vitát kezdeményeztek a tavaly óta felfüggesztett Fidesz tagságának megszüntetéséről az Európai Néppártban. A Fidelitas megkérdőjelezi a keddi állásfoglalás elfogadását, mivel a jelenlévőknek csak a fele szavazott rá, ami kevesebb a szabályok által előírt abszolút többségnél. A YEPP vezetősége azonban jogi tanácsot kért a vita eldöntésére, és az megerősítette a jóváhagyó határozatot. A szöveget az 57 jelenlévő közül 28 támogatta, 23 ellene szavazott és hatan tartózkodtak. Anders Storgaard, a Konzervatív Ifjúság nevű dán tagszervezet elnöke, a kezdeményezés egyik elindítója lapunknak azt mondta, hogy a szavazati arányok nem adnak teljes képet arról, hányan támogatnák és hányan elleneznék a Fidelitas kizárását. Többen nem azért nem szavazták meg a határozatot vagy tartózkodtak, mert az Orbán-rendszer hívei, hanem mert meg akarják várni, hogy a kormány visszaél-e a rendkívüli felhatalmazásával. Az elfogadott állásfoglalásban a YEPP hangsúlyozza, hogy a Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzet újabb lépés a jogállam és a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése felé. Szóvá teszi, hogy a kormány rendeleti úton elvonja a politikai pártok támogatásának felét, gyengítve az eleve nehézségekkel küzdő ellenzéket és aláásva a tisztességes és demokratikus versenyt. Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely határidő nélkül vezette be a rendkívüli helyzetet és öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a járvánnyal kapcsolatos, a törvényben nem részletezett rémhírterjesztés elkövetőit. “Donald Tusk elnök szavaival élve ezek a lépések aránytalanok és politikailag veszélyesek” — szögezik le. Az állásfoglalás szerzői az Európai Néppárt szemére vetik, hogy nem mindig volt képes megfelelően kiállni az általa vallott értékek mellett. Ebben a helyzetben a fiatalok nem ülhetnek ölbe tett kézzel. “Elég volt!” — írják. Mivel a pártcsalád ifjúsági szervezete a történelmileg keresztény értékeknek tekintett demokrácia, jogállam és jó kormányzás talaján áll, nem tűrheti, hogy a Fidesz és a Fidelitas megszegje a YEPP politikai programjában szereplő alapvető értékeket és elveket. Ezért kezdeményezik a Fidelitas kizárásáról szóló vitát a Tanács következő ülésén. A kedden elfogadott sürgősségi határozatban a tagok felkérik a YEPP operatív irányításával megbízott Bizottságot, hogy tegyen közzé a Fidesz legutóbbi intézkedéseit elítélő nyilatkozatot. A fiatalok emellett üdvözlik Donald Tusknak a Fidesszel kapcsolatos lépéseit. A néppárti elnök bejelentette, hogy a járványt követően napirendre szeretné tűzni a Fidesz kizárásáról szóló indítványt az EPP politikai gyűlésén.

A kormány átcsoportosította a járvány elleni védekezésre egy ferencvárosi közösségi ház felújításának összegét

Publikálás dátuma
2020.04.29. 21:28

Fotó: Népszava
A kerület idén már biztosan nem kapja meg a 400 millió forintot.
Elvettek 400 millió forintot Ferencvárostól - jelentette be Baranyi Krisztina Facebook-oldalán. A IX. kerület polgármester közzétette azt a levelet, amelyben a Belügyminisztérium tájékoztatta az önkormányzatot, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a ferencvárosi József Attila-Lakótelepi Közösségi Ház felújítására megígért 400 millió forint átcsoportosítását rendelte el a Járvány Elleni Védekezési Alap javára. 
„Ennek eredményeként a 2020. évi költségvetési törvényben nem áll rendelkezésre forrás, így támogatói okirat kiadására sem kerülhet sor”

- tudatta a Belügyminisztérium.

 Vagyis Ferencváros idén nem kapja meg a pénzt a felújításra. 
„A Magyar Költségvetésből épp ez a - végletekig lerobbant közösségi ház felújítására szánt - összeg hiányzik a járvány elleni védekezéshez. Vajon hány fideszes önkormányzattól vettek el fejlesztési forrást ezzel az indokkal?”

- tette fel a kérdést Baranyi Krisztina.

Bejegyzéséhez hozzáfűzte, hogy „marad a romhalmaz, jó lesz az kulturális, idősügyi, ifjúsági programok megtartására a József Attila lakótelepieknek”.
(A 444 nyomán.)
Szerző