"Tragikus az elbocsátási hullám" a vendéglátásban

Publikálás dátuma
2020.04.29. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„Kivéreztették a cégeket, sokaknak nem lesz tőkéje az újrainduláshoz” – nyilatkozott a Népszavának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke annak kapcsán, hogy május elejétől várhatóan fokozatosan kinyithatnak a vendéglátóhelyek. A szakember szerint üdvözlendő, hogy épp a teraszos szezon kezdetén jöhetnek az első lazítások.  Kovács László teljesen elfogadhatónak tartja, ha a nemzetközi példákat követve kötelezővé teszik a maszk vagy a kesztyű viselését, illetve a kötelező távolságtartást az éttermekben. „Mentálisan is leépültünk, mi és a vendégek is ebben a bezártságban, tennivaló nélkül. Szükségünk van erre – tette hozzá Kovács. A kormányzati elképzelésekről, hogy újranyithatnak a kávézók, éttermek, a Magyar Nemzetben írtak. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint számokban egyelőre nem kifejezhető, de "tragikus az elbocsátási hullám”, „óriási a bér és működési költség”. A nagyobb vállalkozásoknak egy hónapra százmilliós nagyságrendű bérköltségeik vannak, ők voltak az elsők, akik emiatt kénytelenek voltak leépítésekbe kezdeni. Hangsúlyozta, bő két hete már vészhelyzet volt a turizmus-vendéglátás szektorban, amikor megérkezett az első „mentőcsomagnak nevezett intézkedés”. Az is azonban olyan volt, hogy napokig kellett értelmeznie a szakmának, hogy ki jogosult annak felhasználására. Mivel nullára zuhant a munka és a bevétel is, a későbbi, 2 órás munkaidőre is kiterjesztett állami bértámogatás sem jelentett segítséget, „ez is havi 40 órával több munkabér, mint amennyit az éttermek ki tudnak fizetni” Kovács szerint. A szintén támogatott távmunkát abszurdnak nevezte, amit lehetetlen alkalmazni egy étteremben. Kovács kiemelte, hogy a kormány a munkabérek támogatására fordít energiát, miközben a turizmus-vendéglátásban nullára csökkent az elvégzett munka. Ezért egy javaslatot készítettek a kormány számára, hogy a szektorban a vállalkozásokat mentesítsék a járulékfizetéstől, illetve hozzanak létre egy új munkajogi státuszt a munkát nem végző alkalmazottak megtartására. A cégek nekik egy létminimumot biztosító szociális juttatást fizetnének ebben a rendszerben, ami később levonható lenne az államnak fizetendő szociális hozzájárulási kötelezettségekből. „Ezt azt jelentette volna, hogy az államnak nem kell azonnal mélyen a zsebébe nyúlnia a szektor támogatására, a cégek nem emésztik fel tartalékaikat, állományban maradnának a dolgozóik és maradna tőkéjük arra, hogy gombnyomásra újraindítsák a vállalkozást, ha enyhül a járvány. Ezt sehol nem látjuk az intézkedések között” – mondta Kovács. Hogy milyen lesz hosszabb távon a helyzet a vendéglátásban, azzal kapcsolatban kifejtette, hogy mivel várhatóan nem fogadhatnak egyszerre annyi vendéget a helyek, mint amire az üzleti terveiket alapozták, ezért az árakban is változás lehet. Emellett jó eséllyel kisebb stábbal fognak csak működni a helyek.  Ahol a külföldi turisták alkották a vendégkört, például a fővárosban, ott hosszú éjszakára számíthatnak a vendéglátók. Mivel azonban a lakosság is a tartalékait éli fel, a vendéglátók nem számíthatnak hatalmas hazai vendégkörre sem. „Amiben igazi reményünk van, az a SZÉP-kártya keretének és kedvezményeinek kormányzati kiterjesztése, ennek óriási szerepe lesz a kilábalásban”- jelentette ki Kovács László

Palkovics: Eljött az idő, hogy az emberek megszokott életét helyreállítsuk

A kormány a csúszó szabályozással kézben tudta tartani a járványt, így most eljött az idő, hogy az emberek normális, megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését, amennyire lehet, helyreállítsuk – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormány három szempontot, a járvány egészségügyi kezelését, a gazdaságra gyakorolt hatásait és a társadalmi élet minőségét vette alapul az intézkedései során. Mint mondta, a lazítás azért léphető meg, mert ha a társadalmi érintkezéssel nő is fertőzések száma, arra már az egészségügy fel van készülve. A miniszter is kitért arra, hogy a turizmus és vendéglátás területén akkora volt a leállás, hogy ott „az újraindítás valóban pontos kifejezés”.

Vezénylés és közmunka is lehet Orbán Viktor ígérete

Publikálás dátuma
2020.04.29. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Elérhetetlenné tették, hány munkanélküli maradt ellátás nélkül és azt sem tudni, milyen állást kínál majd az állam a most elküldött dolgozóknak.
Pár órával Orbán Viktor újabb hangzatos parlamenti bejelentése előtt a szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a kormány hétfői internetes egyeztetésén (VKF) még szóba sem került, hogy az állam állást kínál mindenkinek, aki a járvány miatt kialakult gazdasági válságban veszíti el a munkáját és nem talál új piaci munkahelyet. Ezt megerősítette lapunknak Mészáros Melinda, a Liga és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Így aztán a gazdaság szereplői csak találgatnak, mit takarhat a miniszterelnök kijelentése, hogy ha lejár a három hónapos álláskeresési támogatás ideje, „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”. Az állam szolgálatában állók évek óta panaszolják, hogy nekik van a legrosszabb foglalkoztatójuk. Sokan tehát kényszerként élnék meg a kivezénylést egy közszolgálati munkahelyre, de nem ezért tartja megvalósíthatatlannak az ígéretet Herczog László közgazdász. A Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere úgy fogalmazott, a kormány játszik a világos bábukkal, neki kellene megmondani, milyen rendszerben képzelik el az emberek tömeges foglalkoztatását, vezényléssel vagy közmunkával, mert a közfoglalkoztatás újbóli kiterjesztése – amit a legtöbben belelátnak az üzenetbe – nem megoldás. Munkának azt a hasznos tevékenységet lehet tartani, amiből valamilyen hozzáadott érték keletkezik – tette hozzá, de ez egyik foglalkoztatási módra sem jellemző. Ha valakit kényszerrel osztanak be egy munkahelyre, nehezen várható el, hogy hasznosan dolgozzon. A versenyszféra érdekegyeztetésén Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a tervekre vonatkozó kérdésekre csak annyit felelt, nem lövi le a poént. Ehelyett előre próbálta elsimítani a botrányt, hogy nagyon durva különbségeket tartalmazó statisztikai adatok jelennek meg egymás után a foglalkoztatásról és a munkanélküliség alakulásáról. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőket rögzítő számai – ha a két hete közölt heti 12 ezres növekedés folytatásával számolunk -, már 350 ezer főnél járhatnak, a statisztikai hivatal más módszerrel ennek a felét méri és akkor még nem beszéltünk az adóhatóság adatairól. Azt, hogy nehéz eligazodni a munkanélküliségi adatokban, a szakszervezetek is kifogásolják.  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik egykori elnöke egyenesen úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a kormány tudatosan titkol el adatokat a nyilvánosság elől, ami a statisztikai és az információs szabadságról szóló törvény súlyos megsértése. Katona Tamás szocialista politikus úgy véli, már százezer körül járhat a frissen elküldött dolgozók száma. Kiemelte, hogy a foglalkoztatási szolgálat honlapját átalakították és azóta nem hozzáférhető, hány regisztrált munkanélküli nem kap semmilyen ellátást. Így nem fogjuk tudni azt sem, hogy a most regisztrálók közül júliusban hányan kerülnek légüres térbe, vagy könyörögnek a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásért. Az egyetemi tanár szerint a február végén hivatalosan bejelentkezett 264 ezer álláskereső több mint fele nem kapott egy fillért sem, és márciusban ez az arány tovább romolhatott, de a kormányt nem érdekli, miből élnek ezek az emberek. Ráadásul a segélyekhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, például az álláskeresési támogatás csak annak jár, aki az előző három évben 365 napot dolgozott, így azok, akik időnként külföldön vállaltak munkát, feketén vagy bizonytalan körülmények között dolgoztak, szintén nincsenek benne a statisztikákban. Katona Tamás 200 ezerre teszi a számukat. 

Politikai csata

Az ellenzék parlamenti kérdései ugrasztották ki a miniszterelnöki szándékot, hogy a most utcára tett emberek közül állami foglalkoztatásba vonják azokat, akik nem találnak piaci munkát, de érdemi választ nem kaptak azóta sem a kérdésre, vajon mit kell érteni ez alatt. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány az alacsonyabb bért kínáló közmunkát kínálja a bajban lévőknek, míg Molnár Csaba, a DK alelnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy az új munkanélküliek brutális száma azt mutatja, a kormány nem tudja és nem is akarja kezelni a válságot. Az innovációs tárca nem felelt a tervekre vonatkozó kérdéseinkre és a tegnap nyilatkozó kormánytagok sem adtak magyarázatot, hogy valóban a közmunka bővítésén, vagy a munka nélkül maradók állami munkahelyekre történő vezénylésében gondolkodnak. A választás politikai és nem gazdasági alapon történik majd. 

Gulyás Gergely: a kormány szerdán enyhítheti a korlátozásokat

Publikálás dátuma
2020.04.28. 22:12

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Óvatosan, de újra kell indítani az életet Magyarországon – mondta a kancelláriaminiszter a tervezett enyhítésről. Budapestről az ellenzék káros magatartása jutott eszébe.
A márciusban bevezetett korlátozó intézkedések meghozták eredményüket, Magyarország a járvány által kevésbé érintett országok közé tartozik; felkészültünk a járvány gyorsulására is, így már lehet arról gondolkodni, hogyan lehet az életet újraindítani Magyarországon -fejtegette az InfoRádió kedd esti műsorában Gulyás Gergely. Az MTI által is idézett interjúban kancelláriaminiszter elmondta, a kormány szerdán dönthet a korlátozások enyhítéséről – ekkor azonban figyelembe kell venni, hogy ez ne járjon a fertőzésszámok robbanásszerű növekedésével. Gulyás arra is kitért, hogy koronavírusos betegek csaknem kétharmada Budapesten és Pest megyében van, ezekre a területi különbségekre a döntéshozatalnál figyelemmel kell lenni.
Gulyás nem csak a betegszámok miatt emlegette Budapestet: a járványhelyzetben szerinte a legtöbb településsel együtt tudtak működni, a fővárosban viszont "az ellenzék magatartása" miatt olyan politikai vita alakult ki, ami a védekezés ügyére is kihatott. Az ellenzék azt a káros döntést hozta, hogy nem hoztak létre nemzeti egységet, minden pártpolitikai vita ellenére, a védekezés idejére, nem adták meg a kormánynak a felhatalmazást, majd minden kormányzati lépésbe próbálnak belekötni – mondta Gulyás. Vagyis, Budapest állapotát azzal kapcsolta össze, hogy az országos ellenzéki pártok nem szavazták meg a kormánynak teljes felhatalmazást adó koronavírus-törvényt.  
A kancelláriaminiszter azt sem zárta ki, hogy a járványnak ősszel egy második hulláma is jöhet, a védekezés eddig megismert eszközeit ugyanakkor ebben az esetben is bevethetik.,

Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy multinacionális üzletláncokra kirótt különadó a védekezés után is megmarad, „mert a szándék mindig is az volt, hogy ez az adó legyen”, csak volt egy uniós vita róla, de már nincs jogi akadálya a visszavezetésnek. A bankokat idén kérték arra, hogy járuljanak hozzá a központi költségvetéshez, és ez az önkormányzatokra is igaz a gépjárműadó erejéig, ezek az intézkedések az idei évre vonatkoznak – mondta a miniszter. A beszélgetés során Gulyás megerősítette, hogy az érettségi május 4-én biztosan elindul, ehhez minden feltétel adott. Kitért a jövő évi büdzsé helyzetére is:  mint mondta, a 2021-es költségvetés tervét május 19-éig nyújtják be az Országgyűlés elé,. és június 30-éig el tudják fogadni.
Szerző
Frissítve: 2020.04.29. 10:39