Előfizetés

A Fidesz lefújta az ellenzéki klímariadót

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.04.28. 20:02
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
A kormányoldal saját elképzeléseire formálta át az ellenzéki pártok klímavédelmi határozati- illetve törvényjavaslatait.
Trükkös módosításokkal "kibelezte" a parlament kormányoldala a fenntartható fejlődés bizottsága ülésén az ellenzéki pártok klímavészhelyzetről szóló határozati-, illetve a Párbeszéd törvényjavaslatát. Az ellenzék a két iratban egyaránt a jelenleginél jóval határozottabb környezetvédelmi vállalásokat indítványozott. Így 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátási cél mellett a 30 százalékkal csökkentett energiafogyasztás 35 százalékát már megújuló forrásokból kellene előállítani. Ezeket az ülésen a Fidesz-KDNP-képviselők Bencsik János alelnök előterjesztésére rendre "visszaírták" az Orbán-kormány ismert céljaira, így 40 százalékos kibocsátás-csökkentésre és 21 százalékos megújulóarányra. A megtakarítás tekintetében pedig csak annyit vállalnak, hogy a 2005-ös szintet meghaladó igényt 2030 után csak szennyezésmentes forrásból elégítik ki. A címeket sem kímélték: a közös ellenzéki javaslat "éghajlatváltozási vészhelyzetéből" "az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatok", a Párbeszéd klímavészhelyzetéből pedig klímavédelem lett. Az ellenzék amúgy lényegében az EU által javasolt uniós átlagcélok vállalására kérte a kabinetet. A Fidesz-frakció tönkretette az LMP által készített, az ellenzék által közösen benyújtott klímavészhelyzetes határozati javaslatot - fogalmazott az ülés után Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. Felszólította a kormányt és a Fideszt, hogy rossz javaslatait vonja vissza, fejezze be végre a klíma-kamuzást és szavak helyett kezdjen érdemi cselekvésbe. Bár a kormánypárt megígérte, hogy lesz klímatörvény, módosító javaslatában ettől is visszalépett - véli a politikus. Emlékeztetett, hogy Magyarország a kormány által 2030-ra ígért, 1990-es alapon 40 százalékos kibocsátás-csökkentést 2013-ban már elérte. (Igaz, azóta nőtt a szennyezés.) A társelnök szorgalmazta, hogy a kormány ígértéhez híven számolja fel a törvénytelen hulladéklerakókat, vezesse ki az egyszer használatos műanyagokat, tisztítsa meg a folyóvizeket és bővítse a naperőműveket. Követelte, hogy napelemeket ne értékes termőföldekre, hanem háztetőkre telepítsenek. A Fidesz kibelezte és szalmával töltötte ki a Párbeszéd klímatörvényét - jellemezte a helyzetet Tordai Bence, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. A kormányoldal négy célból hármat, 14 intézkedésből pedig tízet kihajított a kukába. A Fidesz elérte, hogy az Országgyűlés ne hirdessen klímavészhelyzetet, ne tűzzön ki EU-tagállamhoz méltó célokat és ne kötelezze a kormányt az emberek érdekeit szem előtt tartó, erőteljes lépésekre. Az ellenzéki honatya ugyanakkor eredményként könyveli el, hogy a parlament a kiüresítés dacára mégis csak szavaz egy klímavédelmi törvényről, miközben Orbán még tavaly is „baloldali huncutságnak” nevezte az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a zöldeket belül vörös "görögdinnyéknek" csúfolva.

1000 milliárdos kötvényvárlásba kezd az MNB

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.04.28. 17:51

Fotó: Népszava
Ha már senki nem akarná venni az (állam)kötvényeket, a jegybankok kisegítőként ott állnak a sor végén
Az MNB jövő hétfőtől megindítja a kötvényvásárlási programját – jelentette be az Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi monetáris tanácsi ülés után, ahol egyébként a kamatokhoz nem nyúltak. A kötvényvásárlásokkal az MNB biztonságos hátteret ad az államadósság-finanszírozáshoz, így nem fordulhat elő, hogy a piac befagy. A programnak elvileg nincs felső határa, de az ezer milliárd forintos kötvényállományt elérve „technikai felülvizsgálatot” tart a jegybank. A kötvényvásárlási programban államkötvények mellett jelzálogleveleket is vásárol az MNB bankoktól, szintén felső határ nélkül, itt 300 milliárd forintos állománynál tartanak technikai megállót. Az effajta programok nem új keletűek: a 2008-as gazdasági válság jegybanki innovációja volt. Előbb e Fed, majd az Európai Központi Bank, majd szinte minden jegybank hasonló, úgynevezett eszközvásárlási projektetek indítottak el. Ezzel egyrészt pluszt pénzt pumpáltak a gazdaságba, másrészt pedig fenntartották a kötvénypiacokon a keresletet, így megakadályozták a hozamok elszállását, és karbantartották a befektetői bizalmat, mert a jegybankok kisegítőként mindig ott álltak a sor végén, ha másvalaki nem vette meg volna ezeket a kötvényeket. A most induló programban a vásárolható állampapírok futamidejére nincs korlátozás, de elsősorban a 3 éves, és annál hosszabb lejáratú állampapírokra fog a jegybank koncentrálni – hívta fel a figyelmet elemzésben Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Ezzel tudják ugyanis a hozamgörbét ellaposítani, ami kimondottan a program célja is, vagyis hozamok, s ezzel az államadósság finanszírozási költségeinek csökkentése. Az MNB lépése nem egyedülálló, hisz a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a legtöbb jegybank lazító intézkedésekkel avatkozott be a piaci folyamatokba. Az amerikai jegybank korlátlan eszközvásárlásokat jelentett be, az Európai Központi Bank 750 milliárd euró értékben vészhelyzeti eszközvásárlási programot hirdetett. Ezen kívül hitelezés- és likviditástámogató intézkedések sorát is bejelentették – tette hozzá Varga Zoltán. 

Több milliárdos gigabírságot kapott a GVH-tól a Booking

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.28. 16:57

Fotó: Riccardo Milani / AFP/Hans Lucas
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal eltiltotta a holland vállalatot az agresszív értékesítési módszereinek folytatásától.
A Versenyhivatal 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárásának eredményeként három vonatkozásban találta jogsértőnek a weboldalon folytatott kereskedelmi gyakorlatot: 
  • a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”. A fogyasztók valójában e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába.
  • a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. A hasonló üzenetek tudat alatt is olyan érzelmeket, félelmet váltanak ki a fogyasztókból, hogy ha nem foglalják le mielőbb a szálláshelyet, lemaradhatnak róla (a szakirodalom által FOMO hatásként leírt jelenség). Mindez torzítja a fogyasztó ügyleti döntését. E hatást támasztja alá a GVH 2020 márciusában publikált, közvélemény-kutatással alátámasztott piacelemzése, valamint az ún. viselkedés-közgazdaságtan megállapításai.
  • a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen e fizetési mód elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket.
A hivatal közlése szerint a GVH – figyelembe véve a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét - 2,5 milliárdos összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság kiszabása mellett a GVH az első két vizsgált magatartás tekintetében, határidő kitűzésével el is tiltotta a vállalkozást a további jogsértéstől. A Gazdasági Versenyhivatal döntése illeszkedik az Európai Bizottság és az uniós nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok (CPC) fellépéséhez, amelynek hatására a vállalkozás tavaly decemberben vállalta, hogy kereskedelmi magatartását több szempontból is módosítja az EU szabályainak történő megfelelés érdekében.