Előfizetés

Kiakadt Kína Trump vírusvádjai miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.28. 15:12

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Az amerikai elnök szerint egyetlen ország felelős a járvány elterjedésééért: az, amelyik kezdetben nem állította meg a koronavírust. Peking nagyon nem örül.
Visszautasította kedden Kína az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos amerikai vádakat -írja az MTI Keng Suang kínai külügyi szóvivő szerint egyes amerikai politikusok hazugságokkal próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy az Egyesült Államokban nem megfelelően kezelték a járványhelyzetet.
 Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: vizsgálatot indított arról, hogy Kína hogyan kezelte a járványt. Az elnök kifejtette, hogy a vírus terjedését meg lehetett volna állítani már a forrásánál, ezzel megelőzve, hogy az egész világon elterjedjen. Keng Suang - aki nem nevezte meg az amerikai elnököt az amerikai vádakkal kapcsolatos nyilatkozatában - újságírói kérdésre szót ejtett Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsosának kijelentéseiről is, amelyek szerint Kína rossz minőségű, vagy hamis vírusteszteket küld az Egyesült Államokba, és hasznot húz a világjárványból. Keng "megrögzött hazudozónak" nevezte Navarrót, akinek egyetlen szavát sem lehet elhinni.
A hivatalos álláspontot osztja a Vuhani Virológiai Intézet laborvezetője is (mint ismert, a SARS COV-2 vírus először a kínai Vuhan városából tört ki,  majd vált világjárvánnyá).  Jüan Csi-ming, a labor vezetője Reutersnak azt mondta, minden alapot nélkülöznek azok az állítások, hogy az ő laboratóriumukból származik a vírus - hiszen ők nem akartak "megtervezni és kifejleszteni" ilyen vírust, sőt, nem is lennének rá képesek. Mi több - mondja -, a vírus genomjából kinyerhető információk nem arra utalnak, hogy azt emberi kéz alkotta, inkább a természetből származhat.
A koronavírus-pandémia nyilvántartott fertőzöttjeinek száma kedden lépte át a hárommillió főt, az amerikai  Johns Hopkins egyetem adatai szerint eddig 211 ezren haltak bele a betegségbe, és több mint 902 ezren gyógyultak fel belőle. A legtöbb fertőzött  - több mint 988 ezer fő az Egyesült Államokban van, ahol eddig a járvány eddig több mint 56 ezer ember életét követelte.

Bűnrészességgel vádolják az EU-t

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.28. 15:06

Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
Parlamenti képviselők és nemzetközi szervezetek a Líbiában zajló emberi jogsértések cinkosának tekintik az Európai Uniót.
Az Európai Uniónak be kell szüntetnie a líbiai határ- és parti őrség támogatását, mert az közreműködik a migránsokkal szemben elkövetett súlyos jogsértésekben. Így vélekedett az Európai Parlament több képviselője, miután hétfőn meghallgatta nemzetközi szervezetek és az Európai Bizottság képviselőinek beszámolóját az észak-afrikai országban kialakult helyzetről. Ezzel szinte egy időben három nem-kormányzati szervezet — a Globális Jogi Akció Hálózat, a Migrációs Jogi Tanulmányok Társulása és az Olasz Szabadidős és Kulturális Társaság —bepanaszolta az Európai Bizottságot az EU Számvevőszékénél amiatt, hogy a testület emberi jogsértéseket elkövető hatóságnak nyújt anyagi és képzési segítséget. Beadványukban arra kérik a számvevőket, hogy ellenőrizzék: az unió megszegte-e a saját pénzügyi előírásait és emberi jogi kötelezettségeit a líbiai határőrizeti szerveknek biztosított támogatásával. A bírálók szerint a közösségnek felül kell vizsgálnia és módosítania kell menekültügyi és határőrizeti együttműködését Líbiával. Azt állítják, hogy az elmúlt években az EU-s intézmények közvetve hozzájárultak több tízezer férfi, nő és gyermek feltartóztatásához és őrizetbe vételéhez egy olyan országban, ahol megdöbbentő visszaélések történnek, ahol a menekülttáborokba zárt emberek sokaságát fizikailag bántalmazzák, megerőszakolják, prostitúcióra, rabszolgaságra kényszerítik. Líbia nem tekinthető biztonságos országnak, a parti őrség mégis visszaszállítja az országba a tengerből kimentett migránsokat, az EU-val egyeztetett eljárás keretében. A panaszosok úgy vélik, hogy az európaiak közössége ezzel a jogsértők cinkosa lett, hiszen a Líbiában elkövetett erőszakos cselekmények világszerte ismertek és jól dokumentáltak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának friss adatai szerint jelenleg 1500 migráns tartózkodik a líbiai zárt táborokban embertelen körülmények között. De a befogadási központokon kívül rekedtek is könnyen a rablók, csempészek, emberrablók prédájává válnak. A szörnyű humanitárius helyzetet tovább rontják az utóbbi időben kiújult heves harcok és a koronavírus-járvány. Az Európai Unió a Földközi-tenger középső medencéjében zajló migrációs hullám megfékezését évekkel ezelőtt a líbiai határ- és parti őrségre bízta. Jelentős forrásokat biztosít az országban rekedt menekültek és migránsok helyzetének javítására is, de eszközökkel, pénzzel és képzési programokkal támogatja a határőrizeti szerveket is. Fabrice Leggeri, az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) igazgatója az európai parlamenti meghallgatáson azt mondta, hogy az eszkalálódó polgárháború és a koronavírus-járvány miatt, mostanra jelentősen meggyengült a líbiai parti őrség képessége a migráció feltartóztatására és az ország parti vizeinek az ellenőrzésére. Az év első néhány hónapjában 400 százalékkal nőtt az Európa felé elindult menedékkérők száma a múlt év hasonló időszakához képest ebben a régióban. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselője szerint idén április 24-ig több mint 3 ezer migránst mentett ki a tengerből a líbiai parti őrség és toloncolt vissza Líbiába.  

Segítség az embercsempészet ellen

Az Európai Unió 2013 óta nyújt segítséget Líbiának a határok megfelelő védelméhez. 2019 óta a közösség aktívan segíti a hatóságokat abban, hogy felvegyék a harcot a szervezett bűnözéssel és az embercsempészekkel szemben. Ennek részeként az EU támogatást nyújt a líbiai parti őrségnek elsősorban a tengeri kutatásban és mentésben.

Még májusban kinyithatnak az éttermek és a szállodák Ausztriában

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.28. 13:33

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
Az uszodák és a szabadidős létesítmények üzemeltetésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozása még folyamatban van.
Május 15-én kinyithatnak az éttermek, május 29-én pedig a szállodák, az uszodák és a szabadidős létesítmények (állatkertek, turisztikai látnivalók) Ausztriában – jelentette be Elisabeth Köstinger turizmusért is felelős miniszter kedden egy bécsi sajtótájékoztatón. A lakosság és a vállalkozások leghőbb vágya, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba – jelentette ki Köstinger. Mint mondta, az enyhítéseket fokozatosan, kéthetente léptetik életbe, így a vállalkozások felkészülhetnek a nyitásra. Szigorú óvintézkedések mellett nyithatnak ki az éttermek és a szállodák – hangsúlyozta a miniszter asszony. Kifejtette: az éttermekben egy asztalnál legfeljebb négy felnőtt és a hozzájuk tartozó gyermekek ülhetnek, az asztalnál ülőkre ugyanakkor nem vonatkozik az egyméteres távolság betartása, a személyzetnek pedig szájmaszkot kell viselnie. Az éttermek reggel hat órától 23 óráig tarthatnak nyitva. Rudolf Anschober (Zöldek) egészségügyi miniszter ismertette, hogy az uszodák és a szabadidős létesítmények üzemeltetésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozása még folyamatban van, továbbra is lényeges ugyanis, hogy a koronavírus esetleges terjedésével kapcsolatos kockázatokat kizárják. Kifejtette: vizsgálják egyebek között, hogy a vízben mekkora a SARS-Cov-2 vírus terjedésének valószínűsége. A tárcavezető az április végéig hatályban lévő kijárási korlátozásokkal kapcsolatban bejelentette: május elsején új, június végéig tartó szabályozás lép életbe; eszerint a jövőben engedélyezik a legfeljebb tízfős összejöveteleket. A koronavírus elleni küzdelem fontos részének nevezte a szájmaszk viselését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korlátozások enyhítésének ellenére továbbra is óvatosnak kell lenni. Karl Nehammer belügyminiszter elmondta, hogy a jövőben a tüntetéseken kötelezővé teszik legalább egy méter távolság tartását és a szájmaszk viselését, mivel felmérhetetlen a fertőzésveszély. A szervezőknek garantálniuk kell, hogy ezeknek a követelményeknek a résztvevők eleget tesznek. Hangsúlyozta azt is, hogy a koronavírus-járványt még nem sikerült legyőzni, továbbra is jelen van, és emiatt szükség van az óvintézkedések érvényben tartására. A rendőrség továbbra is ellenőrzi, betartják-e az emberek a kötelező egy méter távolságot. Nehammer beszámolt arról is, hogy a rendőrség a koronavírussal összefüggő óvintézkedések megszegése miatt már harmincezer feljelentést tett, és 3600-szor szabott ki helyszíni bírságot; ugyanakkor a szabályszegések száma napi 1400-ról háromszázra csökkent. Arról is beszélt, hogy naponta tízezer járőr teljesít szolgálatot. Időszerűnek nevezte, hogy 2023-ig 2250-nel emeljék a rendőrség létszámát. Bejelentette, hogy a Traiskirchenben és Bergheimben lévő menekültügyi központokba a karanténnal összefüggő rendelkezések miatt április végéig nem vesznek fel újabb lakókat; eddig ugyanis már 14 menedékkérő koronavírustesztje pozitív lett: közülük tizenegyet időközben gyógyulttá nyilvánítottak – tette hozzá.