Előfizetés

Májustól helyreállhat a tömegközlekedés Szerbiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.25. 09:52

Fotó: Nikola Krstic / AFP / NurPhoto
Az új típusú koronavírus-fertőzés miatt teszteltek viszonylag alacsony, átlagosan tíz százalék alatti számánál mutatták ki eddig a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét a nyugat-balkáni országokban.
A szerb kormány enyhít a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedéseken, és hétfőtől megnyithatnak a zárt helyiségben található piacok – néhány nappal ezelőtt a szabadtéri piacok újra működnek –, újra kinyitnak az edzőtermek, valamint a fodrász- és szépségszalonok, illetve újraindulnak a helyközi járatok. Várhatóan május elseje után a városi tömegközlekedés is helyreállhat. Az Európai Unió 93 millió euró segélyt hagyott jóvá Szerbiának az új típusú koronavírus-járvány elleni védekezésre, az összeg jelentős részét az egészségügyi rendszer támogatására fordítja az ország. Szerbiában péntekről szombatra 7276-ról 7483-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig a teszteltek 13,63 százalékának lett pozitív a tesztje. Koszovóban egy nap alatt 669-ről 703-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, arról azonban nem áll rendelkezésre adat, hogy hány tesztet végeztek. A ramadan első napján, pénteken üresen maradtak az iszlám szentélyek az 1,8 milliós országban, ahol a lakosság 95,6 százaléka az iszlám híve. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 1300-ról 1326-ra nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Eddig 13 649 embert teszteltek, és 9,71 százalékuk eredménye lett pozitív. Az észak-macedón kormány kedvezményes hitelekkel segít a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a járvány utáni helyreállásban – közölte a pénzügyminiszter. A hároméves 3-90 ezer eurós hitel a munkahelyek megőrzésében is segíthet – tette hozzá. A várakozások szerint az idén az észak-macedón gazdaság 3,7 százalékkal eshet vissza. Montenegróban szombatra 316-ról 319-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A teszteltek 6,27 százalékánál mutatták ki a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét. Az idegenforgalmi szektor gyorsan talpra tud majd állni, amint megszűnnek a szigorú intézkedések – közölték a montenegrói illetékesek. A kormány engedélyezte a kikötők újranyitását, és a turizmussal foglalkozók remélik, a nyári szezon sikeres lesz, és nem maradnak üresen a szállodák. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 1413-ról 1421-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A letesztelt 21 432 ember közül 6,63 százaléknak lett pozitív a tesztje. A boszniai alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta, hogy Bosznia-Hercegovina főként bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban teljes kijárási tilalmat rendeltek el a 18 éven aluliak és a 65 éven felüliek számára, ezért az országrész vezetése enyhített a szigorú intézkedésen, és így a fiatalok és az idősek is heti három, kijelölt napon néhány órára elhagyhatják otthonaikat.

Lehullt a lepel: rég nem látott krízisbe kerültek az európai populista pártok a koronavírus miatt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.25. 09:00

Fotó: REMKO DE WAAL / AFP
Válságkezelésük hagy kívánnivalót maga után.
Már többször foglalkoztunk azzal, hogy a világban, egyúttal Európában, Spanyolország kivételével mindenhol a kormányzó párt vagy pártok profitáltak a koronavírus terjedése nyomán kialakult krízisből. Minden válsághelyzetből a hatalmon lévők profitálnak. A mostani helyzet azonban eltér minden korábbitól. Minél tovább tarthatnak a kijárási korlátozások, az emberek annál jobban kezdhetik elveszíteni a türelmüket. Kérdés azonban, ez mennyi idő után következik be? Meddig tart a hirtelen népszerűségnövekedés? De ami ennél is nagyobb kérdés, a járványt kísérő, súlyos gazdasági válság hosszabb távon hogyan hat a pártok megítélésére? A 2008-as gazdasági válság általában a kormányzó pártokat sújtotta. De így lesz-e most is? Vagy a járvány miatt a súlyos gazdasági helyzetbe kerültek nem a kormányt okolják majd és megengedőbbek lesznek a kabinettel szembeni, mint bő tíz éve? A közvélemény-kutatások szempontjából egyfajta tesztidőszakot élünk át, megjósolhatatlan következményekkel, hiszen a mostani összetett válságra egyik jól bevált modell sem alkalmazható. A pénzügyi válság után, különösen az eladósodott déli államokban, megnőtt az Európa-ellenesség, az olaszok, spanyolok görögök és más nemzetek fiai úgy érezték, cserben hagyta őket az EU, több segítséget vártak. Ugyanez most is érzékelhető, kivált Rómában és Madridban, de hasonló folyamatok várhatóak Párizsban is. Ezek az országok egyfelől egészségügyi szempontból több segítséget reméltek Németországtól, másrészt úgy vélik, az euróövezet tagállamainak egyégesen kell áldozatot hozniuk függetlenül attól, hogy Olaszországot és Spanyolországot súlyosabban érintette a járvány. Bár a koronakötvények bevezetésére nincs sok esély, ezt ugyanis hevesen elutasítja Németország és Hollandia, másszóval ezek az országok plusz áldozatvállalásra nem hajlandóak, a most bajba jutott államok számára nyújtandó mentőcsomag abból a szempontból különbözik a 2010-es években megszavazottaktól, hogy ezúttal a segély folyósítását nem kötik szigorú költségvetési feltételekhez. Az ezt követelő Hollandiával még azok az országok is szembe fordultak ebben a kérdésben, amelyek alapvetően egy platformon vannak Hágával. A tapasztalat egyértelműen azt mutatja, ha növekszik az Európa-ellenesség, az a jobboldali populista pártok erősödését vonja magával. Most azonban, egyelőre legalábbis, ebből a szempontból is más a helyzet. Épp a populista pártok népszerűségének csökkenése figyelhető meg több uniós tagországban, hiszen a krízis csúcspontján még a hatalomhoz húzás dominál az egyes társadalmakban. Azért nem lehet azonban egyértelműen kijelenteni, hogy a válság elmúltával hirtelen megemelkedik a populista pártok népszerűsége, mert még nem lehet tudni, mikor tér vissza az élet a régi kerékvágásba a fokozatos nyitás után. A németek találóan jegyzik meg, hogy a jelenlegi pártpreferenciákat az említett kiszámíthatatlan tényezők miatt csak pillanatfelvételnek nevezhetjük. Hogy mennyire bizonytalan a jövő, jelzi: a Süddeutsche Zeitung úgy fogalmazott, a korona-válság nyomán lehull a lepel a populista pártokról. A Neue Zürcher Zeitung ezzel szemben úgy látja, a populisták profitálhatnak a krízisből. Tekintsük át, hogyan alakult a jobboldali populista pártok népszerűsége a koronavírus-járvány alatt. Németországban nagyon látványosan esett vissza az Alternatíva Németországért (AfD) közkedveltségi mutatója. A radikálisok riadalmat keltettek a 2017 szeptemberi választáson elért 12,6 százalékukkal, most azonban a nagyobb irodák, a Forsa, az INSA, a Forschungsgruppe Wahlen egyaránt 10-10 százalékon mérték, az Emnid és a Forschungsgruppe Wahlen pedig 9-9-en. Ez azonban csak részben magyarázható a járvánnyal. Már februárban megkezdődött az erjedés, amikor a párt Türingiában kijátszotta a CDU-t és az FDP-t, s rövid időre a mérleg nyelvévé vált a tartományban. Ez komoly ellenreakciót indított meg Németországban, a február 23-án megrendezett hamburgi választáson például csak hajszállal került be a helyi parlamentbe. Az AfD-ben válságát tetézték a vezetésen belüli ellentétek, ami a szélsőjobboldali szárny, a Flügel feloszlatásához vezetett. Jörg Meuthen, a párt egyik elnöke az Alternatíva kettészakítását is felvetette, így elképzelései szerint egy mérsékelt és egy szélsőséges párt jönne létre. E kijelentése után a radikálisok a lemondását követelték. Meuthen maradt, de a gondok is. Az AfD egyébként 2018 októberében került a csúcsra, mivel meglehetősen nehézkes volt a nagykoalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD együttműködése. Akkor az INSA 18,5 százalékon mérte, a GMS nevű ügynökség 18-on.
Ausztriában a tavaly májusi Ibiza-botrány óta nem tud magára találni a szabadságpárt, az FPÖ. Bár a korrupt pártelnököt, Heinz-Christian Strachét kizárták, s Norbert Hofer vezetésével valamivel mérsékeltebb politikus került a pártelnöki székbe, egyelőre kilátástalan helyzetben vannak a szélsőségesek. Ellenzékben sem sikerült fátylat borítani a sötét múltra, a koronavírus-járvány nyomán pedig egyre inkább megpecsételődik az FPÖ sorsa. A nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) valósággal szárnyal, de koalíciós partner a Zöldek sem panaszkodhatnak. Válságkezelésükkel rendkívül elégedettek az osztrákok, a két párt támogatottsága együttesen majdnem eléri a kétharmadot, ez azonban rossz hír az FPÖ-nek, amelyet a Market ügynökség már csak 11, az OGM 12 százalékon mért. Olaszországban jelentősen megugrott Giuseppe Conte támogatottsága, de a pártpreferenciákban annyira nem érződik a járvány hatása. Pontosabban annyira kiugró változások nem érzékelhetőek, mint a német CDU/CSU, vagy az osztrák ÖVP esetében. A jobboldali populista Liga visszaesése azonban megállíthatatlannak tűnik, jóllehet 2018 októbere óta folyamatosan vezeti a pártok népszerűségi listáját, s továbbra is nagy az előnye. Ugyanakkor akadnak aggasztó jelek Matteo Salvini számára, az Ixe ügynökség szerint például a párt már csak 3 százalékkal előzi meg a balközép Demokrata Pártot, s a Tecne esetében is csak 6,9 százalék az előny. A legnagyobb, 9,8 százalékos különbséget az SWG intézet mérte (Ez utóbbi ügynökség tavaly december elején még 16,1 százalékos fölényt mért, a Tecne pedig 16,2 százalékot a Liga számára!). A populista párt tavaly augusztusban került a csúcsra, két ügynökség is 38 százalékon látta, mára ehhez képest majdnem tíz százalékot veszített. Ebben két tényezőnek van nagy szerepe. Egyrészt Salvini következetlen, időnként megmosolyogtató kijelentéseinek, szinte hetente mond ellent önmagának, másrészt annak, hogy a másik populista párt, az Olaszország Fivérei vezetője, Giorgia Meloni felelősebb, józanabb politikát folytat nála, amit az FdI emelkedő népszerűségi mutatója is igazol. Harmadrészt pedig annak, hogy a Liga válságkezelése tragikus volt Lombardiában (lásd keretes írásunkat). Hollandiában látványosan nőtt a különbség a kabinet legnagyobb pártja, a liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), illetve a populista pártok közötti a járvány megjelenése óta. Tavaly májusban a Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű párt háttérbe szorította Geert Wilders populista pártját, a Szabadságpártot (PVV). Olyannyira, hogy akkor a közvélemény-kutatásokban át is vette a vezetést. A FvD és a PVV viszonya amúgy igen hűvös. Aztán változott a helyzet, idén januárban, illetve február elején Wilders pártja nemcsak a rivális populistákat előzte meg, népszerűségben Mark Rutte miniszterelnök liberális pártját is beérte. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet, a VVD 20 százalékkal előzi meg a PVV-t, s a két populista párt együttesen sem szerezne annyi mandátumot, mint a liberálisok.

Elrontották, amit el lehetett

Nem állítanánk, hogy az olasz jobboldali populista Liga jelesre vizsgázott volna válságkezelésből. Pontosabban nagyon felemás érdemjegyet kapott. Egyre többen teszik fel a kérdést Itáliában: hogy fordulhatott elő az, hogy az egyébként tehetős tartományban vesztette életét az összes, a koronavírus nyomán meghalt olasz fele. Sokan úgy vélik, a helyi vezetés, élén a Attilio Fontanával, későn reagált a bajra. A Liga politikusa, Fontana két éve áll a tartomány élén, ám most először kellett volna valódi krízist kezelnie. Többen azt nem értik, hogy a szomszédos, amúgy szintén a Liga-tag Luca Zaia által irányított Veneto hogy volt képes időben elejét venni a nagyobb járványnak, Lombardia viszont miért nem. Feltűnő, hogy Lombardia egészségügyi rendszere a járvány kitörése után napok alatt omlott össze. A járvány kezdetén 100 ezer lakosra vetítve mindössze 8,5 kórházi ággyal rendelkezett, ami kevesebb, mint Venetóban, vagy Emilia-Romagnában. A katasztrófában szerepet játszhatott, hogy a Liga felgyorsította az egészségügy privatizációját. A „reform” keretében a készenléti orvosok száma megcsappant, így sok beteget túl későn diagnosztizáltak. Hosszú időbe tellett továbbá, amíg a magánklinikákat is ellátták intenzív ágyakkal. Közben az egészségügyi dolgozók is igen lassan jutottak megfelelő védőfelszereléshez. Kínos mindez azért is, mert Lombardia máskor éppen kivételes gazdasági szerepére hivatkozva hoz önálló, Rómával sem egyeztetett döntéseket. Most viszont éppen azt követeli a helyi kormányzat Giuseppe Conte kabinetjétől, hogy ne régiónként döntsön a szigorításokról, hanem egész Itália egyszerre nyisson.

Vesztegzár fekete Afrikában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.25. 08:30

Fotó: STRINGER / AFP
Még az egészségügyi előírások megtartása mellett is 122 millió afrikai fertőződhet meg a koronavírussal és akár 3,3 millió áldozata lehet a járványnak.
A legkevésbé fejlett kontinensen még csak most kezd elterjedni a járvány. Afrika országainak túlnyomó többségében az egészségügy teljesen alkalmatlan arra, hogy felvegye a küzdelmet a koronavírussal. Az ENSZ 1958-ban létrehozott Afrikai Gazdasági Bizottsága szerint még az egészségügyi előírások megtartása mellett is 122 millió afrikai fertőződhet meg a koronavírussal és akár 3,3 millió áldozata lehet a járványnak. Így egyetlen módon tudnak csak védekezni, szigorú karantén elrendelésével. Csakhogy a kontinensen sokan napszámosként élnek egyik napról a másikra, így már az elszigetelés miatt családok garmadáját fenyegeti éhínség. A „buldózernek” is nevezett tanzániai elnök másfajta gyógymódot talált. John Magufuli szerint csak az ima segít, ezért felszólította alattvalóit arra, három napon át fohászkodjanak. Meglátása szerint olyan testbe, amelyben Isten lakozik, a vírus nem nyerhet bebocsátást. Az iskolákat bezárták ugyan a kelet-afrikai országban, de a miséket, istentiszteleteket megtartják. „Isten megóv minket” – ismételgeti az elnök. Más afrikai országokban szigorú vesztegzárat rendeltek el. A kontinensen eddig nem egészen 30 ezer fertőzést regisztráltak, a legtöbbet, mintegy 3500-at Dél-Afrikában, ennek azonban csak az az oka, hogy itt végezték a legtöbb mintavételt a fekete-afrikai országok között. Az Afrikai Unió (AU) a héten egymillió tesztet oszt szét a tagállamai között, ám ez is cseppnek tűnik a tengerben. Most azonban valóban tengernyi problémával kell megküzdeni: a nyomornegyedeket szinte képtelenség karantén alá helyezni, hiszen több tízmillió, a létminimum alatt tengődő afrikainak napról napra kell előteremtenie a mindennapi betevőhöz szükséges pénzt. Dél-Afrika ezért 70 ezer katonát vet be azért, hogy ellenőrizzék a szigorú kijárási korlátozások betartását. Rendkívül feszült a helyzet Kenya fővárosában, Nairobiban is, ahol a lakosság 60 százaléka a szegénynegyedekben él. Az élelmiszerosztásnál rendre tumultuózus jelenetek játszódnak le. Elefántcsontpart legnagyobb városában, Abidjanban amiatt tiltakoztak az emberek, mert a kormányzat egészségügyi központot kívánt létrehozni a fertőzöttek számára. Sokaknak déja vu érzése lehet, mert az ebolajárvány terjedésekor az orvosokat kiáltották ki bűnbaknak több fekete afrikai államban. Hogy mennyire nehéz fenntartani a vesztegzárat, azt a koldusszegény Malawi esete is mutatja. A kormányzat három hétre rendelt el kijárási korlátozásokat, ám múlt héten több ezer kereskedő vonult az utcára, s transzparenseken hirdették: „Inkább meghalunk a koronában, mintsem az éhségtől”. Ezután a legfelsőbb bíróság döntése nyomán enyhítettek is a szigoron. S bár a kontinensen még a járványnak csak a legelején tartanak, más országok is a kijárási korlátozások feloldását tervezik. Ghánában például Nana Akufo-Addo elnök hétfőn a fővárosra, Accrára, valamint a nagyváros Kumasira elrendelte a háromhetes kijárási korlátozások feloldását. Épp a két legsűrűbben lakott településen.