Újra megnyitották a régi hegyeshalmi határátkelőt

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:50
Illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az ingázók és a gazdák reggel 5 és 10 óra között, valamint délután 17 és 20 óra között járhatnak át rajta – közölte Szijjártó Péter.
Újranyílik a régi hegyeshalmi határátkelő – jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Naponta néhány tízezer honfitársunk jár át Ausztriába dolgozni, akiknek komoly bosszúságot és sokszor hosszú várakozást okoz az, hogy a lezárások miatt jelenleg csak kilenc átkelőt lehet használni az osztrák-magyar határon” – írta a miniszter. „Nagy István képviselőtársam, minisztertársam már a korlátozások bevezetésekor jelezte, hogy a Mosonmagyaróvár környékén élő ingázók számára komoly probléma a hegyeshalmi autópálya-átkelő nagy forgalma, a gazdák pedig nem is tudnak átjárni a határ túloldalán lévő földjeiket megművelni, mert mezőgazdasági járműveikkel fel sem hajthatnak az autópályára” – fűzte hozzá. „A helyzet megoldása érdekében már több napja folyamatosan egyeztettünk Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter-kollégával és most végre megvan a megoldás: a régi 1-es úton található hegyeshalmi átkelőt péntek hajnalban visszaadjuk a forgalomnak úgy, hogy az ingázók és a gazdák reggel 5 és 10 óra között, valamint délután 17 és 20 óra között járhatnak át rajta” – közölte Szijjártó Péter.

Titkolózik és mellébeszél a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:40

Fotó: kormany.hu / MTI
Az információk visszatartása Majtényi László szerint inkább segíti a vírus terjedését. A lapunk által megkérdezett politológus, jogvédő és egészségügyis sem elégedett.
A titkolózással a kormány szeretné elkerülni az iskolák bezárásához hasonlatos helyzeteket, amikor nem irányítója, hanem követője a közvéleménynek – nyilatkozta Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója.
A járványról adott tájékoztatás elégtelensége miatt sok kritika éri a kormányt. Hétvégén nem lehetett tudni például, Orbán Viktor kormányfő milyen számítások alapján jelentette be, hogy május 3-án várható a „tetőzés” Magyarországon. Nincsenek ismereteink arról sem, mi indokolta a kórházi ágyak tömeges „felszabadítását”. A kormány sincs az információk birtokában, vagy eltitkolja azokat? Ha utóbbi: miért teszi, és mi lehet ennek a következménye?
Mikecz Dániel szerint az ellenzéki és az állampolgári reakciókból az derül ki, hogy leginkább a tesztekkel igazolható fertőzöttségi arányokra vonatkozó adatok hiányoznak a kormányzati tájékoztatásból. Magyarországon kiugróan magas a koronavírus-fertőzöttek halálozási aránya, így feltehető, hogy az ismertnél jóval többen fertőződtek meg. A tesztelés továbbá egzakt információt is adna egy település, egy adott intézmény fertőzöttségére vonatkozóan, ami a jelenlegi bizonytalanságban különösen fontos lenne a veszélyeztetettek számára.
A titkolózás oka a „szakpolitikai kudarcok elkerülésének és a döntési autoritás megtartásának szándéka” a kormány részéről. Amennyiben nem ismertek a körülmények, úgy később sem vádolható meg a kormány azzal, hogy adott helyzetben lehetett volna jobb döntést hozni. Valamint – említett egy másik szempontot is Mikecz Dániel – nem lesz olyan önkormányzat, amelyik a kellő információ birtokában saját szakállára tud dönteni.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megjegyezte: azt, hogy az elégtelen tájékoztatás mögött adathiány, szándékos elhallgatás vagy kapkodás áll, nem tudhatjuk. A kormányzatnak a párbeszéddel kapcsolatos eddigi attitűdje és teljesítménye azonban nem ad okot túl sok bizalomra. Tudjuk, milyen gyakran sértik meg a jogszabályalkotás társadalmi egyeztetésre vonatkozó normáit, és emlékezhetünk arra is, hogyan söpörték le „politikai támadásként” az orvosi kamara utóbb számos elemében megvalósult javaslatcsomagját.
Leginkább az átlátható kommunikáció hiányzik arról, hogy milyen adatok állnak a kormány rendelkezésére, ezek alapján milyen eljárásban, kiknek a bevonásával születnek a döntések, és azok milyen hosszú távú stratégiát szolgálnak – állapította meg az emberi jogi szervezet társelnöke.
Mikeczhez hasonlóan Kádár András Kristóf is a tesztelést hozta fel a legkézenfekvőbb példaként: az elvégzett tesztek számában a sereghajtók közé tartozunk, tele van a sajtó olyan történetekkel, hogy igazoltan fertőzött emberek szoros kontaktjait sem tesztelték le. Pedig a vírus elleni küzdelemben eddig legsikeresebbnek mutatkozó országok kifejezetten sok tesztet végeznek. A magyar társadalomnak joga lenne tudni: nálunk nincs elég teszt, túl drága, hiányzik a laborkapacitás? Ha így van, mit tesz ellene a kormány? Ha van valamilyen speciális járványügyi megfontolás, amit más országok nem vesznek figyelembe, miért nem ismertetik?
Ugyanez igaz a kórházi ágyak felszabadítására is. Az előirányzott kapacitásbővítésből úgy tűnik, a kormány arra számít, hogy egyszerre majd 40 ezer koronavírusos betegnek is lehet szüksége kórházi ellátásra a közeljövőben, de még az a miniszteri levél sem nyilvános, amelyik az ágyak kiürítését elrendelte. Kádár András Kristóf kitért arra, hogy nem csak az egészségügyi adatok és döntések terén van információhiány: ugyanígy nem hallottunk észszerű magyarázatot a Kartonpack nyomdaipari vállalat állami felügyelet alá vonására sem.
Fontos lenne tudni, hogy az idősotthonokon kívül hol terjed a fertőzés – hívta fel a figyelmet Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ázsiában több esetben rendezvények, templomi szertartások voltak a járvány kiindulási pontjai. Nehéz lett volna utólag összegyűjteni a kontaktokat, ha nem tették volna közzé a fertőző gócokat. Ha az emberek tudják, hogy fertőzött volt a közelükben, jobban figyelnek a tünetekre, és kerülik mások megfertőzését. A szakszervezeti vezető is úgy gondolja, hogy a kormánynak több adat van a birtokában annál, amit nyilvánosságra hoz. Ami a tesztelést illeti, kisebb baj lenne beismerni, hogy valamilyen okból nem tudnak többet végezni, mintsem vitatni annak fontosságát. Kezdetben ugyanez ment a maszkok ügyében is: ebben legalább kedvező változás történt. A kórházi ágyak esetében inkább a fizikai helyek felszabadításának kérdése került középpontba. Soós Adrianna szerint ilyen sok férőhely biztosítására – a nemzetközi tapasztalatok alapján – egy adott időpontban valószínűleg nem lesz szükség. Feltehető, hogy nem is annyira a fizikai helyek, hanem a szakemberek felszabadítása a döntő tényező. Közismerten nagy a hiány az ápolókból főként az alacsony bérek, a nem eléggé családbarát feltételek miatt. A járványhelyzet még nyilvánvalóbbá teheti a problémát, egyúttal rámutat a korábbi mulasztásokra. Nevezetesen arra, hogy az „állomány” megbecsülése messze elmaradt az elvárhatótól, ami a szakma tömeges elhagyásával járt. Felfutó járvány esetén az ellátást úgy lehet biztosítani, ha eddigi ápolási feladataik jelentős részétől tehermentesítik őket: elhalasztják a nem sürgős beavatkozásokat (ezt más országok is megtették) és hazaküldik a betegeket (máshol ez nem jellemző). A szakemberhiányt növeli a már eddig is jelentős fertőzöttség ebben a körben, ami megfelelő védelem és jobb szervezés, átgondoltság mellett nagyrészt megelőzhető lett volna – közölte Soós Adrianna. A WHO, az ENSZ szakosított szervezete a járvány kezdete óta azt ajánlja, hogy a kormányok transzparens, nyílt információpolitikát folytassanak – emlékeztetett Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, volt adatvédelmi ombudsman. Hatályban van a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, amelyet ugyan az elmúlt években a „NER” megrongált, de alapvetően, ha betartanák, most is működne. A nyílt információpolitika a járvány elleni küzdelem sikerességének egyik záloga, viszont az információk visszatartása inkább segíti a vírus terjedését – állapította meg Majtényi László. A vírus megjelenésekor az „állami heccsajtót” legalább időlegesen át kellett volna kapcsolni információs üzemmódba. Ez nem történt meg. A különleges jogrend bevezetése a szabadságjogok felfüggesztésének lehetőségét hozta el, és előre látható volt, hogy legközvetlenebbül az információs jogainkat (információszabadság, magánéleti jogok) veszélyezteti. A kormány szándékosan titkolózik – állította Majtényi. Azzal kezdődött, hogy Európában csak nálunk tagadták meg a közérdekű adatnak minősülő területi járványügyi adatok nyilvánosságát, az elhunytak adatait viszont megszámozva, azonosítható módon, a magánéleti jogokat sértve, kórtörténetükkel hozták nyilvánosságra. Az illetékes szakpolitikusok – Kásler Miklós miniszter és Horváth Ildikó államtitkár – eltűntek, az őket helyettesítő operatív törzs képviselői pedig „roncsolt nyelven mellébeszélnek”, a releváns kérdésekre nem adnak válasz.  A járványvédelemmel kapcsolatos információk Majtényi László szerint ellentmondásosak, gyakran ellenőrizhetetlenek. A valószínűleg indokolatlan, és bizonyosan elviselhetetlen emberi drámákat okozó kórházi kapacitások 60 százalékának felszabadítása ügyében szakszerű magyarázat, szakmailag elfogadható érvek nem hangoztak el. A következmények nehezen beláthatók.

Szelektált kérdések

Az operatív törzs naponta tart sajtótájékoztatót, így olyan látszat keletkezhet, mintha a kormányzat eleget tenne a nyilvánosság felé meglévő kötelezettségének. Csakhogy ezeken a rendezvényeken a járványügyi intézkedések miatt újságírók személyesen nem vehetnek részt. Elvileg nem lenne akadálya annak, hogy a sajtó munkatársai online formában „élőben” jelen legyenek az eseményen, a kormány azonban más megoldást választott: megadott időpontig előre el kell küldeni a kérdéseket. Ugyanez az eljárás a kormányinfók esetében is. Értelemszerűen így eleve nincs mód arra, hogy az újságírók az elhangzott bejelentésekre reagálva azonnal kérdezzenek. A sajtótájékoztatók résztvevői ráadásul tetszésük szerint válogatnak a kérdések között. Általánosságban elmondható, hogy előnyt élveznek a kormánypárti médiumok, amelyek kerülik a kényes témákat, vagy éppen az általuk feltett kérdésekkel azt a célt szolgálják, hogy újabb lehetőség legyen az ellenzéket bírálni. A kormánytól független sajtó kérdései erősen szelektáltan kerülnek elő: a legtöbbre egyáltalán nem érkezik válasz, ha időnként mégis, annak tartalma jellemzően nélkülözi a konkrétumokat.

Szerző

A fegyverbeszerzést nem érinti a krízis

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy fillért nem vonnak el a Honvédelmi Minisztériumtól, a nagyszabású fegyverbeszerzési program folytatódik – erősítette meg a Népszava információját Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter még április elején jelentette be, hogy a kabinet magán kezdte a koronavírus miatt szükséges takarékosságot, és összesen 1345 milliárd forint költségvetési átcsoportosítást hajtanak végre. A részletekről a múlt heti kormányinfóig semmi nem derült ki, ekkor viszont Gulyás Gergely tételesen elmondta, melyik tárcától mekkora összeget várnak. A legnagyobb tétel, 334 milliárd forint, az Innovációs-, és Technológiai Minisztériumot érinti. A felsorolásból ugyanakkor az is kiderült, hogy két tárca, az igazságügyi és a honvédelmi, megúszta a megszorítást. A járvány miatt bekövetkező gazdasági krízis és a várható visszaesés (Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ennek mértéke akár a GDP 3 százaléka is lehet) tehát a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programot - amelyre összesen 3500 milliárd forintot tervez költeni a kormány - nem érinti majd. A fegyverbeszerzési program nemzetközi léptékkel mérve is jelentősnek mondható, a kormány részéről többször büszkélkedtek például azzal, hogy Magyarország a német hadiipar legnagyobb megrendelőjévé vált. Többek között 56 Panzer típusú harckocsit és 24 PhZ-2000-es önjáró löveget, valamint 36 darab francia-német kooprodukciós Airbus helikopter beszerzését jelentették be, melyek egy része már meg is érkezett. Ezen felül azonban további jelentős, egyenként több tíz-, vagy akár százmilliárdos nagyságrendű fegyvervásárlások várhatók.  Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón megerősítette értesülésünket, miszerint ezek közül egyet sem terveznek leállítani. A miniszter azt mondta, sem a Belügyminisztérium, sem a honvédelmi tárca esetében nem vonnak el olyan forrásokat, amik a jelenlegi helyzetben a védekezéshez szükségesek. Sőt, ha szükséges, még növelik is ezeket. Magyarország ugyanis a jelenlegi helyzetben is tartani kívánja a NATO felé tett ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékára tornássza fel. Nyilván ennek jegyében állapodott meg a kormány – miként arról a Jane's Defence katonai szaklap közlése nyomán a Portfolio.hu is beszámolt – a múlt héten a török Aselsan nevű céggel páncélozott csapatszállító járművekre szerelhető fegyvertornyok vásárlásáról. (Az ügyben és a többi beszerzéssel kapcsolatban is kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, de nem válaszoltak megkeresésünkre.) Ez ugyanakkor azt is valószínűsíti, hogy a tornyok „alá” szintén török gyártmányú, gumikerekes csapatszállító járműveket veszünk. Ezt az Ejder Yalcinnek nevezett típust tavaly már be is mutatták Budaörsön egy haditechnikai rendezvényen, és sokan arra számítottak, hogy Recep Tayyip Erdogan tavaly novemberi budapesti látogatása alkalmából meg is köttetik a szerződés. Igaz addigra a szíriai kurdok ellen indított török offenzíva miatt több uniós ország is bejelentette, hogy bojkottálja a katonai együttműködést Erdogannal. A páncélozott csapatszállítók esetében ugyanakkor versenyben van még a német gyártású Boxer, valamint lánctalpas változatban a szintén német Puma. A HM illetékesei korábban 200 darabos beszerzésről beszéltek. Szintén hatalmas tétel a lejáró lízingszerződésű Gripen vadászgépek kiváltása (14 darabról lenne szó). Itt a svéd gép újabb változatának lízingelése mellett az európai kooprodukcióban készülő Eurofighter Tranche3 vagy az amerikai F-16 illetve F-35A. Utóbbiból egyetlen darab 89 millió dollárba kerül - egy HM-s forrásunk szerint - a szükséges logisztikai háttér, a pilóták kiképzési költsége nélkül. Már bejelentették, hogy légvédelmi rakétarendszert is veszünk majd: egy német és egy norvég-amerikai típus is szóba jöhet. Emellett szükséges a régi katonai szállítógépeket újakra cserélni.