Előfizetés

Az EU-s főtanácsnok szerint jogellenes őrizetnek számít a röszkei tranzitzónában a menedékkérők elhelyezése

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.23. 14:33

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Priit Pikamae úgy látja, az ott elhelyezett menedékkérők a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól.
A menedékkérők elhelyezése a szerb-magyar határ melletti röszkei tranzitzónában jogellenes őrizetnek minősül - ismertette Priit Pikamae főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön. A bíróság előtt lévő ügyben az uniós eljárásnak megfelelően előzetesen állást foglaló főtanácsnok úgy vélte, hogy az EU-testületnek az Európai Unió alapjogi chartájából adódó megközelítést kellene alkalmaznia, amely a tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek magasabb szintű védelmet biztosít, mint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény. 
Pikamae véleménye szerint az ott elhelyezett menedékkérők „a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek”, továbbá „meg vannak fosztva mozgásszabadságuktól”, a tranzitzóna elhagyása pedig „a kért nemzetközi védelem megszerzésének lehetőségéről való lemondás szinonimája lenne” számukra.

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. 
Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult. Közleményében az uniós testület emlékeztet arra is, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az EU-bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy - teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az uniós bírák most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben, és a kötelező érvényű ítéletet később hozzák meg.

Varga Judit cáfolt

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán reagált Priit Pikamae indítványára. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. Azt írta, hogy nem igaz, hogy a menedékkérők őrizetben vannak a röszkei tranzitzónában, hiszen Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna azt. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a főtanácsnok álláspontja homlokegyenest szembe megy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben, 2019 novemberében kihirdetett ítéletével, amelyben a bíróság megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek.  - A magyar kormány álláspontja továbbra is világos: a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza nemzetközi migránsfolyosók kialakulását - fűzte hozzá Varga Judit.   

Brüsszeli segítségnyújtásról tárgyal Orbán - és még soha nem jött ilyen jól neki a forintgyengülés

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.04.23. 14:04
Orbán Viktor hitetlenkedve nézi a digitális hőmérő által jelzett testhőmérsékletet. 34,5 Celsius fok, de a pálinka erre is megoldás
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Akár ezer milliárd forinttal is nőhetett a kormány által felhasználható uniós források összege az árfolyam-változások miatt.
A koronavírus-járvány miatt online tanácskozik csütörtökön az Európai Tanács, a legfontosabb téma az lesz, hogy lehet az uniós tagállamok gazdaságát a lehető legjobban megóvni a krízis gazdasági következményeitől. Igaz, nagy döntéseket senki nem vár a mai alkalommal, a közvetítő szerepet betöltő Európai Bizottság képviselői is – mint az egy háttérbeszélgetésen elhangzott – abban bíznak, hogy legalább a legalapvetőbb irányokban sikerül megegyezni. Ennek érdekében ezeket a lehető legáltalánosabb módon fogalmazták meg: az EU kríziskezelő stratégiája a „szolidaritás”, „kohézió”, „konvergencia” és „flexibilis újjáépítés” fogalmaira épül. A főbb kérdések pedig, amire választ keresnek az uniós állam-, és kormányfők, hogy miből hozzanak létre újjáépítési pénzalapot, hogyan lehet a jelen körülmények között fenntartani az egységes belső piacot (hiszen majdnem minden tagállam lezárta határait valamilyen formában) és a zöld átmenetet, valamint, hogy hogyan erősítsék az Unió szerepét a nemzetközi térben. Ehhez persze az kellene, hogy elfogadják végre az unió következő hét éves költségvetését – amire rövid távon senki nem lát túl sok esélyt. Emiatt érdekesebbek azok a már konkrét tervek, amelyek segítséget nyújthatnak az egyes tagállamoknak. Bár a magyar kormány szereti azt hangoztatni, hogy az Európai Uniótól semmilyen segítséget nem kaptunk, ez nem felel meg a tényeknek. Elég csak arra gondolni, hogy a még ki nem írt uniós pályázatokat – igaz, ebből Magyarországon már nem sok van – újra lehet tervezni és a pénzeket a védekezésre fordítani. Ráadásul ironikus módon az elmúlt hónapokban bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt a még ki nem fizetett támogatások (mivel ezek euróban érkeznek) értéke jelentősen megugrott, egy európai bizottsági becslés szerint akár ezer milliárd forinttal több pénz is rendelkezésre állhat így a kormánynak, mint korábban, ebből pedig szintén szabadon írhatna ki pályázatokat a védekezésre is. A magyar kormány egyébként már kérte is az Európai Bizottságot, hogy 350 milliárd forint értékben vállalkozásokat támogató programot indíthasson uniós pénzekből, és miután ezt a testület jóváhagyta, már végképp nem mondhatja senki a hogy „Brüsszel nem segít”. Az EU a gazdasági szabályokon is lazított ebben a helyzetben (igaz, ez nem jelent többletforrást), így rugalmasabban adhat a kormány állami támogatást a bajba jutott cégeknek, 800 ezer eurós összegig akár vissza nem térítendő támogatásokat is lehet folyósítani, vagy hitelgaranciát vállalni. Az Európai Központi Bank (EIB) és az Európai Befektetési Bank (ECB) pedig egy 100 illetve egy 200 milliárd eurós alapot hozna létre, amennyiben a tagállamok megállapodnak egy-egy 25 milliárd eurós garanciavállalásról. Ezt a kétszer 25 milliárd eurót azonban egyik országnak sem kellene befizetnie valahova, elég lenne, ha vállalja a garanciát. Mivel akár az EIB, akár az ECB a lehető legjobb feltételekkel juthat hozzá tőkéhez a pénzpiacokon, a tagállamok számára ez is olcsó forrást jelentene, igaz, visszatérítendőt. Ennek formájáról még egyeztetnek.

Müller Cecília: adhatunk virágot anyák napján, valószínűleg nem fertőzünk vele

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.23. 13:35

Fotó: Shutterstock
Az országos tiszti főorvos szerint kevés az esélye annak, hogy tárgyakon terjedjen a koronavírus. Közben arról is beszélt, hogy folyamatosan fertőtlenítik az idősotthonokat.
Érdekes ellentmondásba került önmagával és a járványügyi korlátozásokkal Müller Cecília az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján. A friss járványügyi adatokat is ismertető országos tiszti főorvos hosszan beszélt arról, hogy országszerte zajlik az idősotthonok ellenőrzése és fertőtlenítése – utóbbit a Honvédség szakemberei végzik, és újságírói kérdésre Müller azt is elárulta, hogy a katonai fertőtlenítő brigádok megelőző jelleggel olyan otthonokban is dolgozhatnak, ahol még fel sem tűnt a koronavírus-fertőzés. Müller ezután azt fejtegette, hogy a jelenlegi helyzetben óriási az igény a kézfertőtlenítőkre és háztartási fertőtlenítőszerekre, ezért a kormány és a hatóságok több mint 70 cégnek engedélyezték, hogy átálljanak ezek gyártására (közülük a legismertebb rendőrséget több mint 21 ezer liter kézfertőtlenítővel ellátó Mol). A tiszti főorvos elmondta, hogy mire figyeljünk, ha ilyen szereket vásárolunk, hiszen egyre több a piacon a hamisított vagy hatástalan termék – ráadásul a pusztán baktérium- vagy gombaölő hatású termékek nem jók a vírus ellen.  Ezért -hangzott az ajánlás – olyan, 70-80 százalékos etil-alkohol és izopropil-alkohol tartalmú kézfertőtlenítőt vegyünk , amin rajta van a tiszti főorvos által kiadott engedélysorszám, és a kémiai biztonsági törvény előírásai; felületfertőtlenítésre pedig hipó is megfelel – de semmiképpen ne töltsük át kóláspalackba, összetéveszthető ételes, italos edénybe.
Ezek után azonban jócskán zavarba ejtő volt végighallgatni, ahogy 
Müller Cecília újságírói felvetésre - rózsát, virágcsokrot vihetünk-e anyáinknak anyák napján – igennel felelt, mondván, nyugodtan adjuk át vagy tegyük le az ajtó előtt a rózsát, hiszen a vírus légúti fertőzéssel terjed, és nem valószínű, hogy tárgyakon átadódna.

Nagy kérdés, hogy akkor miért szorgalmazza ő maga is felületi fertőtlenítést, vagy hogy miért járják az idősotthonokat vegyvédelmi szkafanderes honvédtisztek.
Az egyéb apropó nélküli ünnepi látogatás ráadásul ellentmond az anyák napján még biztosan érvényes kijárási korlátozásnak. A kormány talán másnap feloldja ezeket, de május 3-án még érvényben vannak – rokont családtagokat csak bevásárlás, segítségnyújtás és ápolás címén szabad ekkor látogatni, a virág legfeljebb csak kísérőelem lehet.
Az ellenzéki állításokra hivatkozó felvetést – sok maszk most is egy raktárban porosodik, és nem adják ki – Müller Cecília tagadta. Szerinte ezek az egészségügyi maszkok nem porosodnak sehol, hiszen óriási szükség van rájuk, az egészségügyi dolgozók hetente több százezer darabot használnak el a csak egyszer használatos védőfelszerelésekből, személyenként egy nap alatt 5-6 darabot is. Müller arról is beszélt, hogy minden krónikus beteg különösen veszélyeztetettnek számít a koronavírus-fertőzéssel szemben – ebben az autoimmun betegek nem jelentenek külön csoportot – és hogy a vírus nagy veszélye, hogy általános gyulladási folyamatot válthat ki a betegek szervezetében: ez a citokinviharnak is nevezett jelenség az immunrendszer túlműködését jelzi, és vérrögösödéshez, a szervek károsodásához vezethet. Arról is szólt, hogy a hazai laborok eddig több mint 55 ezer vírustesztet végeztek.
Kiss Róber rendőr alezredes a sajtótájékoztatón elmondta, a polgármesterek a következő két hétvégén is szigorításokat rendelhetnek el települési szinten, azaz május 3-án éjfélig.

Emlékeztetett arra, hogy csütörtök reggel megnyitottak három szerbiai határátkelőt az ingázó határon inneni és túli munkavállalók előtt, akik munkáltatói igazolással a határ 50 kilométeres mélységében utazhatnak. Újságírói kérdésre arról is beszámolt, miért zárták el földtorlaszokkal a határmenti gazdasági utakat Jánossomorja térségében: mint mondta, a járványhelyzet miatt a rendőrség visszaállította a belső schengeni határellenőrzést. A nyugati határszakasz korábbi 78 átkelője helyett most 13-at lehet csak személy- vagy teherforgalom esetében használni, az összes többit blokkolták, hogy így is lassítsák a járvány terjedését. Kiss bejelentése szerint egy nap alatt 536 új hatósági házi karantént rendeltek el, de az érintett címek száma így is 10942-re csökkent – a karanténszabályok megszegése miatt pedig egy nap alatt 14 esetben jártak el a rendőrök. A kijárási korlátozás megszegése miatt egy nap alatt 1134 esetben kellett lépnie a rendőrségnek, ebből 483 esetben beérték figyelmeztetéssel a járőrök, de 350 helyszíni bírságot is kiszabtak, és 301 feljelentést tettek.