Több mint 41 milliárdot költ arra projektre a kormány, amiből kilökte az ellenzéki vezetésű Gödöt

Publikálás dátuma
2020.04.23. 10:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tízmilliárdokat visz el, hogy infrastruktúrát építsenek az ország legnagyobb beruházásának- ebből csak a fogadóváros nem profitál.
Összesen 41,65 milliárd forintot csoportosított át a kormány a "Gazdaságvédelmi Akcióterv" keretében, hogy kiépíthessék a gödi Samsung-gyár felépítéséhez nélkülözhetetlen hálózatokat – derül ki a szerda este publikált Magyar Közlönyből. Az Orbán Viktor által jóváhagyott rendelet szerint  
  • a leendő Samsung-akkumulátorgyárhoz vezető helyi közlekedési hálózatot 7,16 milliárd forintból építheti ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Magyar Közút, az innovációs tárca megbízásából.
  • 22,5 milliárd forintba kerül majd az energiaellátás biztosítása, vagyis a villamoshálózat kiépítése – ez Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter és Palkovics László innovációs miniszter hatáskörébe tartozik, a hálózatot pedig a MAVIR fejleszti majd.
  • 11,98 milliárd forintért építik ki az ipari parkot ellátó víziközmű-hálózatot, amivel Bártfai-Máger és Palkovics tárcája a DMRV Duna Menti Regionális Vízművet bízza meg.
Mindez nem jelent kiugró költségeket, tekintve, hogy a nagy ipari parkok, összeszerelő üzemek előkészítése általában is tízmilliárdokat visz el; a debreceni BMW-gyár előkészítésére a kormány másfél év alatt mintegy 135 milliárd forintnyi közpénzt adott, Gödre tervezett Samsung-gyár teljes beruházási költsége pedig elérheti majd a 400-500 milliárd forintot is. Göd ellenzéki vezetésű városa ugyanakkor egy fillér hasznot nem láthat a beruházásból és a helyi fejlesztésekből, ha csak nem a helyben felvett Samsung-alkalmazottak révén (a tervek szerint a gyár mintegy 2700 új munkahelyet teremthet). A kormány ugyanis bármilyen előzetes egyeztetés nélkül, a járványhelyzet adta rendkívüli felhatalmazással különleges gazdasági övezetnek minősítette Gödöt, elvette a településtől a gyár építési területét, és a Pest megyei - nem mellesleg fideszes irányítású - önkormányzathoz csatornázta át a gyártól beszedhető iparűzési adót. Mindezt akkor, amikor a beruházás révén várhatóan jelentősen megnőtt volna a város adóbevétele is. Mint a Népszava megírta, a gödi döntés miatt már most bevételeiket féltik a nagyobb beruházásoknak otthont adó városok -  hiszen ezek után bármelyiküktől kisajátíthatnak területeket és elvonhatnak adókat a különleges gazdasági övezet jogcímén. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.23. 10:40

A szkafanderben portyázó Orbán nem tudja megoldani a gazdaság bajait

Publikálás dátuma
2020.04.23. 09:35

Fotó: Béres Márton / Népszava
Jól jelzi a munkahely-védelmi rendeletek hiányosságait, hogy módosításuk napján két multi is elbocsátásokba kezdett, figyelmeztetett Tóth Bertalan.
Csak számokban gondolkodik a kormány, egyfajta hadgyakorlatokat tart, a miniszterelnök pedig katonásdit játszik és szkafanderben portyázik. Szóval a kabinet nem az embert nézi, az embert, aki elveszti a munkáját, vagy akinek a kórházból kirakott hozzátartozóját kell ápolnia – foglalta össze a kabinet válságkezelésének lényegét Tóth Bertalan az InfoRádió Aréna című műsorában. Az MSZP elnöke nem vitatja, hogy vészhelyzet idején nagyon szigorú tervezésre van szükség, de szerint az bizonyosodott be több, a járványhelyzetet sikeresen kezelő országban, legalább ilyen fontos a nyilvánosság hiteles tájékoztatása. Márpedig a kormányzat nagyon sok információt titkol – figyelmeztetett Tóth Bertalan, sőt, rendkívüli felhatalmazásával élve börtönnel fenyegeti azokat az újságírókat, akik megítélése szerint úgynevezett rémhíreket terjesztenek. A cél nyilvánvalóan az, hogy egyedül a kabinet értelmezése, kommunikációja uralja a nyilvánosságot, a valósággal ne szembesüljenek az emberek. Mindenesetre nehéz az önellentmondó kormányzati állításokkal mit kezdeni, például akkor, amikor az egyik úgy szól, hogy júniusban tetőzik a járvány, a másik meg úgy, hogy május 3-án – miközben május 4-ére tűzik ki az érettségit, amin több tízezer gyerek és pedagógus vesz részt. Félreértés ne essék, magyarázta a szocialista politikus, a kormánynak eddig is rendelkezésére álltak azok az eszközök, melyekkel megakadályozhatta a rém- és álhírek terjedését. Az nem vitás, hogy a közösségi média sok millió használója miatt valóban könnyű rémhíreket terjeszteni, ám ennek a cselekedetnek van egy pontos büntetőjogi tényállása. Az új szabályozás viszont tágan értelmezhető, egy újságíró meglehetősen nehezen tudja megítélni, hogy arra is vonatkozik-e, amit közölni akar. Ez pedig egyfajta öncenzúrához vezethet. És ahogy a fertőzés hiteles statisztikáival, úgy a valós munkaügyi adatokkal is tartozik a kormányzat. Ezek az információk ugyanis, panaszolta az MSZP elnöke, egyszerűen eltűntek a foglalkoztatási hivatal honlapjáról. (A különböző tudásbázisokból – szakszervezetek, tömeges személyes tapasztaltok, stb. – úgy tűnik, hogy több százezer ember keres munkát.) A szocialista politikus szerint például akkor lehetne sikeres a gazdaságmentés, ha a kormány lemásolná például Németország vagy Ausztria intézkedéseit. Értelmezhetetlen, hogy az embereknek és a vállalkozásoknak miért csak szavakban ad pénzt a kormány. A kabinet például azt kommunikálja, hogy 9 ezer milliárd forintot mozgat át a védekezésre, de a kormányzati csomag mintegy 1900 milliárd forint – miközben folyamatosan ezrek vesztik el az állásukat. Például a tömeges munkanélküliségnek Ausztriában úgy tartanak ellent, hogy a teljes bér legalább 70 százalékát átvállalja az állam. Nálunk ez az arány jóval szerényebb, és a segítségplafon 112 ezer forint. Miközben – hangsúlyozta Tóth Bertalan – Magyarországon nem is kell a teljes állományt megtartani, csak azokat, akikre támogatási szerződést kötött a munkavállaló. Úgyhogy a politikus szerint még nagyon sok embert fognak elbocsátani, miközben Németországban 4 millió munkahelyet mentett meg az állam, de Románia vagy Csehország is sokkal többet tesz a munkavállalóiért. Azt, hogy egy erőteljesebb bértámogatási rendszer több ezer milliárd forintot emészt fel, Tóth Bertalan is elismeri, de szerinte jobb ezen az áron több százezer munkahelyet megtartani, hiszen így van esélye a gazdaságbak az érdemi újraindulásra. Nem véletlen, hogy a munkahely-védelmi rendelet első verzióját a munkaadók is kritizálták – például a kabinettel köztudottan jó viszont ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kormány könnyített is a szabályokon, de Tóth Bertalan szerint nem eléggé, ezt jelzi, hogy a bejelentés napján két multicég is úgy reagált, hogy többszáz fős leépítést hajt végre. 
Szerző

Őrjöngenek a lengyel lapok a magyar kormánysajtó hamisított Tusk-fotója miatt

Publikálás dátuma
2020.04.23. 08:32
Orbán Viktor és Donald Tusk, EPP-elnök
Fotó: DARIO PIGNATELLI / Európai Tanács
Megrendült a lengyel-magyar barátság: bocsánatkérésre szólították fel a Donald Tusk nagyapját nácinak beállító újságokat.
Kérjenek bocsánatot Tusktól!

– hirdeti magyarul a címlapján az egyik legnagyobb lengyel napilap, a Fakt  csütörtöki száma.
Mint a cikket szemléző hvg.hu írja, a címlapon szintén magyarul jelent meg a főszerkesztő, Kasia Kozlowska írása „Barátainknak, magyaroknak” címezve. Az írás tárgya pedig az, hogy a magyar kormánymédiában több helyen is hamis fotó jelent meg Donald Tusk volt lengyel miniszterelnökről, az Európai Néppárt vezetőjéről annak az egyébként szintén nem alátámasztott állításnak a bizonyítására, hogy a politikus egy olyan családból származik, amely együttműködött a náci Németországgal. „Ezek az írások nem kommentárok vagy szatirikus cikkek voltak. Nem olyan szerzők véleményei, akik nem értenek egyet azokkal az értékekkel, amelyeket Tusk képvisel. Semmilyen stilisztikai eszközzel nem utaltak arra, hogy ezek metaforák lennének. Valójában több meghatározó sajtótermék hazugságokat és manipulált fotókat próbált tényként bemutatni” – írja a Fakt főszerkesztője, aki a miértre a választ így látja:
Hogy lejárasson egy bizonyos értékek mellett kiálló politikust. És hogy ellenszenvet keltsen iránta a magyar, és talán nem csak a magyar társadalom körében.

Kasia Kozlowska ezek után azokra a dolgora tért át, amelyek összekötnek. „Mi, hétköznapi emberek, lengyelek és magyarok, nagyra értékeljük a közös történelmünket. Örülünk annak a szerepnek, amelyet együtt töltünk be Európában. Olyan partnerekként tekintünk egymásra, akikre mindenben lehet számítani. Ezért érdemes mindannyiunknak tudatában lenni annak, hogy 
„egy igaztalan magyar médiatámadás egy lengyel politikus ellen a lengyel-magyar barátságot is támadja.”

Végül egy felszólítással zárja a kommentárt:
Kedves magyar kollégák a Pestisrácok.hu-nál és az Origo.hu-nál! Ha a lengyel-magyar barátság továbbra is értéket jelent számukra, kérjenek bocsánatot a Donald Tusk családjáról írt hazugságokért. És azonnal távolítsák el ezeket a cikkeket az oldalaikról.

A kormánymédia akcióját egyébként az váltotta ki, hogy Donald Tusk a Spiegelnek azt nyilatkozta, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra. Az Európai Néppárt elnöke ezzel arra utalt, hogy a magyar jogalkotást a náci hatalomgyakorlás jogi hátterét megalapozó szakember is elismerné. Ezek után a kormánypárti média a Magyar Nemzettől kezdve a Pesti Srácokig lehozott egy fotót, amelyen állításuk szerint Tusk nagyapja látható. Csakhogy a fotón látható sofőr egyenruhája alapján az SS tagja, márpedig 1939-ben egy lengyel állampolgár annak aligha lehetett a tagja -emlékeztet a hvg.hu. 
Szerző