Előfizetés

Megnyitottak három szerb határszakaszt az ingázó munkások előtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:25
A röszkei határátkelő
Fotó: Szijjártó Péter /Facebook
Szerbia korábban leállította a határátkelők személyforgalmát, ami komoly csapást jelentett a térség vállalkozásainak.
Csütörtök reggel 6 órától a határ másik oldalán dolgozó vagy földet művelő magyar és szerb állampolgárok átjárhatnak a röszkei, a tompai és a hercegszántói átkelőn – jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter, miután megegyezett a szerb belügy vezetőjével, Nebojsa Stefanoviccsal és az európai integrációs miniszterrel, Jadranka Joksimoviccsal.
Szijjártó - akit két fideszes képviselő, Zsigó Róbert és Bányai Gábor kért intézkedésre - emlékeztetett rá: világjárvány miatt elrendelt szerb határzár korábban ingázó munkások, földművesek ezreit akadályozta abban, hogy eljussanak vajdasági és magyarországi munkahelyeikre.   

A Gyöngyöspata-ügyhöz igazítják a törvényt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Jogszabályba foglalják, hogy ne feltétlenül pénzbeli kártérítés járjon annak, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz – tudta meg lapunk.
Jogszabályi szinten is megerősítené a kormány, hogy azoknak a személyeknek, akik iskolai tanulmányaik során bizonyítottan nem kaptak megfelelő minőségű oktatást, ne csak pénzbeli kártérítést, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen a bíróság „sérelemdíjként” – derült ki egy lapunk birtokába került módosító javaslatból. Az indoklás szerint erre a gyöngyöspatai szegregációs per miatt van szükség, amelyben a Debreceni Ítélőtábla 60 roma fiatalnak összesen 99 millió forintos kártérítést ítélt meg, miután éveken keresztül elkülönített osztályokban, szegregáltan „oktatták” őket a gyöngyöspatai iskolában. A javaslat szerint a köznevelési törvény 59. paragrafusát azzal a bekezdéssel egészítenék ki: ha egy nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót személyiségi jogában megsérti, akkor a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja. „A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a károkozó saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja.” Az indoklásban az olvasható, a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán „merült fel igény” ennek a lehetőségnek a megteremtésére. „A módosítás a jövőben bekövetkező, nem megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés esetén bekövetkező jogsértésekre vonatkozóan teremti meg ezt a lehetőséget” – írják. – A bíróságnak eddig is lett volna lehetősége nem pénzbeli, úgynevezett természetbeni kártérítést megítélni, az eredmény szempontjából a törvénymódosítás nem okoz nagy változást – mondta a Népszavának Kegye Adél ügyvéd, aki korábban a gyöngyöspatai gyerekeket és szüleiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak dolgozott. Szerinte ez inkább egy szimbolikus üzenet az iskolai elkülönítés áldozatainak, hogy a jövőben mire számíthatnak, illetve mutatja, hogy a roma gyerekeket ért jogsértéseket külön kell kezelni minden más személyiségi jogi jogsérelemtől – nekik ne feltétlenül járjon a pénzbeli kártérítés. – Ezzel, gondolom, el akarják tántorítani azt a több ezer másik gyereket a jogérvényesítéstől, akik ugyancsak perelhetnének, mert elkülönítik őket. Másrészről véleményem szerint ez burkolt iránymutatás a bíróságoknak, hogy a jövőben hogyan kellene dönteniük – fogalmazott. A Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott jogerős ítéletet a gyöngyöspatai szegregációs perben. Kimondták: a jogellenes iskolai elkülönítéssel megsértették a településen élő roma családok egyenlő bánásmódhoz való jogát, amiért az alperes tankerületnek és az önkormányzatnak pénzbeli kártérítést kell fizetnie. Erre nem voltak hajlandóak, a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához. Kegye Adél hangsúlyozta: ha a törvénymódosítást elfogadják, annak nincs visszamenőleges hatálya, tehát a Kúria erre hivatkozva nem dönthet majd a nem pénzbeli kártérítés megítélése mellett. Emlékezetes: idén januárban Orbán Viktor miniszterelnök is állást foglalt az ügyben, a jogerősen megítélt kártérítést igazságtalannak, „munka nélkül keresett pénznek” minősítve. Néhány nappal később a Kossuth rádióban bejelentette: az állam nem fog pénzt adni a gyöngyöspatai romáknak, ehelyett oktatási lehetőségeket fognak biztosítani. Mindez nagy felháborodást keltett az érintettek körében. Horváth Aladár roma jogvédő fel is jelentette a kormányfőt becsületsértés és hivatali visszaélés miatt, ám ezt a Központi Nyomozó Főügyészség végül elutasította. A Kúria április 15-én foglalkozott volna az üggyel, de a koronavírus-járvány miatt hozott rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel elhalasztották a tárgyalást.

Fogorvosok védőeszközök nélkül – Bejárás volt, maszk nincs

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:00

Fotó: NYIREGYHAZA.HU
Összefogtak a nyíregyházi fogorvosok, megszervezték a sürgősségi ellátást. Örült ennek, szemlét is tartott a fideszes városvezetés meg az állami fenntartó – védőfelszerelést viszont nem adnak.
Videóval, fényképekkel színesített összeállításban számolt be a nyíregyházi városi sajtó arról, hogy a település fideszes polgármestere, Kovács Ferenc és a helyi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vezetője, Csikós Péter a bejárást tartott abban a rendelőben, amely a járvány idején sürgősségi ügyeletként fogadja a pácienseket. „Nyugodtak lehetünk, hogy ez az ellátás a körülményekhez képest a legjobban biztosítva van” – rögzítette elégedetten a polgármester a múlt hét végén. Az viszont már csak a szemle után derült ki: meglehet, a páciensek ellátása már biztosított a fogorvosok összefogása nyomán, de a rendelőben ügyeletet vállalóké kevésbé. Az ott dolgozók ugyanis hiába várták, hogy az első néhány nap után a fenntartó beszerezze a következő hetekre is a nélkülözhetetlen védőfelszereléseket. Ehelyett csak egy levelet kaptak az alapellátási intézet területi vezetőjétől, amiben arról tájékoztattak őket: a továbbiakban a szükséges védő- és fogyóeszközöket minden fogorvosnak magának kell beszereznie. Egy másik levél pedig a város aljegyzőjétől érkezett: beszerzési nehézségekre hivatkozott és segítségként két céget ajánlott, ahol megvásárolhatók a hiányolt eszközök. Az egyik cég fertőtleníthető overall varrását vállalja, akár több színben is, a másik pedig FFP2/3-as maszkokat importál Németországból. Karászi Zsolt, az orvosi kamara fogorvosi tagozatának megyei elnöke visszatetszőnek ítélte, hogy míg alig egy hete a polgármester és a felelős szakmai szervezetek vezetői elismerően nyilatkoztak a város sürgősségi ellátásának megszervezéséről, három nap múlva már a fogorvosokra hárították a védőeszköz beszerzését. – Pedig állami feladat lenne járvány idején gondoskodni az egészségügyi dolgozók védelméről. Ezt többször jeleztem is a fenntartó önkormányzatnak – mondta Karászi Zsolt, aki szerint így jelentős kiadásokra kényszerítik az orvosokat. A nyíregyházi sürgősségi ellátóhelyen mintegy 30 közfinanszírozott fogorvos osztotta be maga között a munkát. Mostanra napi 20 beteg is megfordul az ügyeleten. Az országos tisztifőorvos által kiadott szabályzatban előírt védőfelszerelés betegenként 8-10 ezer forintba kerül. Ez havonta több százezres költséget jelent a praxisoknak. Egy másik helyi alapellátó különösen sérelmezte, hogy a most folyósított átalány finanszírozásból erre nem futja. „Nyilvánvalóan senki sem szeretné asszisztens munkatársa díjazását elvenni, csökkenteni, vagy beszállítónak tartozni. Most még azt sem lehet mondani, amit megszoktunk kapni, hogy menjünk magánrendelni." Lapunk megkereste az önkormányzatot és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságot is, hogy megtudjuk, miért nem támogatják a sürgősségi fogászaton dolgozók védőfelszerelésének beszerzését. Szerda esti lapzártánkig nem kaptunk választ.

Elfeledett fogászatok

Az alapellátó fogorvosi szolgáltatók körében végzett kamarai felmérés szerint a körzetek mintegy 70 százaléka fogadja a betegeket – mondta a Népszavának Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara fogorvos alelnöke. A magánrendelések zöme nem üzemel. Első körben a háziorvosok kaptak maszkot, de ők is csak sebészit. Ebből az alapellátó fogorvosok kimaradtak. A következő körben ugyan kaptak a fogorvosok maszkot, de a legtöbb helyen sebészit. A Nemzeti Népegészségügyi Központ e területen FFP2/3-as típust ítél szükségesnek. Ez viszont relatíve kevés praxisnak van, ahol van, ott jobbára maguk vásároltak ilyet az orvosok. A beszerzések nehezítettek, az egyszer használatos védőeszközök pedig nagyon megdrágultak: a sebészi maszkok a korábbi 25 forintos darabára mostanra több száz forintra ugrott. A közfinanszírozásban nincs benne ez az extraköltség. Nagy Ákos hozzátette: többször, több fórumon is kérték az államtitkárságot, hogy biztosítsák a szükséges védőfelszerelést a számukra, de eddig ezeknek a leveleknek nem sok eredménye volt.