A NER vadászmezői – Göd büntetése az első

Publikálás dátuma
2020.04.23. 06:00
Az akkumulátorgyárban 4300-an dolgoznak majd
Fotó: Népszava
Bevételeiket féltik a nagyobb beruházásoknak otthont adó városok. Találgatják, hol lesz a következő „különleges övezet” Göd után.
A kormány rendeleti úton a múlt hét végén különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és környékét. A döntéssel az érintett ingatlanok a város tulajdonából a fideszes vezetésű Pest-megyei önkormányzathoz kerültek. Egyúttal elvonta Göd városának a törvényben és az alaptörvényben is biztosított adókivetési jogát, így a rendelet szerint – amit csakis a különleges jogrend miatt tudott kihirdetni a kormány –, a helyi adókat  szintén a megyei önkormányzat vetheti ki és oszthatja újra a környező települések között. A kormányrendelet a koronavírussal és a munkahelyek megőrzésével indokolja városi önkormányzat jogfosztását. Formálisan a jövőben minden olyan beruházást „különleges gazdasági övezetté nyilváníthat” a kormány, ahol legalább száz milliárd forintos beruházás zajlik. A Gödi Samsung gyár beruházását jelenleg 390 milliárd forintra becslik, de Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az állami rádióban tegnap már arról beszélt, hogy a teljes beruházás összértéke 400-500 milliárd forint, amellyel a meglevő 1600 mellett 2700 új munkahely jön létre. A Samsung Gödön elektromos autókhoz gyárt majd akkumulátorokat, az ott folyó beruházás jelenleg a legnagyobb értékű Magyarországon.  Nem csak a Samsung épít, és nem csak Gödön épül akkumulátorgyár: Komáromban a szintén dél-koreai SK Innovation épített hasonló üzemet 340 milliárd forintos beruházással. Azonban míg Göd esetében a kormány indokoltak látta várostól elvenni a cégtől befolyó helyi adóbevételeket, Komáromban ez nem történt meg eddig, és valószínűleg nem is fog. Közismert, hogy Göd ellenzéki többségű önkormányzatot és  polgármestert választott tavaly ősszel, Komáromban azonban a Fidesz uralja testületet és a polgármesteri széket – ez az egyetlen lényegi különbség a két akkumulátorgyártó beruházás között.
Jelenleg az ország területén több olyan óriásberuházás is folyik, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot – vagyis a kormány által összehozott rendelet/jogszabály szerint ezen beruházásokból befolyó helyi adóbevételeket is el lehet vonni a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok javára. Ilyen beruházás jelenleg a kecskeméti Mercedeses gyár bővítése, a debreceni BMW-gyár építése, illetve a MOL tiszaújvárosi poliol-üzemének beruházása. Mind Kecskemét, mind Debrecen fideszes vezetésű város, amely jól látszik abban is, hogy a kormány nemhogy elvonna ezen városoktól forrásokat, hanem a beruházások örvén több tíz milliárd forintot pumpál a települések infrastruktúrájába. Az elmúlt szűk másfél évben a debreceni BMW-gyár előkészítésre a kormány 135 milliárd forint támogatást adott út- vasút- és csatornaépítésre, amely közvetve mind-mind a BMW gyár előkészítését szolgálja. A város ezen túl több milliárdot kapott repülőtere, idegen nyelvű iskolája megépítésére, fejlesztésére is.  Kecskemét nem dúskál ennyire a közjavakban, de azért a Kecskemét Városfejlesztési Alap idén és tavaly összesen 20 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Göd esetében ilyen gáláns programot nem találtunk.  A tiszaújvárosi poliol-üzem 420 milliárd forintból épül meg. A beruházást kormány közpénzzel is támogatja, vagyis kiemelt beruházásként tekint a Mol-fejlesztésre, amellyel valóban egy világviszonylatban is egyedülálló vegyipari technológia jön létre Magyarországon. Tiszaújváros  ellenzéki vezetésű önkormányzattal bír, így nem lehet kizárni, hogy ha a kormány újabb városok helyi iparűzési adóbevételére akarja rátenni a kezét, akkor Tiszaújváros lehet a következő.  Az Orbán-kormány nem először vetett szemet az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevételére. Két éve vezették be az úgynevezett önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, amit a nagyobb adóbevételű településeknek kell fizetniük, idén a tervek szerint összesen 43 milliárd forintot. Ám míg a szolidaritási adó tisztán adóbevételi alapon sújtja a nagyobb – köztük számos ellenzéki vezetésű – nagyvárosokat, addig a Göd esetében láthatóan politikai alapon diszkriminált a kormány.

Az Alkotmánybírósághoz fordul Göd

– Komikus, hogy a kormánypropaganda beszél „káoszról” Göd kapcsán, én inkább a kabinetnél tapasztalok kaotikus viszonyokat – mondta lapunknak a város momentumos polgármestere, Balogh Csaba. Szerinte ezt jelzi például a gyárbővítés előkészítésének több részlete is: bár az illetékes szakhatóság is úgy foglalt állást, hogy ipari vasút nem építhető a tervezett üzemhez, az állami apparátus végül mégis engedélyezte. Mint azt Balogh Csaba elmondta, a településüket sújtó döntésről sem előzetesen, sem később nem tájékoztatta őket a kormány. Kevés információt kaptak eddig a Pest megyei önkormányzattól is, ahová átirányítják majd a Gödtől elvett iparűzési adóbevételt. – Ezt az összeget alapvetően térségfejlesztésre kell fordítani, de a megyei önkormányzat közölte: él azzal a lehetőséggel, hogy az adóbevételek 5 százalékát saját működésére fordíthatja majd – mondta lapunknak a polgármester. A település nem nyugszik bele a kormány döntésébe. Balogh Csaba szerint több ponton látni is lehetőséget arra, hogy jogi úton megtámadhassák a határozatot: mindenekelőtt alkotmányellenesnek tartják a döntést, hiszen még csak nem is kompenzálják a települést a veszteségekért. Így biztosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd. Emellett szerinte több ponton támadható a gyár bővítését engedélyező eljárás is. Mint mondta, a katasztrófavédelem például úgy zárta le az engedélyeztetést, hogy nem tartott közmeghallgatást, ami jogilag aggályos. Balogh Csaba példaként említette azt is: kezdetben a szakértők a beruházás helyszínétől számított másfél kilométeres sugarú körben határozták meg azt a védőtávolságot amelyen belül az ott élők kártérítési igénnyel léphetnek fel az esetleges káros környezeti-, egészségügyi hatások miatt. Aztán egyszer csak lecsökkentették néhány száz méterre ezt a távolságot, amit aztán az eljárás végére teljesen eltűnt. – Ezek szerint időközben a Samsung kifejlesztett egy olyan csodálatosan új, korszerű technológiát, aminek semmilyen környezeti vagy egészségügyi kockázata nincs – ironizált a polgármester.  (Kósa András)

Ez egy orbáni-teszt

Lapunk több kormánypárti és ellenzéki polgármesterrel továbbá vezető pozícióban lévő városi tisztségviselővel is beszélt az ügyben: valamennyien azt mondták, hogy a sajtóból értesültek a Gödön történtekről. Hiába érdeklődtek, nem sikerült többet megtudni arról sem, hogy politikát akar-e csinálni a kormány abból, hogy elveszi a beruházásokat a településektől. – Én nem csodálkoznék, ha ez egy teszt lenne Orbán Viktor részéről, mert nem először csinálna ilyet: lép egy durvát, megnézi a reakciókat és ha nagyon erős tiltakozásba ütközik, visszalép, ha nem, megy előre – mondta egyikük. A Népszava több fideszes vezetővel is beszélt az ügyben, akik azt mondták, nem tudnak róla, hogy más települések esetében hasonló lépésre készülne a kormány. (K. A.)

Szerző

Magyar Nemzet: Változhat az időseknek járó idősáv a boltokban

Publikálás dátuma
2020.04.22. 23:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Értesüléseik szerint a jövőben két órára változhat a 65 év felettiek által a bolti vásárlásra kizárólagosan fordítható idő délelőttönként, szombatonként pedig teljesen megszűnhet.
Módosulhat a 65 év felettiek számára kiszabott vásárlási idősáv a boltokban a jelenlegi háromórás, kizárólagos időtartam rövidülésével és a szombati nap korlátozásainak eltörlésével – értesült a Magyar Nemzet. A kormányközeli lap azt írja: iparági körökben egyre gyakrabban felmerül annak lehetősége, hogy a kormány hajlik a 65 év felettieknek szóló vásárlási idősáv finomítására, ahogy azt már a bevezetésekor is kérték a kiskereskedelmi szereplők. Úgy tudják, mára bebizonyosodott: teljesíti küldetését a kijárási korlátozások elrendelésekor bevezetett korosztály szerinti elkülönítés a boltokban. Az átlag fogyasztó alkalmazkodott az új időbeli szabályokhoz, vagyis megvalósul a koronavírus által veszélyeztetettebb idősek védelme a forgalmas zárt terekben, ami továbbra is mérvadó a járvány elleni védekezés idején. Azonban a piaci tapasztalatok szerint a reggeli idősávban, nyitástól 9 óráig az elmúlt hetekben nagyon megnőtt az élelmiszerüzletek forgalma, és nem egy helyen sorállás alakul ki az arányos, biztonságosan elosztott bejutás érdekében. A bolti forgalom a háromórás speciális szakaszban – amikor egyébként továbbra is jelentős lenne az értékesítés, főként a hét vége felé – látványosan csökken 12 óráig. Délben viszont ismét megindult fölfelé a látogatottság, amikor zárásig az aktív korúakat fogadják a bevásárlóhelyek. Úgy tűnik, hogy a korlátozott időtartam miatt túlságosan koncentrálttá váltak a 65 év alattiaknak elérhető időszakok a nap során, ezért a védekezéssel kapcsolatos stratégia mentén idomulhatnak az eddigi előírások az aktuális viszonyokhoz – teszik hozzá. Információik szerint nemzetközi mintára a jövőben két órára változhat a 65 év felettiek által a bolti vásárlásra kizárólagosan fordítható idő délelőttönként, ami ráadásul szombatonként teljesen megszűnhet. Vagyis az idősebbek szombaton is mehetnének vásárolni, de továbbra is tanácsos otthon maradniuk akkor, amikor sokan vannak az áruházakban. Ez ugyanakkor már nem jelenthet hátrányt számukra, mivel a friss áru beszerzéséhez a már kialakult szociális támogatási rendszer – például az önkormányzatok szolgáltatása, miszerint segítséget nyújtanak a nyugdíjasok vásárlásaihoz, vagy a családtagok, szomszédok közreműködése, illetve a folyamatosan elérhető mozgó árusítás – lehetővé teszi, hogy ők se maradjanak ellátatlanul hétfőig.
Szerző

Tiborcz is kiszállna az Appeninnből

Publikálás dátuma
2020.04.22. 19:53

Fotó: Népszava
A miniszterelnök vejének meggyőződése, hogy a cég reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások.
Mészáros Lőrinc után Orbán Viktor miniszterelnök veje is bejelentette, hogy kiszállna az Appenin Holding Nyrt.-ből. Szerda délután a BDPST Zrt. ingatlanfejlesztő és -forgalmazó társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte, hogy eladná az Appeninn-ben meglévő 29,30 százalékos tulajdonrészét. A BDPST Zrt. minősített többségi tulajdonosa Tiborcz István. A BDPST közleményében felidézte, hogy a cég 2018 decemberében szerzett az Appeninn Nyrt.-ben 20,59 százalékos tulajdoni hányadot, amelyet 2019 novemberében növelt 29,30 százalékra. A BDPST tulajdonszerzése óta eltelt időszakban az Appeninn jelentős fejlődésen ment keresztül. A tájékoztatás szerint a társaság a dinamikus növekedést megcélzó ötéves üzleti stratégiájának megfelelően jelentős ingatlan-akvizíciókat hajtott végre, elsősorban a minőségi budapesti irodaházak piacán. Így került a tulajdonába a többi között az Ü48 Corner Center és egy nagy értékű, Montevideo úti irodaépület. Megjelent az Appeninn a turisztikai piacon is: a Club Aliga területén, illetve Balatonfüreden hosszú távú kikötő- és szálláshely-fejlesztési projektekbe fogott bele. Emlékeztetett arra, hogy az Appeninn a további növekedés megalapozásához sikeresen vont be 20,1 milliárd forintnyi, kedvező kamatozású friss forrást az MNB növekedési kötvényprogramjának keretében, piaci intézményi befektetők és a jegybank részvételével zajló aukción.
„Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul”

– fejtette ki a közleményben Tiborcz István.

„Az Appeninn Nyrt. most két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a független menedzsment döntése alapján beadott pályázatok útján, amely véleményem szerint összhangban van a társaság hosszú távú érdekeivel. A fenti vállalásom alapján azonban fel kívánom oldani az ellentmondást és meg kívánok válni a társaságban meglévő érdekeltségemtől” – jelezte a BDPST minősített többségi tulajdonosa. Az Appeninn Nyrt. a Club Aliga, illetve a balatonfüredi kikötő fejlesztésére, a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program keretében nyújtott be pályázatot vissza nem térítendő állami támogatásokra; a két fejlesztési tervhez áprilisban összesen 2 milliárd forintot el is nyert. „A projektek megvalósításával a balatoni turizmus újjászületett turisztikai központokkal, a helyi lakosok és nyaralótulajdonosok hozzáférhető, a mai igényeknek megfelelő pihenési lehetőségekkel gazdagodnak” – hangsúlyozta Tiborcz István a közleményben. Hozzátette, a csaknem négyezer Appeninn-részvényes érdeke is azt kívánta, hogy a társaság pályázzon a vissza nem térítendő támogatásra.
„Ennek a helyzetnek a feloldására hoztam meg a szükséges döntést”

– mutatott rá.

A közlemény szerint Tiborcz István meggyőződése az is, hogy az Appeninn Nyrt. reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások.
„Ezen sajnos sem a társaság önmagukért beszélő üzleti eredményei, sem a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal járó transzparencia nem tompított, sőt. Az ilyen jellegű támadások nemcsak a társaságnak és a BDPST tulajdonában lévő részesedésnek, hanem valamennyi kisbefektetőnek is ártottak”

– fűzte hozzá.

Az Appeninn részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek.