Előfizetés

Orbánék szavakban már zöldek – A kormány is közzétette álláspontját a Föld napja alkalmából

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.04.22. 19:33

Fotó: Népszava
Jelentős különbségeik ellenére a civilek üdvözlik a kormányzat környezetvédelmi lépéseit, még ha azok egyelőre főképp jelképesek is.
A szerdán világszerte 50. alkalommal megtartott Föld napja kapcsán több civil szervezet és az Orbán-kabinet is közzétette környezetvédelmi álláspontját. Orbán Viktor Facebook-oldalán azzal az eredetileg Amerikából származó idézet törte meg a koronavírus-hírek egyhangúságát, hogy „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Azt várjuk a kormánytól, hogy a gazdaságélénkítésre szánt közpénzből zöldebb, egészségesebb és igazságosabb Magyarországot építsen újra – közölte a Greenpeace Magyarország. A koronavírus-járvány közepette a mostaninál jóval fenyegetőbb környezeti és éghajlati válságra is megoldást kell találnunk. Ezért a gazdaság zöld újraindítását követelik. Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse jelképesnek, egyszersmind szívszorítónak tartja, hogy most ilyen sok szenvedés hozott tiszta levegőt, csendesebb utakat. Fel kell ismernünk: nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig – hangsúlyozta. Fenntarthatatlan gazdasági rendszerünkért a bolygónk és saját magunk egészségével fizetünk. A gazdaságélénkítési pénzeknek a társadalmat fenntartó természet hosszú távú javát kell szolgálniuk – véli. Ezért azt kérik, hogy a cégek állami támogatását kössék zöld feltételekhez, így a szén-dioxid-kibocsátás-mentességhez. A fejlődést, ne GDP-ben, hanem „jóllétben” mérjük: a gazdasági teljesítmény mellett számítson a társadalom és a természet állapota is. Zöld munkahelyek létesítésével az átmenet igazságossá válna. Kérik, hogy a kabinet növelje az önkormányzatok, kisebb közösségek hatáskörét és pénzügyi önállóságát, valamint a helyi termelést és értékesítés, legyen szó akár élelmiszerről, akár energiáról. Követelik, hogy a kormány ne támogasson tovább egészség- és környezetromboló iparágakat, vessen véget az egyszer használatos kultúrának és segítse az áttérést a tiszta közlekedésre és mindig a szennyező fizessen. A válságban meg kell látnunk az esélyt – idézik Rodics Katalin agrárkampány-felelőst. A természeti erőforrások felhasználásának csökkentését, a helyi önellátóképesség növelését és a szükséglet-kielégítésre korlátozódó gazdaság megteremtését igényli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is. Szerintük a koronavírus terjedése nem lett volna ilyen veszélyes és gyors, ha nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált. Egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben a járvány gazdasági hatásai sem lettek volna ennyire pusztítók. Az új gazdasági rendszer egyszersmind a járványokkal szemben is ellenállóbb lenne. Éger Ákos, az MTVSZ elnöke most látja leginkább elérkezettnek az esélyt a gyökeres váltásra. A helyi közösségek megerősítése mellett kulcskérdésnek nevezte Magyarország gazdasági függetlenségét is. Farkas István, az MTVSZ társelnöke értékrendváltoztatást sürgetett. Nyilván a Föld napjára időzítve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Kaderják Péter, valamint Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden online egyeztetést folytatott hazai zöldmozgalmak képviselőivel. Összefoglalójukon ugyanakkor a civil követelések egyelőre kevéssé tükröződnek. Ebben lényegében megismétlik a kabinet ismert klímavédelmi céljait, így például a 30 éven belüli teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítést. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági célokat össze kell hangolni a klíma- és környezetvédelemmel. Kaderják Péter fontosnak nevezte a Kárpát-medence természeti környezetének, gazdag vízkészletének, termőföldjeinek, erdeinek és élővilágának megóvását. Ezt például faültetéssel és a megújulóenergia-használat ösztönzésével támogatják. Botos Barbara társadalmi összefogást és egyéni felelősségvállalást sürgetett. Az illegális hulladéktelepek felszámolására és az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó ígéretük nyomatékosításával Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár is kiállt környezetvédelmi elkötelezettségük mellett. Perger András megkeresésünkre hangsúlyozta: bár változatlanul hatalmas a különbség a Greenpeace és az Orbán-kormány környezetvédelmi elképzelései között, önmagában üdvözlendő, hogy a kabinet teremt fórumokat gondolataik kifejtésére. Ráadásul a korábbiakhoz képest lát is kedvező elmozdulást a kabinet lépéseiben. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány a válság teremtette esélyt kihasználva még határozottabban tegyen a környezetvédelemért – hangsúlyozta a klíma- és energiakampányfelelős. Más szakértők már azt eredményként könyvelik el, hogy a járványválság közepette a szaktárca változatlanul kiáll az év elején megfogalmazott környezetvédelmi céljaik mellett.

1490 milliárdos MFB-hitelprogram a kkv-nak

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.04.22. 18:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A cégek számára összesen már 3000 milliárd forintnyi hitel lesz elérhető.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. szerdán bejelentette, hogy a kormány gazdasági mentőcsomagja részeként 1490 milliárd forint értékű hitel-, tőke és garanciaprogramot indít. A MFB programjával – a Magyar Nemzeti Bank szintén 1500 milliárd forintos nhp Hajrá keretével együtt –, a cégek számára összesen már 3000 milliárd forintnyi hitel lesz elérhető. A hitelprogramot egészíti a ki a költségvetésből nyújtott bértámogatás. Az MFB 1490 milliárd forintos csomagjának szűk harmadát, 439 milliárd forintot tesznek ki a hitelprogramok, ezeket részben hazai, illetve uniós forrásokból finanszírozza az állami bank. Tőkeágon a fejlesztési bank, illetve a csoportjába tartozó Hiventures Zrt. a világjárvány okozta gazdasági következmények enyhítése érdekében négy új tőkeprogramot hirdet meg, összesen 371 milliárd forint keretösszeggel. A MFB a tőkeprogramoktól azt reméli, hogy gyors likviditási segítséget nyújt a bajba jutott kkv-k számára. Ugyanakkor Krízis Tőkeprogramok nemcsak a a saját cég megmentésére ad tőkét, de akár hazai vagy külföldi cégek felvásárlására is. Nagy kérdés, hogy ilyen cégvárlásra kik kapnak tőketámogatást, illetve azt milyen cégek, részesedések megvételére fordíthatják. Az MFB eddigi hitelezési gyakorlata alapján nem zárható, hogy a program haszonélvezői a NER-oligarchák lesznek. A MFB-program harmadik lába a bankgarancia: a MFB csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 500 milliárd forintos hitelgarancia programot indít, ami a legmagasabb összegű ilyen program a cég történetében. A Krízis Garanciaprogram keretében a cégek 90 százalékos állami garanciát vehetnek igénybe a kereskedelmi bankoktól felvett hiteleikhez, amely megkönnyítik számukra a forráshoz jutást. 

Több is járhat a Kurzarbeitra

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.04.22. 18:12

Fotó: Remi Decoster / AFP/Hans Lucas
Az új szabályok értelmében több munkaidő eshet ki, hiszen a korábbi elvárás legalább a napi 4 óra volt, így ez alapján arányosan több támogatás jár – véli a szakértő.
Immár szokásosnak nevezhető módon éjjel jelent meg kedden a magyar Kurzarbeitról szóló kormányrendelet módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a cégek azon dolgozóik után is igényeljenek bérkiegészítést, akiknek csupán napi két órányi munkát tudnak adni. A kiesett munkaidő ugyanis akár 75 százalék is lehet. Ebből pedig az is következik, hogy egy-egy munkavállaló esetében az eddigi 75 ezer forintról akár 112 ezer forintra is nőhet az állami bérkiegészítés összege.  A támogatáskor figyelembevehető bér felső plafonja ugyanis nem változott – ez továbbra is a minimálbér duplája, azaz nettó 214 ezer forint lehet –, mint ahogyan az sem, hogy az állam a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át. Márpedig az új szabályok értelmében több munkaidő eshet ki, hiszen a korábbi elvárás legalább a napi 4 óra volt, így ez alapján arányosan több támogatás jár. Így értelmezi a megjelent jogszabályt Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport vezetője is, aki lapunknak küldött kommentárjában úgy fogalmaz: a jogszabály alapján – feltéve, hogy ez volt a kormányzati szándék – az állami támogatás összege nettó 112 ezer forintra nő.  Hogy mi a valós kormányzati szándék, az azért kérdés, mert az innovációs tárca témában tartott „sajtótájékoztatójáról” szóló MTI-jelentés erre nem tért ki, lapunkat viszont az eseményre nem hívták meg (már ha egyáltalán volt ilyen, mert a teljes magyar sajtón az MTI-jelentés futott végig). Több hírportálon ugyanakkor olyan értelmezés is napvilágot látott, miszerint továbbra is marad a 75 ezer forintos plafon, akármekkora munkaidőkiesésről legyen is szó. Kántor Balázs rámutatott arra is: a létszámtartási kötelezettség csak az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartására irányul a statisztikai létszám fenntartása helyett – vagyis csak azt a dolgozót nem szabad elbocsátani, aki után igényelt a cég bérkiegészítést –, a munkavállaló felmondása, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása pedig nem jelenti a kötelezettség megsértését. A túlóra-tilalom szintén csak az érintett munkavállalók esetében értelmezendő. Az új szabályok egyértelművé teszik azt is, hogy a home office-ban dolgozók is kaphatnak támogatást. Kötelező fejlesztési idő pedig abban az esetben nincsen, ha a csökkentett munkaidő a korábbinak legfeljebb a fele. Ebben az esetben bért sem kell fizetni a munkáltatónak a fejlesztési időre. Jelezte: továbbra sem teljesen világos, hogy a munkáltatónak kell-e igazolni a nemzetgazdasági érdeket, illetve a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indokait, mivel nem minden ezzel kapcsolatosan rendelkezést helyeztek hatályon kívül, a megmaradó és a hatályon kívül helyezett rendelkezések között pedig átfedés van.