A kormány túl szabadon értelmezi a WHO-ajánlásokat

Publikálás dátuma
2020.04.23. 06:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Amikor a kabinet a hazai tesztelés ellentmondásait magyarázza, a tisztifőorvos rendre az egészségügyi világszervezet szabályaira hivatkozik. Megnéztük, mi van a protokollokban.
Az Orbán-kormánynak továbbra is az az álláspontja, amit Müller Cecília országos tisztifőorvos jelentett ki március 30-án: „Nincs az a teszt, ami a járvány terjedését meggátolja”. Noha ennek a nézetnek már a gyakorlati tapasztalat is ellentmond – Izlandon például a széleskörű ingyenes teszteléssel a gazdaság leállítása nélkül is meg tudták fékezni a koronavírust –, Magyarországon a legfelső szintű döntéshozók változatlanul nem hisznek a tesztelésben, hazánk európai és regionális összehasonlításban is a legkevesebb tesztet elvégző országok közé tartozik. Amikor a sajtó rákérdez, hogy miért, az illetékes kormánytagok a tisztifőorvossal együtt rendre az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO protokolljára hivatkoznak, mondván, annak előírásait követik. A valóságban azonban a magyar gyakorlat köszönőviszonyban sincs a WHO-előírásokkal.
A WHO COVID-19 járványra vonatkozó protokolljait – vagyis a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló eljárásrendeket – a szervezet honlapjáról lehet letölteni. A járvány jelen magyarországi szakaszára, vagyis a tömeges megbetegedések előtti időszakra nézve három protokoll tekinthető relevánsnak. A „The First Few X” (FFX) elsősorban a kezdeti fázisra nézve mérvadó. A „Household transmission investigation protocol” a családon-háztartáson belüli terjedés feltérképezéséről illetve fékezéséről szól. A „Protocol for assessment of potential risk factors for COVID-19 infection among health care workers in a health care setting” című utasításkészlet pedig az egészségügyi intézményekben követendő eljárásokat tartalmazza. Az egyes protokollokon belül a Data collection (Adatgyűjtés) fejezet foglalkozik a tesztelés módszertanával. A FFX tanulmány a következőket írja: miután azonosították a COVID-19 fertőzés egy esetét, vagyis találtak egy igazolt fertőzöttet, fel kell keresni és tesztelni kell az összes dokumentált kapcsolatát. „Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a megerősített eset minden ismert közeli kapcsolatát – beleértve a csecsemőket és a gyermekeket is – bevonják a mintavételbe” – írják, azt is hozzátéve: mindenkit, akivel az igazolt beteg az első tünetek jelentkezését követő 14 napon belül bármilyen közeli kapcsolatba került, feltételezett esetnek kell tekinteni, és el kell különíteni, „nem fertőzöttnek” pedig csak akkor lehet minősíteni, ha a 7. a 14. és a 28. napon is negatív tesztet produkált. Ezen a ponton rögtön kibukik a magyar rendszer egyik megmagyarázhatatlan hiányossága. Jelenleg körülbelül 2200 igazolt fertőzött van idehaza a kormány szerint. Ha minden esetre csak négy kontaktot számítunk, és abból indulunk ki, hogy minden kontaktnak csupán két, azoknak pedig további egy-egy kapcsolata van, azaz egy embernél összesen 20 kontaktot kell végigvizsgálni, akkor az 44 ezer tesztet jelentene. Ráadásul a valóságban ezen a körön kívül is kellett tömeges teszteket végezni, például a hatósági karanténban lévő 11 ezer embernél, az egészségügyi és szociális intézményekben, a kockázatos országokból hazatérők esetében, beleértve az ő kontaktjaikat is. Ehhez képest eddig 52702 állami vizsgálatot végeztek. Az operatív törzs keddi tájékoztatóján Müller Cecília arról beszélt, hogy a WHO egy igazolt fertőzött környezetében tíz tesztelést tart szükségesnek, ezzel szemben Magyarországon harmincat végeznek el. Mindkét állítása kérdéseket vet fel. A WHO protokolljában ugyanis nincs számszerűsítve az, hogy hány teszt javasolt egy fertőzött környezetében, ez attól függ, hogy hány kontaktja lehetett az illetőnek a fertőzőképes időszakban. Az pedig számszerűen nem lehet igaz, hogy Magyarországon minden fertőzött környezetében 30 vizsgálatot végeztek volna: tegnap estig 2168 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván, vagyis legalább több mint 65040 tesztet kellett volna végezni, miközben a hivatalos vizsgálatszámláló tegnap 52702-őt mutatott. Ráadásul a nemzetközi tapasztalatok alapján nagy általánosságban egy ember 60-80 másikkal kerül közeli kapcsolatba annyi idő alatt, mint ameddig tart a megbetegedettek fertőzőképes időszaka. Így az FFX protokoll alapján már 132 ezer tesztelt embernél kellene tartanunk – ennek alig a harmada történt meg a valóságban. Ráadásul ha az esetszám lineárisan nő, akkor az elvégzett tesztek számának az FFX protokoll alapján exponenciálisan kellene nőnie, ennek azonban nincs nyoma. Valójában számos dokumentált eset mutatja, hogy még a könnyen megtalálható kontaktok felderítése sem történik meg. „Luca két hete koronavírusos, a vele síelő társait nem akarták tesztelni” számolt be róla az Index április elsején. Ugyancsak a hírportál információja március 20-áról: „Egy általános iskolás, hetedik osztályos diákról derült ki szerdán, hogy édesanyjához hasonlóan ő is megfertőződött az új koronavírussal, osztálytársain és tanárain azonban nem tesztelték, elkapták-e a fertőzést.” Ami a háztartásokra, illetve a családtagokra vonatkozó protokollt illeti, az eljárás nagymértékben hasonlít a FFX protokoll előírásaihoz: minden azonosított fertőzött esetében otthoni látogatásokkal kell földeríteni az összes kapcsolatot, el kell különíteni és feltételezett esetnek kell tekinteni őket, méghozzá 28 napon keresztül, a harmadik negatív teszteredményig. Idehaza ugyanakkor egyáltalán nem tesztelik végig rutinszerűen a családtagokat (nemhogy azok kontaktjait): számtalan olyan konkrét eset szerepel a sajtóban, ahol az igazolt beteg egy fedél alatt élő hozzátartozóit sem hajlandók vizsgálni. „Öt hónapos csecsemőjük lett koronavírusos, de a szülőket nem tesztelik” – írta például az Index április 16-án egy olyan magyar családról, ahol a rendőrök ellenőrzik, hogy a szülők betartják-e a házi karantént, de az egészségügy nem hajlandó elvégezni a családtagok szűrését. „Hiába van kimutatott beteg a családban, hiába vannak egy házban karanténban, a családtagjait ennek ellenére nem tesztelték” – számolt be egy másik hasonló ügyről a 444.hu március 31-én. A felderítés és a feltartóztatás az egészségügyben is a fenti logikát követi. Azaz, ha beérkezik egy – azonnal vagy később – igazolt fertőzött a rendszerbe, az összes azonosított kapcsolatfelvételét tesztelni kell a teljes betegút során, és a tesztet 21 nap után meg kell ismételni. Ehhez képest a sajtó beszámolói szerint Budapesten csak március 31-én kezdték meg az egészségügyi és szociális intézményekben dolgozók szűrésének megszervezését a Soros György által felajánlott pénzadományból. Gulyás Gergely miniszter a múlt héten 150-200-ra tette a megfertőződött egészségügyi dolgozók számát – ez azt jelenti, hogy minden tizedik fertőzött orvos vagy ápoló.

Megmagyarázhatatlan titkolózás

Valóban óriási különbség van a WHO-protokolljai és a magyar eljárásrend között – mondta lapunk érdeklődésünkre Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos. Ráadásul szerinte az egészségügyi világszervezet ajánlásait, szűrési rendjét a járvány első csúcsa után is alkalmazni kellene, hogy megelőzzük a második hullámot. – Azt én is szeretném tudni, hogy miért korlátozzák szándékosan még most is a szűréseket. Mi az oka, vagy milyen érdek áll az adatok visszatartása mögött? Mi gátolja, hogy a járványügyi védekezés tervét megismerhessük? Miért nem szabad megtudnunk, hogy kik dolgoznak ezen? – jelezte a korábbi tiszti főorvos, hogy megválaszolatlan kérdéseket sokaságát veti fel a jelenlegi eljárásrend.

Képtelen járványképlet: 2 ezer fertőzött, 33 ezer ágy

Tovább emelkedett, 2168-ra nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon, és 24 óra alatt újabb 12 beteg hunyt el, már 225-en haltak meg a koronavírus miatt. Ugyanakkor a betegségből 295-en meggyógyultak meg – derül ki a hivatalos állami járványportálról. Arról már az operatív törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt, hogy a kórházak felszabadították a férőhelyek 50 százalékát a koronavírusos betegek fogadására, de tovább növelik kapacitásaikat. Lapunk írt arról elsőként, hogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője április elején elrendelte a kapacitás 60 százalékának, azaz mint 39,5 ezer ágynak a felszabadítását. A döntés nagy vitákat váltott ki, egymást érik a sajtóban a megrázó esetek arról, hogy beteg, szakellátásra és otthonápolásra szoruló emberek sokaságát küldték haza a kórházakból. Müller Cecília konkrétumokat nélkülözve minderről azt mondta szerdán: – Ténylegesen kevés helyről kellett beteget hazaküldeni, és az elbocsátás alapját kizárólag orvosszakmai döntés képezhette. Senkit nem lehet elküldeni, akit egészségkárosodás érne emiatt. (Népszava

Újabb védőfelszerelések érkeztek

Egyéni védőfelszerelések és lélegeztetőgépek érkeztek négy teherjárattal a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. Három járat 31,5 tonna egyéni védőfelszerelést hozott egy pedig lélegeztetőgépeket és további védőfelszereléseket hozott. Emellett szerdán további 2 millió kesztyű és 2,4 millió maszk érkezett légi illetve szárazföldi úton.

Témák
WHO koronavírus
Frissítve: 2020.04.23. 06:55

Alkoholszondás vizsgálatot kért kormánypárti képviselőknek a Parlamentben Bencsik János

Publikálás dátuma
2020.04.22. 21:35
Bencsik János
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
L. Simon László közölte: jobb lenne, ha Bencsik hatásvadász nyilatkozatok kiadása helyett a színvonalas munkájával akarna kitűnni.
A parlamentben kedden este zajlott a vitája annak a törvényjavaslatnak, ami megszüntetné a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát. A javaslatot az ellenzéki felszólalók élesen bírálták, de azt is kifogásolták, hogy miért a veszélyhelyzet alatt kell a döntést átnyomni úgy, hogy éjjel vitáznak róla, és valódi egyeztetés nem előzte meg a benyújtását. A Jobbikból kilépett Bencsik János azonban mást is felrótt a parlamentben – írja az Index. A jelenleg független országgyűlési képviselő szerdán Szondát a Parlamentbe! címmel adott ki közleményt. Ebben a következőt írta: „Kedd éjszaka, miközben a kulturális dolgozók jogfosztásáról folyt vita az Országgyűlésben, a kormánypárti képviselők a Ház méltóságát sértő módon harsányan mulattak, heherésztek, röhögcséltek.
Viselkedésük annyira zavaró volt, hogy a levezető elnöktől kénytelen voltam alkoholszondás vizsgálatot kérni, hogy kiderüljön: kik használják a bezárt kocsmák helyett tivornyázásra az Országházat.

A Parlament is egy munkahely, ahová ráadásul a magyar emberek a képviseletükre választottak meg bennünket. Ezért biztosítani kell azt, hogy csak felelős, döntéshozatalra képes, belátási képességük teljes birtokában lévő képviselők vehessenek részt a szavazásokban és a napirendi pontok tárgyalásában. Mivel erre jelenleg nincs létező gyakorlat, ezért arra kérem a rendbontásra rendkívül érzékeny Kövér László házelnököt, teremtse meg a feltételeit annak, hogy a jövőben ki lehessen zárni az ülésnapról a beszámíthatatlan képviselőket. Az országgyűlési képviselőkre ugyanazon előírások kell, hogy vonatkozzanak, mint a magyar dolgozók millióira.” Bencsik János Facebook-oldalára feltöltötte a videót felszólalásáról. 

„Késő éjszaka is eleget tettünk a kötelességünknek”

A fideszes L. Simon László Facebook-oldalán reagált Bencsik János közleményére. A kormánypárti politikus azt írta, hogy határozottan visszautasítják az állítást, miszerint kormánypárti képviselők ittasan vettek volna részt a parlamenti ülésen. „A kedd reggel kilenckor kezdődött ülés az ellenzékiek obstrukciógyanús felszólaláscunamijának köszönhetően késő éjjel ért véget, s tény, hogy a közalkalmazotti státus átalakításáról szóló törvény vitájában egyes ellenzéki képviselők színvonaltalan és komolytalan felszólalásai közben – a parlamenti szokásoknak megfelelően – többen bekiabáltunk, sőt néha hangosan felnevettünk az elhangzott butaságokkal szembesülve. Az az igazság, hogy a vészhelyzet ellenére késő éjszaka is eleget tettünk a kötelességünknek, helyt álltunk a vitában, elviseltük az ellenzéki obstrukciót, és próbáltunk érdemi vitát folytatni azon ellenzéki képviselőtársaikkal (például Hiller Istvánnal vagy Ungár Péterrel), akik valóban szakpolitikai hozzászólás elmondására törekedve igyekeztek megőrizni az Országgyűlés méltóságát” – írta L. Simon László. A volt államtitkár bejegyzése végén megjegyezte, hogy jobb lenne, ha Bencsik János hatásvadász nyilatkozatok kiadása helyett a színvonalas munkájával akarna kitűnni, és ha a saját, illetve a szövetségesei háza táján söprögetne.
Szerző

Odaszúr a kormány az ellenzéknek

Publikálás dátuma
2020.04.22. 20:49

Fotó: Népszava
Meg sem próbál a Fidesz olyan megemlékezést tartani a rendszerváltást követő első demokratikus parlament megalakulása alkalmából, amit az ellenzék is jó szívvel támogathatna – ez derül ki annak a parlamenti határozatnak a szövegéből, aminek benyújtói között Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is szerepel.
A „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” címet viselő határozattervezet szerint ugyan „a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként” tekintenek a rendszerváltásra és a demokratikus jogállam kiépítésére, de „a rendszerváltozás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le”. Ez a szöveg nyilvánvalóan a 2010 előtti baloldali kormányokra utal. A május 2.-i rendkívüli parlamenti ülésen, ahol a tervezetet feles többséggel elfogadják majd, a kormánypártok újból elkötelezik magukat „a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett”.