Előfizetés

Még szigorúbb idén a muszlimok böjti hónapja

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.04.23. 09:45
A ramadán alatt a gazdagok esténként megvendégelik a rászorulókat
Fotó: Afriadi Hikmal / AFP / NurPhoto
A koronavírus árnyékában, egyes hagyományok feladásával készülnek a hívők az iszlám ma kezdődő szent hónapjára.
A napfelkeltétől napnyugtáig tartó szigorú böjtöt továbbra is megtarthatják, az önmegtartóztatást feloldó közösségi étkezésről és tömeges imádkozásról azonban le kell mondaniuk a világjárvány miatt. Mohd Faizal Musa, a Malajziai Nemzeti Egyetem kutatója szerint mindez példátlan. A szakember az Al Jazeerának elmondta: az általa áttekintett történelmi források azt mutatták, hogy a muszlimok különböző háborúk és a természeti katasztrófák ellenére is mindig közösen tartották meg a Ramadánt. A világszerte érvényben lévő korlátozások azonban megakadályozzák a nagyszabású iftárt, vagyis a böjtöt megtörő esti lakomát. A hívők ilyenkor általában rokonságukat, szomszédjaikat, a tehetősebbek pedig még az ismeretleneket is megvendégelik, ám idén legfeljebb a szűk családi kör ülhet az asztalhoz. Ahogyan pészahkor egyes zsidók , illetve húsvétkor némely keresztények, úgy most a muszlimok egy része is a technológiában keresi a megoldást: azt tervezik, hogy internetes videó kapcsolaton keresztül lakomáznak szeretteikkel. A jómódú hívek, ahogy az egyházak és a segélyszervezetek is, ételosztással váltják ki a rászorulóknak rendezett iftárt. Az ilyesfajta adakozás hozzátartozik a böjti hónaphoz, a vírust kísérő gazdasági válság hatására viszont kevesebb jut jótékonyságra és ezt éppen a legkiszolgáltatottabbak tapasztalhatják meg. A palesztinok lakta Gáza-övezetben a 13 éves izraeli-egyiptomi blokád létfontosságúvá teszi a segélycsomagokat. Omar Szaád, a Salam Charitable nevű jótékonysági szervezet szóvivője az AP hírügynökségnek mégis arról beszélt, hogy idén még egyetlen felajánlást sem kaptak. A muszlimok többsége számára a világjárvány egy másik fontos hagyományt, a taráwih-imát, azaz a Ramadán idején tartott közös esti imádkozást is ellehetetleníti. Más években ilyenkor zsúfolásig megtelnek a mecsetek, ám azokat a fertőzésveszély miatt a legtöbb országban bezárták. Sok imám interneten közvetített szertartással igyekszik helyettesíteni az elmaradó közösségi élményt. A vallási hatóságok túlnyómó része komolyan veszi a vírus jelentette fenyegetést. Ezt jelzi, hogy az iszlám három legszentebb imahelye – a Mekkai Nagymecset, a medinai Próféta-mecset és a jeruzsálemi Al-Aksza mecset – közül egyiket sem nyitják meg a böjti hónapban. A tiltásokat azonban egyes országokban a befolyásos, radikális hitszónokok nem fogadták el, Pakisztánban és Bangladesben például feltüzelték a hívőket a korlátozások ellen. A pakisztáni kormány engedett a tiltakozásoknak és engedélyezte a tömeges imákat. A döntéshozók ezzel együtt igyekeznek minimalizálni a fertőzésveszélyt: az imádkozást csak szigorú egészségügyi óvintézkedések – többek között távolságtartás, szájmaszk viselése és rendszeresen fertőtlenítés – mellett tették lehetővé. A bangladesi vezetés egészen másképp reagált a radikálisok lázítására: engedmények megtétele helyett még jobban bekeményített. Hét települést is teljesen lezártak, miután szombaton a kijárási tilalom ellenére tízezrek vettek részt egy köztiszteletben álló hitszónok temetésén. Néhány muszlim többségű országban – köztük Egyiptomban, Libanonban és Irakban – valamelyest enyhítettek a korlátozásokon, ám általánosságban a szigor további növekelése volt jellemző. Az eddig viszonylag enyhe járványvédelmi intézkedéseket bevezető Törökországban a böjti hónap első két napjára is kiterjesztették az előző hétvégéken érvényes kijárási tilalmat, nehogy az emberek felkeressék szeretteiket, barátaikat az iftárra. A legnépesebb muszlim országban, Indonéziában a kormány már most a Ramadánt lezáró Id Al-Fitrrel, vagyis a böjt megtörésének ünnepével kapcsolatos korlátozásokat vezettek be. A szigetországban máskor tízmilliók látogatnak haza családjukhoz, ám a kormány idén megtiltotta az utazást – igaz, egyelőre nem tisztázott, hogy a rendelkezésnek miképpen fognak érvényt szerezni.

Ausztria nyit, politikusai adakoznak

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.04.23. 09:10
Védőmaszkokat árusító üzlet előtt kígyózó, szigorúan biztonságos sor a híres Mariahilferstrassén
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az osztrák politikai elit megnyitotta a saját pénztárcáját és a rászorulóknak nyújtandó gazdasági segítségben is nagylelkű.
Az osztrák politikusok megnyitották pénztárcájukat. Elsőnek Sebastian Kurz kancellár lépett, egy havi nettó fizetését, 11 ezer 738 eurót ajánlott fel az ország 562 ezer munkanélkülijének és a több mint 900 ezer, rövidített munkaidőben dolgozónak. Lépését a köztársasági elnök, Alexander Van der Bellen követte, 13 ezer 068 euróval. Ezután a kormány összes tagja felkínálta egy havi fizetését, majd követte példájukat a kormányzó kereszténydemokrata párt valamennyi parlamenti képviselője, beleértve a felsőházban és a brüsszeli képviselőházban ülőket. A gesztust átvette több tartomány önkormányzata is, most már az osztrák nagyvállalatok vezetőin a nyomás, hogy ők is adakozzanak. A szimbólum-politizáláshoz nagyszerűen értő Sebastian Kurz váratlanul széleskörű nyitást jelentett be a mindennapokban, arra hivatkozva, hogy az egy héttel korábbi, kisebb lépések nem zavarták meg a vírusfertőzések mérséklődését. Az új megbetegedések száma a napi 50-hez közelít, egy fertőzött átlagosan már csak 0,67 embernek adja tovább a kórt, amely így visszaszorulóban van. Május 1-jén és 2-án nyithatnak az üzletek, függetlenül a méretüktől (eddig csak a 400 négyzetméter alattiaknak engedték a kereskedést), így a nagy bevásárlóközpontok is kitárhatják kapuikat. Persze kötelező a maszk viselése és a távolságot is tartani kell a boltokban az egyes emberek között. Nagyon sokan követelték a fodrászatok újbóli működését, arra azonban kevesen számítottak, hogy május 2-tól a manikűrösök, kozmetikusok és masszőrök is felvehetik a munkát. Meglepetést okozott az is, hogy az eddig csak elvitelre főző éttermek május 15-től teljes üzemben nyithatnak, s nem csak délben, hanem este is, 23 óráig. Az éttermek személyzete kötelezően maszkot visel majd, a vendégeket csak azzal terhelik, hogy a szokásosnál messzebb kell ülniük egymástól. Szerdán a parlamentben következetlenséggel vádolta az ellenzék a hatóságokat, amelyek eddig a „maradj otthon” mellett kardoskodtak, most viszont túl gyorsan engedélyezik a nyitást. Ugyancsak május közepétől látogathatók a templomok, de maszkot kell viselni az istentiszteleteken és mérsékelni kell a jelenlévők létszámát.  Május közepétől fokozatosan nyitnak a hivatalok, majd a hónap végén a szállodákon a sor. Utóbbiak egyelőre csak az Ausztriában élőket fogadják, de az idegenforgalmi miniszter már megpendítette, hogy hamarosan a szomszédos Németországból, Csehországból – ahol szintén visszavonulóban van a járvány – is várnak vendégeket. Az érintettek erre egyelőre nem reagáltak. Bécs még nem akar enyhíteni a határzárakon, de az osztrák gazdaság számára fontos kelet-európai vendégmunkások esetében kétoldalú megállapodásokkal engedményeket tett. Ez vonatkozik az otthoni idősápolást végző román, bolgár, horvát, magyar, szlovák ápolókra, az agrártermények betakarításában segédkező, főleg határmenti munkavállalókra, amibe az ukrán idénymunkásokat is beleértik. Hosszas viták után május 4-én megkezdik az érettségi előkészítését, a vizsga május 25-én indul, de csak írásban és kis csoportokban. Az általános és középiskolai oktatás fokozatosan indul május derekán, egyelőre arról van szó, hogy egyszerre csak a tanulók fele látogathatja az iskolát. Az óvodák esetében nincs egységes szabály, nyitvatartásuk az igényekhez igazodik. Jövő kedden dönt a kormány a kijárási korlátozások lazításáról. Elsőként a családi találkozókra látnak lehetőséget, egyelőre főként a szabadban. Ha a fertőzési adatok ezt megengedik, később teljesen megszüntethetik a tilalmat. Egy egyelőre még  nem minden részletében kidolgozott, de humánusnak ígérkező megoldással is kísérletezik Ausztria, amiről majd a parlament dönt. Mintegy 90 ezerre teszik a vírus által komolyan veszélyeztettek munkavállalók számát, akiknek súlyos betegségük van vagy a hozzátartozójukat kell ápolniuk. A társadalombiztosítási adatok segítségével állapítják meg, hogy kik tartoznak ebbe a kategóriába. Az érintetteket, akiket levélben értesítenek besorolásukról, ezt követően a háziorvosukhoz küldik konzultálni. Ezután a rizikócsoporthoz tartozók védett felszerelésben dolgozhatnak a munkahelyükön, választhatják az otthoni munkát avagy a járvány idejére teljes felmentést kaphatnak a munkából. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter kedden hangsúlyozta, hogy a három lehetőség közül önkéntes lesz a választás.  

Orbán csak szavakban követi a sógorokat

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.04.23. 07:45

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A magyar kormányfő szerint „mindenki sötétben tapogatózik, de Ausztria előrébb tapogatózik”.
Egy Orbán Viktor kormányfő számára készült külügyminisztériumi feljegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztriában sokkal több tesztet végeztek a koronavírussal fertőzöttek kiszűrésére, mint Magyarországon. A Népszava birtokába jutott dokumentum szerint annak elkészültekor Ausztriában már 162 ezer fölött volt a tesztek száma – ez azóta 180 ezer fölé nőtt –, miközben a koronaviros.gov.hu oldalon szerdán 53702-őn állt a magyarországi számláló. (Az Our World in Data adatoldal szerint Ausztriában ezer lakosra 17,3 tesztelés jutott április 15.-én, míg nálunk ez a szám 3,9 volt.) Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor többször is elmondta az elmúlt hetekben, hogy számára elsősorban az osztrák járványvédelmi intézkedések jelentik a példát, és azokat szeretné itthon is alkalmazni.
A miniszterelnök először március 16.-án, a parlamentben beszélt arról: „Különösen fontos az Ausztriával való együttműködés, mert Ausztria határos Olaszországgal is, ezért az osztrák intézkedéseket igyekszünk a lehető leggyorsabban átültetni a magyar gyakorlatba”. Április 10.-én a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában azt mondta: „A jó hír, hogy van egy nagy laboratóriumunk, ez Ausztria, mi pedig annak fényében tudunk dönteni, hogy ott mi vált be. Külön csoporttal figyeltetem Dél-Németországot és Ausztriát, ami ott beválik, azt mi is alkalmazni tudjuk”. A miniszterelnök a múlt pénteken is Ausztriával példálózott: „Mindenki sötétben tapogatózik, de Ausztria előrébb tapogatózik. Figyelni kell az osztrák lépéseket, és ami működik, azt át kell venni”. A külügyminisztériumi feljegyzés alapján a kormány számos országból gyűjtetett tematikusan adatokat a koronavírussal kapcsolatban meghozott intézkedésekre. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, az adott országban mikor és milyen korlátozó intézkedéseket vezettek be, ezt mennyire fegyelmezetten tartja be a lakosság, „mekkora fáradtság érződik a társadalmon a korlátozások miatt”, és hogy milyen ütemben oldják majd fel várhatóan a különleges intézkedéseket, elsősorban az oktatásban meg a kereskedelemben. Az Ausztriával foglalkozó feljegyzés szerint ott már március 16.-án elrendelték a kijárási korlátozásokat, míg Magyarországon ezekről csak március 28.-i hatállyal döntöttek. Ausztriában március 16.-tól korlátozták az üzletek nyitva tartását is – ez nálunk szintén ugyanettől a naptól lépett életbe, de sokkal kevésbé drasztikus formában. Ott az alapellátást végző üzletek kivételével minden kereskedelmi egységnek be kellett zárnia. Ezen kívül Ausztriában ekkortól az élelmiszerüzletekben bevezették a kötelező védőmaszk használatot, erre nálunk eddig nem került sor – csak Budapesten rendelte el Karácsony Gergely főpolgármester, hogy jövő hétfőtől a tömegközlekedés járatan, az üzletekben, boltokban, piacokon, bevásárlóközpontokban, valamint a taxikban is kötelező lesz az arc eltakarása.
Ausztriában lezárták a közparkokat is, nálunk erre sem került sor országosan. Az általános és középiskolákat mindkét országban március 16.-tól zárták be, de míg ezt Orbán Viktor váratlanul, március 13.-án pénteken este jelentette be , az osztrák kormány már korábban intézkedett. Egy kormányközeli forrásunk szerint a kabinet május közepén-végén enyhíthet jelentősen a hazai korlátozó intézkedéseken, ha sikerül alacsony szinten tartani a járvány terjedését. A feljegyzés egy osztrák felmérésre hivatkozva azt írja, május végére „tömeges elfáradás” jelentkezhet a szabályok betartásában. Ott már részletes nyitási tervet hoztak nyilvánosságra és már az oktatásban is megvan a menetrend, az érettségi vizsgákat csak május 25.-én kezdik meg. Ez jelentős különbség a magyar helyzethez képest, nálunk május 4.-én kezdődik az írásbeli érettségi (ami érthetetlen módon Orbán Viktor közlése alapján majdnem egybeesik a járvány május 3.-i tetőzésével) és előtte jelen állás szerint már nem mennek iskolába a diákok.