Képesített szavak embere – Nádasdy Ádám kapja idén az Aegon Irodalmi Díjat

Publikálás dátuma
2020.04.22. 17:25

Az idei Aegon Irodalmi Díjat Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című tavalyi verseskötete nyerte. A szerzőnek a napokban jelent meg új könyve, melyben Fortepan-fotókhoz írt szövegeket.
Olasz származású nagyanyja a kor divatjának megfelelően fehérítette természetesen barna arcbőrét és napernyőt hordott. Sem a nagyszülei, sem a szülei nem turistáskodtak, távol állt tőlük; hétvégenként általában a házvezetőnőjük főzte az ebédet. Amikor anyja ciánoztatta a foteljüket, a nagyapjáéknál a kihúzható ágyládában aludt – állítása szerint élete legjobb álmát. Három évesen még villamosozott a Köröndön keresztülhaladó járművön, emlékszik: magas volt számára a fellépő. Egy békebeli Philips világvevő rádiójuk is volt, ő pedig azt hitte, apró emberek muzsikálnak, beszélnek benne. A nyarakat a nagyszülők agárdi nyaralójában töltötte, ahonnan a nagyapjával gőzmozdonnyal húzott vonaton utaztak be Székesfehérvárra, hogy aztán ott a parki padon a boltban vásárolt kiflit, parizert, tejfölt jóízűen megegyék. Nem volt egybe-cipős hokikorcsolyája, csak cipőre-kurblizós; a Hortobágyot térdig érő, sűrű bozótdzsungelként képzelte el; 1956. október 24-én indult volna osztálykirándulásra, de a szülei már nem engedték el, az akkori újságok közül egy köteggel még ma is őriz.
A szavak embere, imádja a hidakat, a nyomdák „meghitt zaját”; szívesebben használja a „miatt”-ot a „végett”-nél; nem kér az áruházi ingyen kóstolókból; szívesen kipróbálná a hongkongi emeletes villamost; az elefántoknál csak a vízilovakat szereti jobban; Coca-Cola-párti; nem a gyorshajtás híve, de nem szereti a sebességkorlátozást; szerinte József Attila minden idők legjobb magyar költője. E rövid és részleges biográfia Nádasdy Ádám „fényképalbumának” „félperceseiből” állítható össze, mint egyik lehetséges – „szortírozó” – olvasata a szerteágazó számosnak. Történt, hogy a Kossuth Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor felkérte a 72 éves nyelvész-költőt, hogy a 10 éves Fortepan gyűjteményének 1890 és 1989 közti időszakából a minden egyes évhez Horváth Edit előválogatta 4-5 fotóból válasszon ki egyet-egyet, s írjon hozzájuk rövid szövegeket. Ennek eredménye ez az album, melynek az óbudai műtermi fényképész névjegye és a keletnémet turisták a budapesti NSZK-nagykövetség előtti hálózsákos tanyázása közti ívét ugyan a 100 év lineáris menete adja, ám a melléjük rendelt Nádasdy-gondolatok időben és képzeletben ezerfelé viszik a magyar állam-, ország-, politika-, település-, jármű- és közlekedés-, valamint magántörténelmet – legyen a képen egy pesti belvárosi épület, egy orosházi cukrászda, egy parasztcsalád, a koronaőrség, vagy Psota Irén.
A képek aprólékos vizsgálata beindítja az agy „erről az jut eszembe”-működését, és a széleskörű műveltség mellett a személyes emlékezet csapjai is megnyílnak (lásd fentebb). De Nádasdy irodalmárként is sziporkázik: van, hogy népszínművet rögtönöz egy 1925-ös cséplőgép melletti jelenetből; vagy egy kosárban csücsülő vidám kisbaba fotója láttán újrameséli Mikszáth Szent Péter esernyőjét. A kedvencem mégis a három kaját kunyeráló hízót etető falusi asszony 1918-as képe köré varázsolt családtörténeti „kisregény”. A 100 év 100 képe és a mellettük szereplő 100 szöveg összjátékából inkább 100² gondolat indázik-burjánzik elő, amit aztán köbre emelhet az olvasói képzelet. Infó: Nádasdy Ádám: 100 év – 100 kép – 100 gondolat (1890–1989), Kossuth Könyvkiadó, 2020. 207 o. 

Arany, Ady és Esterházy hagyománya

„Nádasdy Ádám sokoldalúsága – több évtizedes egyetemi működése és tiszteletet parancsoló műfordítói munkássága, a világirodalom néhány alapművének újrafordítása – eddig önmagának szinte ártó módon háttérbe szorította a jelentős költői életművet. Ez ugyan nem tölt meg hosszú könyvespolcokat, nem is volt sokáig egészen folyamatos, de utolsó, díjazott kötetében mégis figyelemre méltó poétikai váltással megújította a magyar lírának az elmúlással kapcsolatos versbeszédét. Belátó, gyengéd és mégis kihívó kapcsolódást alakított ki Arany János, Ady Endre hagyományához éppúgy, mint a közelmúltban elvesztett Esterházy Péterhez. Modernizálta és átírta a patetikus hagyományt. A férfi-férfiszerelem intim feltárulkozásával és vállalásával nagykorúsította a kortárs magyar irodalom egyik új témáját, s tett bátor és bátorító lépést mindenfajta másság elismertetéséért.” – írja Széchenyi Ágnes Nádasdy Ádámot méltató laudációjában. 

Megújult díj, régi értékek

A tizenöt éve alapított, hazánk legrangosabb független irodalmi elismeréseként számontartott Aegon Művészeti Díj az idei évben megújult, ezért 2020-tól az Aegon Irodalmi Díj nevet viseli. Átalakult a jelölés és a kiválasztás menete is, de a kortárs irodalom és az olvasás szeretete iránti elkötelezettség továbbra is változatlan maradt. A nyertes, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötete mellett az idei Aegon Irodalmi Díjra esélyesek sorában szerepelt Barnás Ferenc Életünk végéig, Csabai László A vidék lelke, Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb és Láng Zsolt Bolyai című könyve. A zsűri tagjai ebben az évben Fáy Miklós kritikus, Lévai Balázs rendező, producer, Ott Anna irodalomszervező, Szabados Ágnes műsorvezető-szerkesztő és Széchenyi Ágnes irodalomtörténész voltak. Ők döntöttek a korábban hosszúlistára került, hét fős szakmai testület által összeállított húsz kötetről, majd választották ki közülük a shortlistre kerülőket, és a díjazottat, aki nettó hárommillió forintot és több tízmillió forint értékű médiamegjelenést kap. Az idei nyertes bejelentésével egy időben közölték, a díj alapítója, az Aegon Magyarország Zrt. a kialakult rendkívüli helyzetben harmincmillió forint felajánlásával járul hozzá az egészségügyi ellátórendszer működésének fenntartásához, illetve a járvány okozta legsürgősebb eszközök beszerzéséhez.

Szerző
Frissítve: 2020.04.23. 14:38

„Megtanulunk türelmesnek lenni”

Publikálás dátuma
2020.04.22. 12:30

Fotó: Nagy János
Dániában és Németországban jelent meg az elismert szájharmonikás és zeneszerző, Szabó Tamás zenekara, a The Mojo új lemeze, Old Cinema Session címmel. A karanténról is kérdeztük.
Szabó Tamás és zenekara, a The Mojo több mint öt éve dolgozik együtt az Európa-szerte koncertező dán blues gitáros-énekessel, Tim Lotharral. Első közös lemezük (Traveling Blues Nights címmel) 2017-ben jelent meg, s ezt követi a mostani, Old Cinema Session című album. A címadás arra utal, hogy a felvételek Rákosligeten, a bezárt, majd részlegesen újranyitott Maros moziban készültek. „Úgy zenéltünk, mint a stúdiózás hőskorában. Egy légtérben, egyszerre játszottuk fel a tíz számot, minimális próbával. Lemezgyűjtő lévén tudom, hogy a korai jazz, blues, de nagyzenekaros zenéket is így vették fel – nemcsak Amerikában, hanem sokszor itthon is” – meséli Tamás. A digitális formátumokban is elérhető CD-t elsősorban a dán és német piacra szánták, és március 13-án lett volna a lemezbemutató koncert, amit a járvány már teljesen elsöpört. Ősszel természetesen szeretnék pótolni az elmaradt hazai és külföldi bemutatókat, sőt Szabó Tamás fejében már a következő Mojo-album tematikája is készen áll. Ezen kizárólag saját szerzemények lesznek, és nem is színtiszta blues, hanem kicsit elektronikusabb, modernebb hangzásvilágú matéria. Egyelőre azonban marad a karantén és a teljes bizonytalanság, amelyben „megtanulunk türelmesnek lenni és hirtelen sok időnk lett a gyakorlásra, illetve mindenféle egyéb, digitális ügyintézések megtanulására.” Szerinte ez cseppet sem könnyebb (csak azt hisszük), mint a régi „analóg” módszerek. Most nem a sorban állás a probléma, „hanem mindenféle kódok, beléptető rendszerek, jelszavak vagy éppen a net sebessége, a gép lefagyása.”
Az 1980-as évek közepe óta folyamatosan koncertező muzsikus ellentmondásosnak látja szeretett műfaja, a blues helyzetét. „Nagyon megváltozott a hazai zenepiac működése, s bár ezt kivétel nélkül minden kolléga észreveszi, az én generációm sokszor nem tud lépést tartani vele. Ma a digitális kultúrtérben való rutinos mozgás éppen olyan fontos, mint a beszédkészség, a színpadi kiállítás, a show, a marketing, az arculattervezés, a médiajelenlét. Nos, pont ezek azok a dolgok, amikkel soha nem foglalkoztak a bluesisták. Erre voltak a nagy menedzsmentcégek és a kiadók, amelyek ma már nem léteznek. Nehéz egyensúlyt találni a hitelesség, a műfaj nyersen egyszerű megszólaltatása, az eredetiség megőrzése és a mai, szinte kötelezően elvárt trendeknek való megfelelés között. Noha hiszem, hogy maga a műfaj soha nem fog eltűnni a zenei palettáról, hiszen átalakulva meg-megjelenik más zenei irányzatokkal keveredve, remélhetőleg nem veszíti el a legfontosabbat: a hitelességét és hiteles előadóit.” A blues mellett Szabó Tamás számos más műfajban is játszik. „Évtizedek óta tagja lehetek a Zorán-zenekarnak és fantasztikus, hogy Presser Gáborral is rendszeresen koncertezhetek. Tőle rengeteg apróságot elleshettem a koncertek és stúdiózások alkalmával. Ahogy a hangulatokat formálja vagy egyetlen hang különböző megszólaltatásán kísérletezik. A zenei kalandozásaim mindig fellazítottak egy-egy fajsúlyosabb korszakomban. Mikor csak a blues van, és jön egy pár percnyi szabad kalandozás egy másik zenei irányzatba, mindig szárnyalni kezdek. Tapogatom az ismeretlent, próbálom tanulni és megoldani a kihívásokat, hogy mikor visszakanyarodom a blueshoz, akkor ott kamatoztassam azt a pluszt, amit nem biztos, hogy valaha is megtanultam volna.”  Infó: Mojo & Tim Lothar: Old Cinema Session – magánkiadás, 2020. Szabó Tamás YouTube-csatornája ide kattintva érhető el. 
Mojo & Tim Lothar
Fotó: Nagy János

Palermo, Spo-Dee-O-Dee, Largo Cammino

Amikor azt kérdeztem Szabó Tamástól, ma mit jelentenek számára régi zenekarai, egyetlen szóval válaszolt: az aranykort. A rendszerváltás idején, a Palermo Boogie Gangben „fiatalon egyszerre tanultuk meg, hogy mi is az a zenekarosdi, a turnézás, az első lemez élménye.” Ezt követte 1996-tól a Spo-Dee-O-Dee, majd 2005 után a rövid életű Largo Cammino. Jelenlegi zenekara, a Tho Mojo (eredeti nevén: Mojo WorKings) 2011-ben alakult, trió-felállásban, két gitárossal (Honfi Imre Olivér és Horváth János). Később csatlakozott hozzájuk Pengő Csaba nagybőgős és Mezőfi István dobos. Az új lemezen bőgő helyett tuba (Mazura János) szerepel.

A mi kis online falunk

Publikálás dátuma
2020.04.22. 10:00

Fotó: RTL Klub Sajtóklub
Háromból kettő: a nézhetőség szempontjából nem rossz arány. Az RTL az elmúlt hétvégén három vadonatúj műsorral jelentkezett.
Hiányzik az X-Faktor – esetleg a Csillag születik −, nem tudsz belesni villalakók életébe, és nem elég, hogy otthon kell maradni, A mi kis falunk is lekerült a képernyőről? – az RTL Klub megpróbált a nézők fejével gondolkodni, és az elmúlt hétvégén három új, a karanténra hangolt műsorral jelentkezett. Ebből kettő jól is sikerült. Szombat este az egyórás tehetségkutató, a Made in Karantén rajtolt el arcmaszkok és gázálarcok díszletelemei és kézfertőtlenítős kellékek között, ahol az X-Faktor rendszeresen veszekedő zsűripárosa, Gáspár Laci és ByeAlex hozta a már kötelező elemnek tekintett mini konfliktusaikat. Mellettük Sztarenki Dóra és Szabó Győző színész józansága felüdülést jelenthetett a műbalhékban megfáradt nézőknek. Igaz, Gáspár Laci és ByeAlex „játékában” kifejezetten érdekes, hogy olykor homlokegyenest ellenkező véleményük egyaránt érvényes – kár, hogy a rendszeres hadarásuk miatt ebből sokszor szinte semmit nem érteni. 
Az otthoni videókat adásonként egymillió forinttal díjazó tehetségkutatót az első epizódban már a tizedik percben abba is lehetett volna hagyni: DzsangArnold (Mátyus Arnold) száma Győrfi Pálról ugyanis annyira erős, hogy a fotelben rögtön meg is szavaztam neki az egymilliót. Csak aztán újabb, jó és jobb videók érkeztek: egy venezuelai magyar lány, Lea úgy adta elő Lady Gaga slágerét, a Shallowt a Csillag születik című sikerfilmből, hogy benne volt az X. (Kár, hogy nem kötötték a nézők orrára, mit is hallanak.) Volt aztán remek ugrókötélszám, parkour mutatvány, videó az Óbudai Danubia Zenekartól – hogy csak a jókat említsük −, míg a végén az akrobata házaspár, Anna és Olivér úgy mesélt el burleszkben egy karanténban eltöltött napot, hogy az szintén tökéletesen megfelelt a zsűri elvárásának. „Egyediség, egyéniség, mondanivaló, tartalom, őszinteség, humor, jókedv, kapcsolódik a karanténhoz, van benne valami plusz, amit nem tud megcsinálni bárki.” ByeAlex a műsor végén pedig újra megtanulhatott egy régi igazságot: nem mindig a többség dönt jól.
A vasárnap este debütáló Maradj haza magadnak! című reality (egyfajta Való Világ powered by Karantén) szintén részben Gáspár Laci és ByeAlex „konfliktusos” barátságára építkezett, emellett Dér Heni énekes és Szabó Zsófi színész, műsorvezető életébe lehetett belesni sűrűn telepített kamerák segítségével, amelyek közül még Gáspár Laci kocsijába is jutott egy. A műsort egy reality logikája szerint próbálták felépíteni, laza dramaturgia köré szervezve – központi történetként Gáspár Laci felesége, Niki majdnem elrontott születésnapja állt −, ám szerencsére (vagy inkább nem szerencsére) egyik szereplő sem való egy trash realityre hajazó műsorba. Bár a fő-főszereplő Gáspár Laci már kapott epizódszerepet M. Kiss Csaba Brazilokjában – amiben önmagát alakíthatta −, a látottak alapján marad remek énekesnek és zsűritagnak, ez a félig-meddig amatőr színészkedése erőltetettnek tűnt. Tény, ebben a műsorban nem voltak olyan ellentmondások, mint a konkurens TV2-ön futó #maradjotthon műsorában – ahol a koronavírus tüneteit produkáló, attól félő anyuka a kisgyerekeivel ápoltatja magát, hogy meglegyen a cukiságfaktor, a gyerkőcök egészsége, a felelősség meg ugye kit érdekel −, a nézőket se paráztatták ötpercenként a járvány miatt érzett félelemmel, és a rengeteg kamerának köszönhetően mozgalmas volt a képi világ, de ennél több pozitív vonást nem igazán lehet említeni a Maradj haza magadnak! első adásáról. 
Pokorny Lia a Segítség! Itthon vagyok! című vígjátéksorozatban
Fotó: RTL Klub Sajtóklub
Az azt követő Segítség! Itthon vagyok! című vígjátéksorozatnak viszont minden pillanata kincset ért, és nemcsak azoknak, akiknek A mi kis falunk hiánya komoly elvonási tüneteket okozott az elmúlt napokban. A javarészt A mi kis falunk, illetve a megszűnt Jófiúk jobb sorsa érdemes színészei egy-egy telefon, illetve számítógép kamerája előtt olyan parádés alakításokat mutattak be, hogy fel sem tűnt a statikusság, viszont a nézőnek a könnye ezúttal a nevetéstől csordulhatott ki. Kapitány Iván rendezőnek és gárdájának ezúttal is sikerült A mi kis falunkban bemutatott csodát megismételnie: az ízlésesen szórakoztató történetben senki sem normális, de mindenki szerethető. A tanítónő Vanda (Martinovics Dorina) online osztályfőnök óráján találkozhattunk az alkoholfüggő Edittel (Pokorny Lia), az online vagyok és hódítani akarok Győzővel, valamint Árpival (Hevér Gábor), aki annak ellenére technikai analfabéta, hogy megpróbál vlogger lenni. (Pedig az #Árpitévé klipjei önmagukban is megállják a helyüket.) Eközben Ági (Kovács Panka) és a Milánóban ragadt Robi (Fehér Tibor) esküvőjét szervezik a szerető (elvált) szülők, Sándor (Kerekes József) és Adrienn (Nagy Kálózy Eszter), fineszes rokoni segédlettel. Azt pedig, hogy milyen is egy home office ebéd egy kontrollmániás főnökkel, Andor (Mihályfi Balázs) és Petya (SzatoryDávid) mutatta be. A Segítség! Itthon vagyok! tipikusan az a műsor, ami segíteni fog abban, hogy gyorsan teljenek el a kényszerű karantén hetei, a Maradj haza magadnak! című reality-vel összevetve pedig azt is bizonyítja: fél óra tűnhet örökkévaló szenvedésnek, de akár szempillantásként is elrepülhet. Infó: szombat este: Made in Karantén vasárnap este: Maradj haza magadnak!; Segítség! Itthon vagyok! RTL Klub

Negyedmillió néző

A Nielsen Közönségmérés legutóbbi nézettségi adatai alapján a nézők többsége ezúttal is az RTL Klubot választotta szombaton és vasárnap - írta meg a Média1. A Made in Karantén, a Maradj haza magadnak! és a Segítség! Itthon vagyok! című új karanténműsor is megelőzte a TV2-n ezekkel szemben futó műsorokat. A Made in Karantén 16,7 százalékos közönségarányt és 272 ezer 905 nézőt ért el a 18 és 49 év közötti korcsoportban. A Maradj haza magadnak! 17,2 százalékos közönségaránnyal került képernyőre, ami ténylegesen 272.905 nézőt jelentett, a Segítség! Itthon vagyok! című karanténos tévésorozat 15,5 százalékos közönségarányt ért el és 256.550 nézőt vonzott be a csatornára a a kereskedelmileg kiemelten figyelt korcsoportban.  

2020 X-Faktor nélkül

Nem lesz idén friss X-Faktor az RTL Klub képernyőjén – írta a SorozatWiki bennfentes információkra alapozva. Az oldal ezzel kapcsolatos információját az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatóságán nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Az RTL Magyarország tavaly ősszel jelentette be, hogy idén 10. évadával folytatódik a tehetségkutató, majd nem sokkal később megkezdődött a szereplőtoborzás is, úgy tűnik, a koronavírus-világjárvány miatt elmarad a tévéshow.