Előfizetés

A névtelen adatbázisokból is azonosíthatóak vagyunk

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.04.22. 15:28

Fotó: Shutterstock
A nagyvállalatok biztosítanak minket, hogy anonim módon tárolják, amit rólunk tudnak. A mesterséges intelligenciának azonban nem esik nehezére így sem kideríteni, kik vagyunk, derül ki az Imperial College kutatóinak tanulmányából.
Az persze nem veszélyes ránk nézve, ha tudják rólunk, mikor, milyen pizzát rendeltünk, vagy hol foglaltunk szállást a nyáron. Egészségügyi, jövedelmi és adózási jellemzőink, szexuális orientációink már érzékenyebb adatok, könnyű visszaélni velük. Ezeket viszont nevünk, lakcímünk, telefonszámunk, e-mail címünk és más, személyünket könnyen egyértelműen beazonosíthatóvá tevő adatok nélküli kérdőíveken gyűjtik, és tárolják. A számítógépes táblázatokban is ködösítenek, kevésbé pontosak a bevitt adatok, amiket „zajosítanak” is, és bizonyos oszlopokat eltávolítanak. Az adatvédelmi törvények – Európában a GDPR – biztosítanak arról, hogy nem fenyeget annak veszélye, hogy nyomon követhetők vagyunk egy adatbázisban. A Londoni Imperial College és a Leuveni Katolikus Egyetem (Belgium) kutatói viszont bebizonyították, hogy ez nem így van. Egy gépi tanulási modellt alkottak, amely rámutatott, milyen könnyű azonosítani valakit egy névtelen adatbázisban. Amerikában az irányítószám, a nem és a születési idő lapján 81 százalékos eséllyel található meg valaki. Ezzel szemben egy Massachusettsben élő személy egy adatbázisban tárolt 15 demográfiai jellemzője révén már 99,98 százalékos eséllyel azonosítható. Luc Rocher a Leuveni Egyetem kutatója így világította meg, miről van szó: „Míg sok harmincas éveit taposó férfi él New York-ban, sokkal kevesebb született január ötödikén, vezet piros sportkocsit, és van két kislánya”. Yves-Alexandre de Montjoye, az Imperial College kutatója pedig azt jelezte: „Ahogy gyűlnek az adatok, egyre kisebb az esélye, hogy nem vagyunk beazonosíthatók”. De nem minden esetben rossz ez: tavaly a visszaazonosítás módszerével követték nyomon a New York Times újságírói Donald Trump adóvisszatérítéseit 1984 és 1995 között, és az is kideríthető így, ha valaki személyazonossággal él vissza, vagy adatokat szerez meg zsarolás céljából. A kutatók azt mondják, eredményeik arra kell, hogy késztessék a politikusokat, hogy valóban hatékony adatvédelmi intézkedéseket hozzanak.  

A koronavírust felismerő bioszenzort fejlesztettek ki Svájcban

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.22. 15:17

Fotó: Shutterstock
Az érzékelővel a kórokozó valós idejű koncentrációját is meg lehet mérni.
Egy kutatócsoport Svájcban olyan bioszenzort fejlesztett ki, amely felismeri a koronavírust és mérni tudja a koncentrációját. Az új módszert, amely felismeri a koronavírust és mérni tudja a koncentrációját a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (Empa), az ETH Zürich és a Zürichi Egyetemi Kórház kutatói fejlesztették ki. Az eljárás képes mérni a koronavírus koncentrációját forgalmas helyeken valós időben. Az érzékelő munkába állítása lehetővé teszi a járvány mihamarabbi megállítását – olvasható az Empa honlapján megjelent közleményben.
Az új érzékelő működésének demonstrálására a kutatók a koronavírussal közeli rokonságban álló, és 2003-ban Kínában járványt okozó SARS-CoV vírussal tesztelték a módszerüket. A teszt igazolta, hogy az érzékelő világosan különbséget tud tenni a két vírus nagyon hasonló RNS-szekvenciái között és az eredmény perceken belül elkészül – magyarázta Csing Vang, a kutatócsoport tagja.
Vang és csoportja az Empánál és az ETH Zürichnél általában a levegőben szálló aeroszolok és mesterséges nanorészecskék mérésével, elemzésével és csökkentésével foglalkozik. A tudós elmondta, hogy mielőtt a Covid-19 betegség elterjedt, kollégáival már dolgoztak olyan érzékelők kifejlesztésén, amelyek képesek a baktériumok és vírusok kimutatására a levegőben. Amikor januárban kirobbant a pandémia, az eredeti ötletük is határozott irányt vett, és egy olyan szenzor kifejlesztésére irányult, amely képes kimutatni egy meghatározott vírust.
Vang ugyanakkor hozzátette: az érzékelő nem feltétlenül váltja le a bevált laboratóriumi tesztelést, viszont alkalmazni lehet klinikai diagnózisok alternatív módszereként, továbbá mérhető vele a levegő koronavírus-koncentrációja, például Zürich főpályaudvarán. „Remélhetőleg ez a módszer segít abban, hogy a járványt mihamarabb visszaszorítsuk” – jelentette ki.
A tudós hangsúlyozta, hogy az érzékelőt még széles körben nem lehet bevetni, ahhoz még további fejlesztésre van szükség. Vang szerint azonban egy éven belül, ha kellő forrás áll rendelkezésükre, akár hamarabb elkészülnek.

Ellenszérum előállításához keresnek koronavírus-fertőzésből felgyógyult magyarokat

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.22. 12:13
Gyógyult páciens egy isztambuli kórházban
Fotó: Isa Terli / AFP/Anadolu Agency
"Védettségüket megosztani hajlandó" vérplazmadonorokat keres az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a koronavírusos betegek tüneteit enyhítő kísérleti vérplazmaterápia kidolgozásához és alkalmazásához.
Az orvosi vizsgálatok és a tudományos kutatások alapján kimutatható, hogy a súlyos betegek vérében kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett "citokin-vihar" egészséges szérum hozzáadásával gátolható. Ha a szérumot a fertőzésből kigyógyult ember adományozza, a vér magas ellenanyagszintje miatt a kezelés még hatásosabb lehet – olvasható a minisztérium közleményében. 
Az ITM által támogatott projektet Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője vezeti. A nemzetközi szinten is aktív magyar tulajdonú cég innovatív vérszérum-terápiákat fejleszt, hagyományos célterülete az ízületi regeneráció és a csontpótlás. A tárca támogatása tette lehetővé, hogy a vállalkozás a kutatási és gyártási kapacitásait teljes egészében a vírusellenes szérumterápia létrehozásában hasznosítsa. A kutatócsoport a Semmelweis Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjával együtt fejlesztette ki a már engedéllyel is rendelkező szérumot, amelynek beadása a héten megkezdődhet – írták.
Közölték, a program teljes megvalósításához több szereplő szoros együttműködése szükséges: a gyógyultak önkéntes plazmadonációjától kezdve a kutatási eredményeket értékelő statisztikusokig. A kutatók fő partnere az ellenszérum előállításában a Kedplazma Kft. és az Országos Vérellátó Szolgálat, a betegek kezelése pedig a Semmelweis Egyetem segítségével valósulhat meg.
A szérumterápia legfontosabb eleme, hogy minél több olyan embert találjon a kutatócsoport, aki már átesett a vírusfertőzésen, és hivatalosan is gyógyultnak tekinthető, így védett a másokra veszélyes koronavírus ellen. A projekt az eddigi negyven jelentkező mellé ezért újabb gyógyultakat is keres, akik szívesen megosztják védettségüket a legyengült állapotban lévő súlyos betegekkel.
A vérplazmavétel jóval kisebb megterhelést jelenet, mint egy véradás. Az orvosi csapat szakemberei az erre önként vállalkozókat az operatív törzs segítségével a vérplazmaadás helyszínére szállítják. A gyógyult koronavírus-fertőzöttek jelentkezését az info@orthosera.com e-mail címen vagy a 06-70-363-87-68-as telefonszámon várja a kutatócsoport.